Bányai Tamás: Texasi álmok című kötetéről

BOTZ DOMONKOS

Egy, szemre talán jelentéktelen, vékonyka könyv, első pillantásra csiricsáré borítóval – de hisz Amerika is egy kicsit ilyen –, mégsem méretei adják meg a súlyát, nagyságát, sokkal inkább pergő cselekményének vonalvezetése vagy akár mesteri jellemábrázolásai azok, amelyek folyamatosan fenntartják az olvasó figyelmét, érdeklődését.

    

A regény alapjául szolgáló történet a hetvenes évek Amerikájában, az álmok földjén, a korlátlan lehetőségek hazájában játszódik, felvonultatva az újrakezdés buktatóinak sokaságát, a kiszolgáltatottság és a szerelem, majd a társtalanság érzését, barátságokat, melyek felett tótágast áll korunk Istene, a pénz, és mindez a szerzőre jellemző, a tőle megszokott színes, sallangmentes stílusban celebrálva.  

     Különös értelmet, aktualitást ad a történetnek mindaz, ami napjainkat jellemzi. Igaz, ma nem a diktatúra elől menekülnek, mennek külországokba a népek, sokkal inkább csak a jobb megélhetés reményében hagyják maguk mögött szülőföldjüket. Mégis, koroktól és országoktól függetlenül mindannyian ugyanezekkel a problémákkal szembesülnek előbb vagy utóbb.

 

Maga a szerző is évtizedeket töltött az Államokban, megtapasztalhatta a hazátlanság, az egyedüllét keserves érzéseit, de hogy ez a mindennapokból kiragadott történet mennyire személyes, vagy pusztán csak a teremtő képzelet műve, az olvasók előtt mindörökre titok marad.

     De talán nem is ez a fontos, sokkal inkább maga a sorok közt megbúvó üzenet, ami egyszerre lehet bátorítás is – ne add fel az álmaidat, merj lépni, cselekedni –, vagy intő jel: ne bízz a mázas ígéretekben, máshol sem kolbászból van a kerítés!   

 

Akár így, akár úgy, egy élvezetes, igényes stílusban megírt kötettel gazdagította a szerző a hazai literatúrát, egy olyan könyvvel, amelyet nyugodt szívvel ajánlok az értő olvasók figyelmébe.   

 

 

Hungarovox Kiadó, 2016

Feltöltve: 2016.  okt. 24., hé

Ajánló