Feltöltve: 2017. jún. 5., do
Somos Miklós Munkácsy-díjas festőművész kiállítása a Vigadó Galériában
Somos Miklós tiszta festészete, amely a mesterség és a hit harmóniájában fogant, meditációra szólít, és nem megadásra a hatalom előtt. Teljes összhangban Otto Pächt, a bécsi iskola nagymesterének „Kezdetben volt a szem, és nem a szó” maximájával, ő maga is következetesen a képzőművészet autonómiáját vallotta – ahogyan erre dr. Marosi Ernő művészettörténész rámutatott.
„Somos képei dobozterekben fogadnak be és őriznek tájakat, csendéleteket, emberalakokat, akár a középkor és a korai reneszánsz festői”, s ezzel mintegy szakrális térbe is rendezi konkrét jelentést hordozó alakjait. (A doboztér terminus technicus természetesen átvitt jelentésben értendő.)
A művészettörténész felidézte, hogy „a tiszta festészetet és a művészi munka szellemi jelentőségét az itáliai középkorban kell keresnünk”. Nem véletlen, hogy Somos művészete erősen kötődik a románkori, gótikus és reneszánsz művészethez.
Számos egyházművészeti munkájából Marosi Ernő kiemelte a csörögi katolikus templom 1995-ben megfestett falképét, amelynek „témája azoknak a magányos – s a magányban erőt, meggyőződést, közérdekű cselekedetekre indítékot találó – értelmiségieknek valóságos apoteózisa, akik ebből mindenki nagy hasznára, fontos dolgokat cselekedtek. Maga a boldogság; a bensőség megvalósulása, s mint ilyen, egy életmű jutalma.”
Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke visszaemlékezésében egyértelműen határozta meg Somos Mikós helyét. „Emlékszem – írja a kiállításra megjelent katalógusban –, elgondolkodva ült a nevével jelzett karosszéken, és miközben velünk beszélgetett, homloka mögött már önmagát komponálta be a magyar képzőművészet történetébe.”
A Magyar Művészeti Akadémia szervezésében megvalósult tárlatra a családi hagyatékból olyan műveket válogattak az 1960-as évektől 2009-ig, a Somos Miklós haláláig terjedő időszakból, amelyek jól reprezentálják művészeti korszakainak jellegzetességeit – mondta Somos Éva, a festőművész lánya.
Olajfestményei és akvarelljei sorában láthatjuk egyedi ceruzarajzait is, amelyek még nem szerepeltek kiállításon. A főiskolai korszaka mellett megismerhetjük plasztikus periódusának műveit, amelyeket a vastag ecsetkezelés és rusztikus felületek jellemeznek; valamint az 1970-es, 1980-as évek környékén, gyönyörű pasztellszínekkel megfestett képeit is. Láthatjuk utolsó periódusának műveit, amelyeken már a kék és zöld színek dominálnak.
