Ajánló

Feltöltve: 2013. szeptember 26., do

Kivilágítva, elfeledve – hirdeti konferenciánk címe. Vajon Varga Domokos ki volt-e világítva? Aztán vajon el lett-e feledve?

 

 

Kivilágíttatva?

 

  • Írt csaknem 40 könyvet.

  • IBBY-díjat, Arany János-díjat, Károli Gáspár-díjat és Kossuth-díjat kapott, valamint: a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét

  • Könyvei népszerűek voltak, rendszerint elfogytak, némelyik több kiadásban is. Az Ég és Föld című kötet több százezer példányban. A Kutyafülűek című is csaknem százezerben. Számos könyve idegen nyelveken is megjelent.

  • Az iskolai irodalmi olvasókönyveit kisiskolások tízezrei olvashatták.

  • Nevelésről szóló könyvei tanítók, óvónők között alapműnek számítottak.

  • 2002-ben, halála évében kapta meg a legrangosabb állami kitüntetést, a Kossuth-díjat

 

  Az MTI tudósított a haláláról. A temetésén viszont egy tévékamera sem volt.

 

Elfeledve?

 

  • Az adatok zömét a Wikipédiából idéztem. Tehát ott megvan, él.

  • Benke László Hét Krajcárja fáradhatatlanul adja ki Varga Domokos könyveit, s bár igaz, hogy egyszerre csak egy-két ezer példányban, de ennyi jobbára el is fogy.

  • Kunszentmiklósnak és Kávának díszpolgára

  • Szülővárosában, Kunszentmiklóson az Általános Művelődési Központ Varga Domokos nevét viseli. Állandó kiállítás mutatja be életét.

  • A Lakiteleki Népfőiskola a Nagycsaládosok Országos Egyesületével együttműködve 2012 őszétől Varga Domokos Nagycsaládos Közéleti Kollégiumot indított.

  • Az MTV Sajtó- és fotóarchívumában szintén nyomára bukkanhatunk: Varga Domokos Kossuth- és József Attila-díjas díjas író a Sajtó- és fotóarchívum: a 2012. 41. hét érdekes emberei sorozatban

  • A Katolikus Rádióban a Kutyafülűek egésze felolvastatott folytatásokban.

 

Kutyafülűek: „Alapkönyv”? Esterházy Péter esete a Kutyafülűekkel

 

Esterházy Péter: Varga Domokos: Kutyafülűek. Élet és Irodalom, 1998. 35. sz.; A szabadság nehéz mámora. Válogatott esszék, cikkek 1996–2003, Digitális Irodalmi Akadémia © Petőfi Irodalmi Múzeum • Bp• 2011

 

Részletek:  

 

Azt az apát, aki VD könyvéből elénk áll, ezt a VD nevű apát, tiszteljük, szeretjük, becsüljük, bámuljuk. Egy jelentős apa körvonalai bontakoznak ki előttünk. E sorok írója is próbálkozik az apa-műfajjal, próbálkoztatják, hitelesen mondhatja hát, hogy a lába nyomába se ér VD-nek. Ha itt most az irigység kénsárga szirénhangja hallik, az helyénvaló –


(...) Szívesen írtam volna ezt a csöndes, jó kis könyvet –

 

(...) Varga Domokos nyíltan beszél, nyílt szívűen, fedetlenül.

 

(...) Van VD elbeszélésmódjában valami gyermeki (hát persze!), elképesztő ártatlansággal vet oda roppant súlyos vagy éles mondatokat. Ahogy regisztrálja a saját korlátait (ez az apa, aki én lettem azóta, már nem…), vagy ahogy kegyetlenül odaejti egyik fiáról szólva: aligha született boldogságra. Én ezt nem merném leírni (...) Annak azért örülök, hogy később mégiscsak megijedt, mi lesz, ha elolvassák a gyerekek.

