Sokszor mondjuk és tapasztaljuk, hogy felgyorsult időben élünk. 5 évvel ezelőtt, 2008-ban találkoztunk először a pusztában, Kunszentmiklós–Bösztörpusztán, a Kurultájon, amikor is 40 kazakisztáni és ujgur ősi népünk leszármazottait láttuk vendégül. 2008 őszén alakult meg a Magyarok Szövetsége, és 2009 augusztusában nagyjából 200 ezer ember találkozott a három nap alatt Bösztörpusztán.

Most pedig már az 5., jubileumi ünnepségre jöttünk össze. Belegondoltál már, milyen egyszerű, tiszta, sallangmentes a nevünk? Magyarok Szövetsége Mozgalom. Magyarok: minden magyar ember, az anyaországon kívül élők is hozzá tartoznak. Szövetsége: együttműködése, szövetség a családban, a szomszéddal, a helységben mindenkivel, a Kárpát-medencében élő mindenféle kisebb- nagyobb közösséggel, a világ összes táján élő magyarokkal. Mozgalom: azonos elvek, célok, értékrend szerinti emberek csoportja, közös tevékenysége.

Milyen volt az idei MOGY?

Sommásan azt mondanám: olyan volt, mint a korábbiak. Ezzel azt állapítom meg, hogy kialakult egy szerkezete, ritmusa, hangulata, mondanivalója az évek alatt. Nem véletlenül megy oda 100 ezer ember egyszerre, akár 150-200 km-ről is. Jól érzi ott magát. Kulturált, természetes, tiszta környezet, és színes, könnyed látnivalók a szabadtéren: a Szent Korona másolatának fogadása, történelmi élőkép 120 lovassal és 1000 népviseletbe öltözött hagyományőrzővel, fogathajtó verseny, íjászat, baranta bemutató, karikás ostor verseny, lovas- és kutyabemutatók, leányvásár. A nagyszínpadon: zenekarok, énekesek, táncosok kavalkádja. Esténként táncház a csűrben. A sok nagysátorban: tudományos, tájékoztató, tényfeltáró előadások, beszélgetések.

Kisebb sátrakban: gyermekfoglalkoztatás, mesesátor, Rovás Népfőiskola, egészségügyi előadások, Emberek Aranyban kiállítás – részlet, könyvbemutatók. A gyógyító falu felavatott, felszentelt kaput kapott. A természetes gyógymódok sok-sok képviselője ingyen gyógyított.
A bösztörpusztai Boldogasszony Hajlékából idehozott Szűz Mária szobrot egy dombon, jurtában, a terület szélén helyezték el: aki akarta, itt megtalálhatta a lelki nyugalmát, és találkozhatott az Égiekkel. A másik szakrális hely a fából készült, hat méter magas, gyönyörű országzászló volt. A tetején a Turullal és az angyalos címerű zászlóval, a keresztrúdon a Nappal és a Holddal, lejjebb a két angyalszárnnyal, alul a 4 égtáj felé támasztó rudakkal és az ország különböző helységeiből hozott földhalmokkal. A Magyarok Vására utcákban: ezernyi kézműves tízezernyi csodaszép terméke. Természetesen étel-italkiszolgálás mindenfelé.

A magyarok nagy találkozóját új helyszínen, Apajpusztán rendezték meg. Ez egy lósportversenyek lebonyolítására alkalmas komplexum, gazdasági és egyéb kiszolgáló létesítményekkel. Ilyen nagy tömeg befogadására és ellátására is képes volt. A szervezők hatalmas munkát végeztek, ahogyan a korábbi években is. Változatlanul önerőből, a vendégek hozzájárulásából, állami támogatás nélkül valósult meg minden.

Mikor már hagyománnyá, szakrális hellyé válna a hegyvidéki Csíksomlyó párja, a pusztai zarándoklat szent helye, Bösztörpuszta, mondvacsinált ürüggyel nem engedélyezték a találkozást. A természet védelme jelszóval a Nemzeti Park természetvédői betelepítettek két túzok családot, amelyek nem is érezték jól magukat, mert nem tudtak védett helyre bujdokolni, szinte menekültek onnan.

Ne zavarjuk ezeket, szólt az indoklás. Gratulálok… A média, a tömegtájékoztatás változatlanul elképesztően hiányos és elfogult .
A Magyarok Országos Gyűlése 5 éve a legnagyobb szabású rendezvény az országban.