Nádasdy Ferenccel, második férjével az esküvő után, Tarrytownban, 1982 decemberében
![](https://static.wixstatic.com/media/55b554_b53fb5540f7a4cd3b4c74ea929201627~mv2.jpg/v1/fill/w_596,h_304,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/55b554_b53fb5540f7a4cd3b4c74ea929201627~mv2.jpg)
![](https://static.wixstatic.com/media/55b554_21902da3ca5f49608b6264425917667b~mv2.jpg/v1/fill/w_106,h_42,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_auto/55b554_21902da3ca5f49608b6264425917667b~mv2.jpg)
![](https://static.wixstatic.com/media/55b554_f533b77f6b034df7a07c0a50cf7a2cc5~mv2.jpg/v1/fill/w_107,h_59,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_auto/55b554_f533b77f6b034df7a07c0a50cf7a2cc5~mv2.jpg)
![](https://static.wixstatic.com/media/55b554_498b03d95a7d44f4877c91ddcedf09ea~mv2.jpg/v1/fill/w_107,h_58,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_auto/55b554_498b03d95a7d44f4877c91ddcedf09ea~mv2.jpg)
A kiállítást dr. Marosi Ernő művészettörténész nyitotta meg
„Kevés tárgyból, alakból komponált képeiből valami csendes szuggesztivitás árad. Hogy mi a forrása, honnan ered belső sugárzásuk, azt nehéz lenne megmondani” – idézi Csapó Györgyöt Dr. Matits Ferenc művészettörténész a Somos Miklós művészete című tanulmányában. A művész az evilági és természetfölötti lét közötti összefüggéseket és egységet keresi, szimbolikája mögött mindig ott rejlik a transzcendensre való utalás – írja. „Szürreális hatású kompozícióin gyakran különböző síkokon zajlanak az események, olykor keretek, belengő vásznak, kendők választják el egymástól a jeleneteket, a térsíkokat. Választékos színvilága – amely hol meghatározóan kobaltkék, hol zöldes, szürkés árnyalatú – képeinek látomásszerű, sejtelmes lírai hangulatot kölcsönöz. Komoly gondolati tartalmakkal rendelkező művein szigorú rendszerben jelennek meg a táj elemei, a szereplők, a tárgyak.”
Tanulmányában fölhívja a figyelmet a nyolcvanas években keletkezett alkotások visszafogott színekre épülő szerkesztésére és különös intimitására, a színkontrasztoktól és drámai képszerkesztéstől mentes bensőségességre és harmóniára.
A festő s a néző kapcsolatának érzékeltetésére, egy 1972-es műcsarnoki Somos-kiállítás kapcsán, Horváth György művészettörténész, újságíró által írott korabeli kritikából idéz: „Tárlatának termeiben járva ugyanis le kell szögeznünk: a többször is megerősítettnek tűnő benyomás ellenére, nem misztikus, sőt még csak nem is a miszticizmus felé hajló ez a piktúra. Mert igaz ugyan, hogy vannak – s miért ne lennének? – legendákra, emberi életünk hagyományaira utaló jegyei és jelei. Ám Somos nem merül soha általuk a meddő ikonografizálás »mélységeibe«. Sőt – egyetlen egyszer sem hagyja homályban mondanivalóját: szimbólumai és utalásai a legtöbb esetben áttörik a célzások falát, s konkretizálódnak, egyértelművé válnak a gyökereikkel kontaktust teremtő néző számára.”
Hegedűn közreműködött Tóth Kristóf, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előkészítő tagozatának hallgatója, a háttérben Juhász Judit, a MMA szóvivője, az est háziasszonya, mellette Fekete György professor emeritus, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke látható
![](https://static.wixstatic.com/media/55b554_758152b0a364401eaf7754d9cd5333e0~mv2.jpg/v1/fill/w_106,h_46,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_auto/55b554_758152b0a364401eaf7754d9cd5333e0~mv2.jpg)
![](https://static.wixstatic.com/media/55b554_067a23cc13044499abed09677263f067~mv2.jpg/v1/fill/w_106,h_44,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_auto/55b554_067a23cc13044499abed09677263f067~mv2.jpg)
![](https://static.wixstatic.com/media/55b554_ed61843f57d8431b803c39ec4e764d2f~mv2.jpg/v1/fill/w_107,h_90,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_auto/55b554_ed61843f57d8431b803c39ec4e764d2f~mv2.jpg)
(M. Á.)
A felvételeket Burkus Alexandra készítette.
A kiállítás július 2-ig tekinthető meg a Vigadó Galériában. Június 22-én, a festő képzőművész gyermekei, Somos Éva és Somos Gyula tartanak tárlatvezetést.
A Jó pásztor születése
![](https://static.wixstatic.com/media/55b554_c3481fb3bf5b427b90a1f2c00d40bdd6~mv2.png/v1/fill/w_186,h_273,al_c,lg_1,q_85,enc_auto/55b554_c3481fb3bf5b427b90a1f2c00d40bdd6~mv2.png)