Új történelem

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár részvételével „Mezőgazdaság-Vidékfejlesztés-Összefogás” címmel rendezett konferenciával nyitotta meg a Szövetkezetek Nemzetközi Évét a Rábaközi Korona Szövetkezet pénteken (2012. január 27-én) a Győr-Moson-Sopron megyei Szilben.

 

Az Európai Unió 2014−2020 közötti időszak közös agrárpolitikai irányvonalait, a várható támogatási célok és intenzitások ismertetését követően Czerván György kitért a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazott kormányzati elképzelésekre, valamint a közelmúltban indított Darányi Tervre. Számos olyan intézkedés kerül bevezetésre, melyekkel a magyar agrárium szereplőit is arra ösztönzi a tárca, hogy az élelmiszertermelés tekintetében hazánk minél nagyobb  mértékben önellátóvá váljon. Erre az EU szabta keretek között is megvan a lehetőség, ugyanis figyelembe véve lakosságszámunkat, az agrár- és vidékfejlesztési támogatások tekintetében Magyarország haszonélvezője az uniós rendszereknek. A Közös Agrár Politika (KAP) egyszerűbbé azon továbbra sem teszi egyszerűbbé a támogatások lehívását, sok esetben ez várhatóan bonyolultabb lesz. Az uniónak új kihívásokkal kell szembenéznie, hisz élelmiszer-előállítás vonatkozásában nem tudja a saját szükségleteit kielégíteni. A kvóta-rendszer miatt a cukorgyártás ugyan speciális kérdés, s mivel nem csak hazánk szembesült az elmúlt években a cukorellátás problémáival, hanem maga az Európai Unió is, így Brüsszel is kénytelen foglalkozni a kvóta kérdésével. Magyarországon kívül még 8 tagállam (görög, lengyel, finn, francia, lett, portugál, svéd és román) képviseli azt az álláspontot, hogy a kvótarendszer 2020-ig folyamatosan kerüljön kivezetésre, így az államok mellett a termelők is fokozatosan felkészülhetnének a szabadpiaci versenyre. 
    Glattfelder Béla Európa Parlamenti képviselő szerint sincs egységes álláspont az EU-ban, s valódi cukorügyi harcok folynak. Az elmúlt években a kialakult cukorellátási problémák fő okozója az Európát elárasztó olcsó brazil nádcukor volt, s ez a tendencia határozza meg továbbra is a térségben kialakult cukorhelyzetet. Sajnos, az EU kiszolgáltatott a dél-amerikai nádcukor-lobbi érdekeinek, ugyanis Brazíliában folyamatosan hatalmas területeket vonnak művelés alá és terjesztik ki a cukornád-ültetvények méretét. Ennek egyik oka a bioetanol-gyártás, másik a cukorgyártás. Brüsszelben három lehetőség merült fel eddig a helyzet megoldására, s hazánk ebben − egyedüliként − a kvóta felülvizsgálatát is javasolta olyan államok esetében, ahol a hazai igények kielégítése hazai termelésből nem fedezhető.
    
Hogy Magyarország miért került ilyen kiszolgáltatott helyzetbe, noha a rendszerváltáskor még 12 nagy múltú hazai cukorgyárunk működött, melyek a hazai piacon túl (300 ezer tonna) jelentős export-bevételt (100 ezer tonna) is termeltek, arra Ivanics Ferenc, a megye  országgyűlési képviselője adott választ. A cukorgyárak privatizációját vizsgáló parlamenti eseti bizottság tagjaként, illetve a vizsgálatra vonatkozó javaslat egyik benyújtójaként a „cukorgyári capricco” szinte minden mozzanatát ismerve tárta az érdeklődő hallgatóság elé mindazok nevét, akiket a bizottság meghallgatott. A 16 tagú bizottság 180 napot kapott a vizsgálatra, melynek során sikerült fényt deríteni a privatizáció során elkövetett felelőtlen lépésekre. Főként ezek tették lehetővé, hogy a kaposvári cukorgyár is az Agrana osztrák csoport többségi tulajdonába került.
    A konferencia fő témáját adó „cukor-ügy” és egyéb aktuális, mezőgazdaság és élelmiszertermelés iránti érdeklődés óriási. A szervezőkhöz előzetesen beérkezett több mint 50 kérdésből is az a következtetés vonható le, hogy az elkövetkező évek sarkalatos kérdéseivel állunk szemben. Hogy nádcukor, répacukor, vagy netán izocukor kerül majd asztalunkra, minden bizonnyal nem rajtunk fog múlni. Azonban tápérték tekintetében a répacukor mellett tette le voksát Tömördi Máté, a Petőházi Cukorgyár nyugalmazott vegyészmérnöke, a Rábaközi Korona Szövetkezet tanácsadója. Véleménye szerint feltétlenül vizsgálni érdemes a cukoripari melléktermékek állattenyésztésben való felhasználását is. Nem elhanyagolandó szempont, hisz a kormány vidékfejlesztési stratégiája előnyben részesíti az állattenyésztés ismételt felvirágoztatását, s ennek elengedhetetlen feltétele az alacsonyabb takarmányozási költség. Kiemelte, hogy a cukorrépa-termesztésnek nem véletlenül voltak hagyományai a Rábaközben, hisz itt sikerült hazánkban a legjobb minőségű cukorrépát termeszteni, s a Petőházi Cukorgyár is emiatt tudott a leggazdaságosabban működni. Fontos szempont, hogy a cukorrépa-termesztés és a feldolgozás viszonylag közel esett egymáshoz, így a szállítási költségek kisebb mértékben növelték az előállítási költségeket. S miután a megye infrastrukturával jól el van látva, így kormányzati szándék esetén feltétlenül a Rábaközben volna realitása egy új cukorgyár létesítésének annak ellenére, hogy az ország egyéb területein is indultak kezdeményezések. 
    
Vukics Ferenc szerint emiatt is nagy jelentősége van az összefogásnak és feltétlenül érdemes segíteni a szövetkezet törekvéseit. Az összefogásnak egyébként is óriási jelentősége van és lesz a jövőben. Különösen igaz ez az élelmiszer- és mezőgazdaság vonatkozásában, mert az elkövetkező időszak a lokális termelésnek fog elsősorban kedvezni, azaz ahol termelünk, lehetőség szerint annak közelében dolgozzuk fel. Azonban ehhez elengedhetetlenül fontos lesz egy hazai ún. állami-civil pénzintézet. Ezt a célt tűzte ki a Hiteltársuláshoz csatlakozók összefogásából létrejött szervezet, s jó kilátások vannak arra, hogy a webbank-hálózat elindulhasson. Azonban ki kell emelni, hogy a jelen időszak és a ránk váró nehezebb évek csak akkor élhetők túl kevesebb fájdalommal, ha kivétel nélkül mindenki megtalálja a maga egyéni feladatát és szerepét az összefogás megteremtésében, valamint gyakorlati megvalósításában.        
     A Szövetkezetek Nemzetközi Évének megnyitója is az összefogás jegyében szerveződött, ugyanis a csornai, kapuvári és téti kistérségek, továbbá több Győr-környéki és óvári termelők termékbemutatója és kóstolója színesítette a teltházas rendezvényt. A Rábaköz híres népzenei hagyományaiból a Szili Linkószer Citerazenekar adott ízelítőt.   
                                 
Győr, 2012. január 28.

 

Keserédes cukorhelyzet. Konferencia Szilben

Feltöltve: 2011. szeptember 9., he

K. Mező Szilvia

Gazdálkodó

Gazdálkodó