Köszönjük mindazon internetes honlapnak, ahol megjelentek az erről szóló hírverések, és azoknak a lelkes támogatóknak, akik személyesen továbbították levelezőlistájukon!

Természetesen Bösztörpuszta nincs elfelejtve. Vissza fogunk mi még oda menni.

A történelmi élőképen kellemes színfoltként lengyelek és horvátok is részt vettek. A Horvát Nemzeti Gárda tisztjei szép egyenruhában, karddal vonultak fel. A lengyelek egy harcos csapattal érkeztek. Összecsaptak a szombathelyi és más magyar nehézfegyverzetű csapatokkal. Itt volt a nemrég kitiltott ujgur ifjúsági világkongresszus négyfős küldöttsége is. Bárányból készült ételt kínáltak a vendégeknek. Az egyik jurtában a mongolok mutatták be történelmüket, és kínálták használati és díszítő tárgyaikat.

Az Emberek aranyban kiállítás Magyarországon az utolsó, negyedik helyszínen, Balatonszemesen van.

Onnan hoztak fel egy kis részletet bemutatásra.

A 2. karikás ostor világbajnokságon délvidéki, erdélyi és német fiatalok vettek részt.

Az országos gyűlés üzenetében, mondanivalójában, iránymutatásában, fejlődésében mintha megtorpanás következne be. Már tavaly is megmutatkozott valami hiány a lelkiségben.

A lélek finom jelzéseit, az önmegismerést, az önbecsülést, a belső rend kialakítását talán nem egy ilyen külsőségekben gazdag találkozón kell megvalósítani, de mégis hiányoltam a lélekről szóló tanításokat, előadásokat. Az jó, hogy vallási kavalkád nem volt. A fejlődés akadálya természetesen a cselekvés lehetőségének szűkös volta is.

Ez a megtorpanás nemzetünk egészében feloldásra vár; Varga István mondta, hogy most elővette a három évvel ezelőtt a kilábalásról és a nagy horderejű változtatásokról szóló értekezését, és ez szó szerint érvényes mind a mai napig. Egy nyomott, alacsony szintű, túlhajszolt napi életre vagyunk berendezkedve évek óta. Ebből próbálunk kitörni ünnepeinken és helyi szintű rendezvényeinken. Az biztató, hogy sok-sok ünnep van országszerte. Az 5. Magyarok Országos Gyűlése ebben a konkurenciában is magas szinten, kitűnően teljesített. Ez azt bizonyítja, hogy az embereknek alapvető, életre szóló igénye az a tisztaság, becsületesség, önzetlenség, segítőkészség, lelkiség, közösséghez tartozás, igazságérzet, ami engem is magával ragadott a 2008-as Kurultájon, és a 2009-es első MOGY-on. Aki az országos elhallgatás közepette ezeken részt vett (több mint 200 ezer ember), az tudta, hogy hová megy 2013. augusztus közepén.

A Magyarok Szövetsége több előadásban mutatta be törekvéseit, erőfeszítéseit, eredményeit az alkotmányozás, az önellátás, a szociális gondoskodás, a gazdasági változtatások, az államadósság témaköreiben .

Sokan jó bulinak tartották az eseményt. Túl sokan álltak sorba ételért, italért, túl sokan nézelődtek, válogattak, vásárolgattak a vásározók portékái között, miközben a nagy sátrakban érdekes, tartalmas, tudásgyarapító előadások sokasága zajlott − egy részük félházas közönséggel.

Érdekes szelete a MOGY-nak a gyógyító falu. A magyar ember kreatív, gondolkodó, tevékeny, csak valahogy az egészségét kezeli nehezen. Lelke mélyén tudja, hogy fontos lenne jobban figyelnie rá és tennie érte. Itt mindenféle kezelésre sorba állnak az emberek. Azért, mert ingyen van, vagy mert keresi, hogy melyik jó neki. Szóval, ebben a témában a tudati változás gyorsítást igényel!

Minden betegség a lélekből indul ki. Akkor mégiscsak igaz, amit fentebb írtam, hogy a lelki fejlődés, a lélek működése, az én-megismerés, az értékrend hiányt szenved mozgalmunkban is. Csak három szó az egészségért: stresszkezelés, táplálkozásjavítás, mozgásnövelés.