 

(...) Látszólag nem kell sok hozzá, öt-hat gyerek, egy személyiség, és rajta! Hogy ez nem ilyen egyszerű, azt mutatja a folytatásnak nevezhető Kölyökkóstolgató, amely szintén jó olvasmány, szeretem is, ám ott nincs meg ez az egyensúly és teljesség, ami itt látszik.

 

(....) Alapkönyv. Apáknak kötelező olvasmány. Apáknak és magtalanoknak. És anyáknak. Régi tréfával: boldognak s boldogtalannak, e kettőnek –

 

 

 

Elavult Kutyafülűek, elavult Varga Domokos?

 

Világhálós véleményekből

 

Moly · Könyv · Varga Domokos: Kutyafülűek

moly.hu/konyvek/varga-domokos-kutyafuluek

 

   21 szavazat – Értékelés: 90%

 

  • Varga Domokos, Kossuth-díjas író varázslatos műve a Kutyafülűek. Varázslatos, mind tartalmát, mind keletkezésének körülményeit tekintve

  • Nem olvastam, hallgattam, de azt hiszem, hogy ez hozzáadott az élményhez. Dunai Tamás hangja által még hétköznapian emberibbnek éreztem a történeteket, az életüket.

  • Legyen kutyafüle annak, aki nem olvassa el! :) De komolyan, börtönben ilyet írni? Olvassátok el, megéri

  • Gyerekemnek mégsem tetszett annyira, s így olvasva tényleg nem 13 éven aluliaknak való, és sajna az idő is elszállt felette

 

Elszállt-e Varga Domokos felett?

 

Egyszer felhívott egy szakdolgozatát készítő óvónő, meg tudnám-e mondani, honnan származik ez a Varga Domokos idézet, mert mottójául választotta.

 

„Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, 
szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi csak játszik.
De mi tudjuk, mire megy a játék. 
Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, 
eleven eszű, tevékeny ember váljék belőle!”

( Varga Domokos)

 

Nos, ha beírjuk bármelyik három-négy szavát a Google-ba, meghökkentő meglepetésben lesz részünk. Nekem nem volt türelmem még összeszámolni sem azt a rengeteg honi óvodát, amelyiknek honlapján ott található. Egy biztos, félszázon túl voltam már. Egytől egyig ott volt az idézet, ott volt Varga Domokos neve, de egyetlen egynél sem volt ott a forrás, a Kölyökkóstolgató. Vagyis egymástól vették át, anélkül, hogy mélységeibe beleásták volna magukat. Mondhatni, lent a végeken divat lett, ennek minden jó és rossz oldalával.

 

Irodalmi berkek: Varga Domokos kint vagy bent?

 

Elfeledve? Kirekesztve?

 

A konferencia meghívója szerint: elfeledve.

 

Mihez képest? Kikhez képest?

 

Egy idézettel két legyet ütök egy csapásra. Benke László írja Verzár Éváról, Mire megvirrad c. kötetéről:

 

„Isten adta tehetséget, írót avatunk ezzel a kötettel. Ma szinte senki sem ismeri Verzár Évát. De jaj, holnap az irodalom is megismeri őt! (...) Egyik ámulatból a másikba esve olvasom, élem, megélem ezeket az írásokat.”

 

Ki ismeri az irodalmi berkekben Verzár Évát? Kölcsönökből adták ki második mai balladás kötetét, kerek 300 példányban... És vajon Benke László nagyszerű verseit és prózáit ismeri-e a nagyközönség?

 

Tehát nem lehetünk telhetetlenek: sanyarú sorsa van szinte az egész mai magyar író- és  költőnemzedéknek, hogyan is kívánhatnánk, hogy régi öregek kössék le a nagyközönség oly csekély figyelmét.

 

Ám hasonlíthatjuk Varga Domokos mai sorsát nem csak a mai szerzőkéhez, hanem kortársakéhoz is. Például Szentkuthy Miklóséhoz. Hogy miért éppen hozzá, arra jó okom van.

