Munkatársunk

Feltöltve: 2016.  dec.02., do

Verzár Éva

és művei

Hogy valami nyomot hagyjak magam után, valami megmaradjon gondolataimból, érzéseimből.

 

Hogy hasznos legyek, érezzem felelősségét az életnek és a leírt szónak...

Véleményem szerint az olvasó mindig a mű, az alkotás elolvasása után emeli fel a fejét és nézi meg – hogy ne feledje – kitől is származnak a sorok.

Erdélyben születtem, jelenleg Magyarországon élek. Két hazám van. Egyszerre vagyok itthon és otthon.

Sepsiszentgyörgyön tanultam a Székely Mikó Kollégiumban, ott szívtam magamba az irodalom iránti szeretetem, elkötelezettségem. Írni itthon, Csömörön kezdtem. Bár, ha nem is papíron, de fejben mindig alkottam, játszottam a szavakkal és terveztem, hogy egyszer majd...

 

Végre elérkezett az idő lejegyezni gondolataimat...

 

Azokat az írásokat, amelyek az életből kaptak táplálékot, magukban hordozzák lelkem rezdüléseit, s remélem, hogy, aki olvas itt vagy fellapozza könyveim, és nem teszi le addig, míg rá nem csodálkozik, hogy milyen nagyszerűen cseng egy szépen megfogalmazott mondat.

MEGJELENT KÖNYVEIM

Mire megvirrad – Mai székely balladák

Hét Krajcár Kiadó, Budapest, 2008

ISBN 978 963-9596-29-0

Kedves Éva -

 

Így Ádvent környékén, különösen tisztító, lélekpezsdítő a Te könyved: A Mire megvirrad. „Mai székely balladák” alcímet adtátok neki. Szabályos vers-ballada egy van a kötetben: a megrázó szépségű „Ágnisné átka”; az újdonság az, hogy prózában is lehet balladát írni, ha elég merész az írója és elég érett az olvasója arra, hogy a drámaian elhallgatott részeket a fantáziájával kitöltse. Neked, kedves Éva, ez a bravúr sikerült. A befogadó tudatában is megképződik a híd, ami a történetet egybefűzi. S hogy milyen történetek ezek? Pátosz és szentimentalizmus nélküliek, az emberi természet minden oldalát feltáró hétköznapi léttragédiák, olykor groteszk szituációk, néha sírnivalón keserűek, s gyakran vigasztaló humorral áthatottak. A felnevelő táj összetéveszthetetlen színei villannak a sorok között, a havasok friss levegője fújdogál mondatról-mondatra.

            Olyan olvasmány, ami a mai kapkodó, rohanó világban kézreáll: élvezetes és elgondolkodtató egyszerre. Az esti lámpa fénykörénél szinte kínálja magát; ha abba kell hagyni, másnap nehézség nélkül folytatható. Semmi nagyképűség – művészet ez s nem bűvészet. Neked elhisszük, hogy sok kínlódás és hamis vád után „az utak a mennybe vezetnek.” S fáj, „hogy mire megvirrad” csak vérrel lehet a becsületen esett foltot lemosni. Sokan valljuk, hogy „a szabadság nagyobb ártalom, mint a nyomor, ha nincs hezzá elég esze az embernek.” „Kelj fel és járj” – a bibliai Ige is új értelmezést nyer: a betegségen, öregségen is úrrá levő akaraterő ez, az utolsó pillanatig újra–és újra talpraálló asszonyban.

            Ezekkel az írásokkal együtt sírhatunk, együtt derülhetünk kiszámíthatatlanságában is gyönyörű életükön. Záró vallomásodban írod: „Soha nem felejtem el Erdély hegyeit, folyóit, fáit és az ottani embereket… Mi maradt még hátra? Szeretetben ápolgatni kertem virágait, útjára bocsátani két, már felnőtt gyermekemet – remélve, hogy emberségre tanítottuk őket, s valóban az élet igaz értékeire nyitottuk rá szemüket.”

            S hogy mi a vágyad? „Adni. Adni a rászorulóknak, legalább egy jó szót. … Adni, mert még mindig úgy érzem, hogy nem adtam eleget.”

            Karácsonyi ajándékként tedd hát a magyar családok fenyőfái alá szívmelengető balladás-könyvedet. Fogadd szeretetem jeléül üzenetemet, s oszd meg ünnepi ested közönségével.

 

Isten tartson a tenyerén!

 

Jókai Anna

 

2008. Adventjén.

A „Hét Krajcár" felfedezése

 

Az 1993-ban alapított Hét Krajcár Kiadó eddig mintegy százhúsz kötettel gazdagította a magyar irodalmat. Most igazi gyöngyszemet talált. Verzár Éva Erdélyből hozott ízes nyelven és stílusban írt mai székely népballadáival istenáldotta tehetség mutatkozik be. Hol ríkató, hol elgondolkodtató, mindig tiszta, szép történetek ezek. A könyv megjelenése esemény, olvasása élmény a Babba Máriától az utolsó darab megragadó tanulságáig: „Kezdem azt hinni, ez lett életünk legfőbb célja: viszonozni a sok jót, amit kaptunk. Adni. Adni a rászorulóknak, legalább egy jó szót. Vagy annál sokkal-sokkal többet. Adni, mert még mindig úgy érzem, hogy nem adtam eleget."

