A pozsonyi csatát (kr.u. 907.07.04.– 07.) a hadtörténészek a kora középkor egyik legjelentősebb ütközetének tartják. Ekkoriban a magyar fennhatóság területe nyugat felé elérte az Enns (Óperencia – Ober Enns) folyó vidékét, s ez veszélyeztette az akkori Keleti Frank Királyság határterületeit. Döntő csapást akartak mérni a magyarokra, azzal a céllal, hogy megsemmisítsék vagy jelentősen visszaszorítsák őket a korábbi frank területekről. A csata a keleti frank sereg megsemmisítő vereségével végződött. A magyarok újabb területeket nyertek.

     

E sorsdöntő csatát tartja a magyar történetírás az első honvédő háborúnak. A csatát sokáig nem értékelte kellően a hazai történetírás.Árpád  halálával kapcsolatban két elképzelés létezik. Az egyik, hogy Árpád és 3 idősebb fia a pozsonyi csatában vesztette életét, míg a másik álláspont éppen Árpád halálával és a legkisebb fiú uralkodásával magyarázza, hogy IV. Lajos hadvezérei kedvezőnek ítélték az időt a támadás megindítására. A pozsonyi győzelmet követően egészen II. Konrád 1030-as támadásáig nem lépett nyugati támadó hadsereg magyar területre.

     

A csata napján évről-évre egyre több helyi rendezvényen emlékeznek meg. 2012. nyarán avatták fel a Pomáz feletti Majdánpolán az Árpád vezér szobrot. A terméskőből épült teraszon álló szobrot jobbról és balról egy-egy zászló szegélyezi. Innen gyönyörű a kilátás Pomáz városára. A Megérkezés című, életnagyságú szobrot Tóth Dávid szobrászművész készítette, és a pozsonyi csatáról való megemlékezéseknek azóta szerves részét képezik a szobornál lezajló koszorúzások.

    Idén

a pomázi Magyar Várban július 5-én, délután

 

tarják meg a pozsonyi csata emléknapját.

    A tisztelgő megemlékezésen Vukics Ferenc mond beszédet. A megemlékezés mellett hadtörténelmi előadások, barantások és táncház várja az érdeklődőket.

Ajánló

Feltöltve: 2014. június 25., hé

Pozsonyi csata-emléknap