 

Varga Domokos és Szentkuthy Miklós – két Kossuth-díjas, magyar író

 

Idézetek egy kéziratból

 

Varga Domokos György: ELŐLÉP PFISTERER MARION. Mozaikok Szentkuthy Miklós lányának viszontagságos életéből

 

Részletek:

  • Mindenekelőtt el kell magyaráznom, minden cifrázás nélkül, hogyan is keveredtem ide. Hát úgy, hogy Mariella Legnani, szegény, voltaképpen beszorult két Kossuth-díjas író közé. Az egyik Szentkuthy Miklós, eredeti nevén Pfisterer. S lévén Mariella Legnani leánykori neve Pfisterer Marion, innen már sejthető, hogy Szentkuthy Miklós – tehát az egyik Kossuth-díjasunk – Mariellának az édesapja. A másik író meg Varga Domokos, eredeti nevén Vargha Domokos. Őt pedig Mariella az édesapjaként szerette, holott Szentkuthynak nem volt több gyereke, Varga Domokosnak viszont volt már összesen hét is (...) Mariella egy szép napon megkeresett. Segítsek megírni élete legszomorúbb történetét. 

  • E fájdalom oka azonban szoros összefüggésben áll Szentkuthyval, a ma – halála után – is dicsősége teljében tündöklő Kossuth-díjas íróval. Hogy mást ne mondjak, Mariella nemrég írt alá egy szerződést egy amerikai kiadóval jeles szépírónk, Szentkuthy Miklós nem kevesebb, mint öt könyvének kiadásáról!

  • Egy talán egészen más téma: Ön mennyire ismeri az édesapja, Szentkuthy Miklós könyveit? Tetszett-e valamelyik, megszerette-e valamelyiket?

Ez egy nagyon-nagyon intim és nehéz kérdés, amelyre nagyon nem szívesen felelek. De azért felelek, mert én egy őszinte és nyitott ember vagyok, és nem akarok semmit eltitkolni. Mindenki elfelejti azt, hogy én nem nézek ki egy négy elemit végzett takarítónőnek, de én egy négy elemit végzett takarítónő vagyok, ha nem nézek is ki annak. Hogyan merülhettem volna el én, négy elemivel, egy Szentkuthy Miklós-könyvbe? Sehogy. Egy Varga Domokos-könyvet el lehet olvasni négy elemivel. És lehet élvezni, és lehet tanulni belőlük. De aki Szentkuthy-könyvet vesz a kezébe négy elemivel, még az első sort sem tudja elolvasni, nemhogy az egész könyvet. Ennek dacára elolvastam a Barokk Róbertet és nagyon tetszett. Át tudtam élni azokat a pillanatokat, amelyeket egy 17−18 éves fiú életéről írt 19 évesen. Ez az egyetlen könyve, amit igazán elolvastam. A Divertimentót is elolvastam, de az már igazán nehéz volt, sok mindenre utal, amit én sajnos nem ismerek. Az Angyali Gigit szintén elolvastam, de a többibe már nem tudtam a négy elemivel belemerülni, megérteni. Még nagyon-nagyon művelt emberek sem vesznek olyan könnyedén a kezükbe egy Szentkuthy-könyvet, hát még én.

 

Hosszú évekig abban a hitben éltem, hogy egy művészlélek nem lehet egyszersmind jó apa is. Ebbe bele is nyugodtam, bele is törődtem, de amikor megismerkedtem Varga Domokossal, rájöttem, hogy nem így van. Neki hét gyereke volt, és nehéz munkája mellett annyira a gyerekeivel ÉLTE élete minden szabad percét, hogy az hihetetlen. Lásd a Kutyafülűek című könyvét, noha ebben elsősorban a gyerekeiről ír, semmint arról, hogyan nevelte őket, hogyan törődött velük mindig. Kivitte őket a zöldbe, a természetbe, mutatta, magyarázta nekik a virágokat, a fákat, a madarakat, a bogarakat, megtanította őket felismerni és nevén szólítani a körülöttük elterülő világot. Nyári esténként is kivitte őket a szabadba, együtt figyelték a fényes csillagokat, a Göncölszekeret, a Sarkcsillagot, a Tejutat...