 

(Verzár Éva: Mire megvirrad. Mai székely balladák. Hét Krajcár Kiadó, Budapest, 2008. Ára: 2800 Ft)

Rosdy

http://www.ujember.hu/

2009. január 22.

Szépségben megtestesülő életszeretet

Verzár Éva székely balladáiról

 

(...) Fel is merül a kérdés: nem felesleges-e, nem mesterkélt-e a párbeszédeknél a bár Erdély-szerte, ám mégsem „tévészerte” beszélt nyelvhez való ragaszkodás? Egyáltalán: nem válik-e maradivá – nem tűnik-e avíttnak – ettől Verzár Éva alkotása? De fel kell tennünk ezt a kérdést nemcsak a nyelvezetére tekintettel, hanem a témavilágára is:nem ócska nosztalgiát, nagymagyarkodást lovagol-e meg az írónő, midőn az ősiségét őrző székely világot tálalja elibénk balladáiban?

     Hasonlót tudhatunk itt elmondani, mint a természeti képekkel kapcsolatban. A ma is élő hagyományok hűséges bemutatása nem az egyesek szerint felejtésre méltó, meghaladásra érett múlt feltámasztását szolgálja, hanem a teljes értékű élet felfedezését, az állandóság megragadását, a kapaszkodók meglelését – a hagyományok nélkül rendre ürességbe futó, lelketlen világban. Egy-két, közelmúltat idéző balladát kivéve, minden írás nagyon is – cselekményében is – a máról szól, a mai közös életünkről, küzdelmeinkről. Az, hogy a ma székelye hogyan találja meg a helyét a mai magyarságban és a mai tágabb világban, az nagyon is mindőnk sorskérdése.

     És talán éppen ez Verzár Éva legnagyobb írói teljesítménye: hogy székely balladáinak idősíkját és színterét – az elcsángáló székelyek sorsát figyelve, követve – sikeresen, hitelesen terjesztette ki a jelenre és a határ innenső oldalára, ezzel pedig voltaképpen már az egész

mai világra. (...)

 

Varga Domokos György

Lármafák oltalmában, Mai székely balladák 2

Reintegrácio Alapítvány – Budapest - 2013

ISBN 978-963-89427-2-2

Odahaza, Erdélyben, a diktatúra éveiben édes álmot szőtt anyaországáról a székelység.

 

     Egyetlen álmot, olyan szépet, mint a fagyos ablakon a jég szőtte csipkefüggöny, a kikelet illata, a mezők virágos szőnyege, a nyári folyó felett repdeső szitakötők, az ősz ezerszínű pompája.

 

     Aztán megtörtént a változás. A határok átjárhatóak lettek, már nem volt szögesdrót, nem volt akadály… Ez a könyv a valóságról szól. Arról a valóságról, amelyet kevesen ismernek ilyen közelről. Az otthonról és az itthonról.

Anyaország ölében – kisregény

Hét Krajcár Kiadó – 2015 – Budapest

ISBN 978 963-9596-91-7

Két Székely Mongóliában

 

Szerusztok!

 

Licitre bocsájtjuk útitársunkat! (Verzár Éva: Anyaország ölében c. könyvéről van szó. - a szerk.) A székelyhídi nehéz sorsú gyerekeknek szeretnénk felajánlani azt a pénzt, amit érte kapunk. Hogy is van ez? Útitárs? Kilenc könyvet vittünk magunkkal az útra. Mind a nyolc országban hagytunk egyet, annak adtuk, aki segített nekünk és megkértük, hogy írja alá a kilencedik kötetet. A kilencediket egy kicsit megviselte a 24000 km, kapott hideget, meleget,esőt és napot is.

   Végigjött velünk az úton, mint egy csendes útitárs, és mi szeretnénk, ha méltóképpen búcsúzhatnánk tőle. Árverést hirdetünk, melynek zárása advent aranyvasárnapja, azaz 2016. december 18-a, 18:00.

   A legmagasabb összeget felajánlónak adjuk át a könyvet.

   A befolyt összeget a székelyhídi Gyermek Jézus Otthon (dévai Szent Ferenc Alapítvány) kis lakói számára ajánljuk fel. Nagy boldogság lenne, ha karácsonyra egy szép összeget juttathatnánk el hozzájuk!

   Licitálni hozzászólásban lehet! Várjuk az első felajánlást! Segíts nekik, ha tudsz! (A megosztás is segítség!)

tovább 

 

Ajánló