 

Eddig a kéziratból.

 

S most egy hazai könyvkiadó vezetőjének magánleveléből – a kéziratról:

 

"Ami a legeslegfontosabb: Sokat tépelődtem azon, hogy hogyan közöljem Veled írásban a fenntartásaimat, hiszen Dombit 30 éve ismerem, nagyon kedvelem, tehát nem személyes a dolog!

Kéziratoddal kapcsolatban konzultáltam irodalomtörténész kollégákkal is: az anyag nagyszerű, de ha Dombi neve van rajta, akkor SENKI sem fogja olvasni... A magyar irodalom szekértáborai, különbözősége miatt van ez, nem pedig Dombi miatt, akit egyébként az irodalomban NEM ismernek, inkább politikai vonatkozásban lehet ismerős, de ezeket inkább szóban fejteném ki, nehogy bizonyos szerencsétlen megfogalmazással bárkit is megbántsak, bár távol áll tőlem!

Ugyanígy gondom van Dombi előszavával is, a két „író” mindenáltali összehasonlításával: őket nem lehet összehasonlítani! Varga Domokos és Szentkuthy Miklós oly mérhetetlen távolságban állnak egymástól, hogy  emiatt összevetésük tejesen értelmetlen, kontraproduktív."

 

Megismétlem: „ha Dombi neve van rajta, akkor SENKI sem fogja olvasni... A magyar irodalom szekértáborai, különbözősége miatt van ez...” "Dombi" természetesen itt én volnék, nem édesapám.

 

Tehát van igazság, helytálló megítélés abban, hogy Varga Domokos is idekerült az elfeledett írók és tudósok igen tiszteletre méltó társaságába. Köszönöm szépen Benke Lászlónak, Falusi Mártonnak, hogy gondoltak vele, s Önöknek is, hogy megtisztelték figyelmükkel.

 

De még hátra vannak címadó gondolataim.

 

Varga Domokos: a hajszálereinkben

 

Mindent összevetve úgy ítélem meg, hogy Varga Domokos ma is odafigyelésnek és szeretetnek örvend kisebb részben a nyilvánosságban, nagyobb részben szülővárosában, itt-ott még vidéken, valamint a pedagógustársadalom hajszálereiben.  Benke László jóvoltából ugyancsak vetül rá figyelem népi irodalmi körökből, berkekből. S nem vetül rá figyelem egyáltalán, nem becsülik egyáltalán a nagy irodalmi szalonban – hacsak nem egyik-másik dicsőített személyes okaiból és úri jókedvéből, mint Esterházynál.

 

Tekintettel azonban arra, hogy túlságosan szűkös az irodalmi berek, a magam részéről nem sajnálkozom azon, hogy Varga Domokos nagyjából kiszorult onnan. Mondhatnám, cserébe: annál inkább megőrződött családunk hajszálereiben.

 

Édesanyám nagyon gazdag, nagyon értékes könyvet írt édesapámról, Merre jársz most, Dombikám? címmel.

 

Fiam, Varga Domokos, egy csodálatos CD-albumot állított össze édesapám énekléseiből, meséléseiből.

 

Panni húgom – Vargha Anna – pedig megírta a Kutyafülűek „folytatását”, a maga hozzá méltó családtörténetét, a Levelek Skóciából-t.

 

Nem szólva arról, hogy a gyerekei, mi, mind a heten, még mindig nap mint nap örülhetünk egymásnak; annak, hogy a vére itt csörgedezik közös ereinkben, s szelleme, öröksége  is itt honol közös családi hajszálereinkben.

 

Budapest, 2013. szept. 26.

Kivilágítva, elfeledve c. konferencián (Magyar Írószövetség,
2013. szept. 25-26,) elhangzott előadás szerkesztett változata

Varga Domokos – a hajszálereinkben

Varga Domokos György