Az 5. MOGY-on mindenki megtalálhatta a számára örömteli, érdekes programokat, találkozhatott régi és új barátokkal, és feltöltekezve térhetett haza.

Mindezen gondolatok a magyar ember és nemzetünk csodálatos felemelkedése és küldetése jegyében fogalmazódtak.

***

Rovás Népfőoskola

Az 5. Magyarok Országos Gyűlése egyik jelentős eseménye volt a Rovás Sátorban megrendezett háromnapos Rovás Népfőoskola.

Délelőttönként szakmai képzés volt. Előadások hangzottak el a tanítási módszertanról, a rováskutatások újabb eredményeiről, a tanítók tapasztalatairól, az elterjesztés és elismertetés küzdelmeiről.

Délutánonként rovóoskola volt a látogatóknak. Az érdeklődők megismerkedhettek a rovás alapjaival.

A rovás betűket, szavakat azonnal írták, próbálgatták. Rövidebb előadások is elhangzottak a rovás jelentőségéről, múltjáról, értékeiről.

Néhány jellegzetesség a rovásról: azért rovunk jobbról bal felé, mert ha a jobb kéz lendül bal felé, az a befogadást jelenti, mutatja. A bal kéz lendítése az elutasítást sugallja. Az intelligenciát fejleszti.
A bal agyféltekét a logika, a nyelvtudás területét mozgatja, fejleszti. A harmóniát javítja a két agyfélteke között. Megismerésével egy kis történelmet, vallást, hagyományt is tanulunk. Inkább lassabban kell haladni a tanulással, sokat kell rajzoltatni, ezáltal javul a latin betűs képírás is. A diszlexiát is képes javítani.
Az összerovásban sok egyszerűsítési és gyorsítási lehetőség van. Olvasása gondolkodásra, elemzésre késztet.

Egy hatalmas mű, a Magyarok Ősgesztája rovással elkészült, jelenleg még kiadásra vár. Ez 300 iratból összeállított gyűjtemény.

Az elmúlt évek küzdelmeinek eredményei:

szakköri szinten iskolákban, bárhol tanítható
a szabványosítás az általunk képviseltek szerint történt
miniszteri engedély van rovástanítás folytatására

Elmondták, hogy négy évvel ezelőtt volt az első rovás tanfolyam, és most útjára indult a Népfőoskola mozgalom. Itt 16 rovástanító vett részt továbbképzésen. A Magyarok Szövetsége Mozgalom elismerte, felismerte és felkarolta a rovás jelentőségét. Külön sátrat biztosítottak neki, és az események zárásaként Nagy László, a Szövetség egyik országos elöljárója méltatta a szervezők és résztvevők munkáját, és átadta a 16 képzett tanítónak az oklevelet.

Szondi Miklós Soltról, a Rovás Sátor főszervezője a Forrai Sándor rovókör jelmondatát ajánlotta megvalósításra: „Tanuljuk és tanítsuk a rovást!”

A most végzettek pedig jövőre hozzanak egy-kettő-három utódot, leendő tanító-jelöltet a tanítványi köreikből.

***

2. Karikás ostor világbajnokság

A tavalyi Magyarok Országos Gyűlésén történt bemutatkozás után idén is nagy sikerrel rendezték meg a karikás ostorok kezelőinek, művészeinek vetélkedését.

A szabályrendszer oly alaposan kidolgozott volt, hogy semmiféle lényeges változtatásra nem volt szükség.

A verseny három részből áll:

A szakrális részben 3 szempont szerint pontoznak:

a./ 60 másodperc alatti csapásszám

b./ a kötelező elemek

c./ a bemutató összképe, összhatása

Az akadálypályán a versenyző kisebb-nagyobb akadályokat küzd le, miközben ostorával el kell találni, meg kell semmisíteni bizonyos célpontokat. Ez időre történik. Van kis hiba és nagy hiba, melyek bűntető másodpercre vannak átszámolva.

A harmadik részben, a küzdelemben a legjobb 16 versenyző kieséses rendszerben küzd. Az ostor végével testre mért ütéssel lehet pontot szerezni. Az egyik fél harmadik pontjáig tart a harc.

A versenyben 29 felnőtt és 19, 14 év alatti gyermek vett részt. Két fő délvidéki, egy fő erdélyi és egy fő németországi résztvevő volt, a kis-magyarországiak mellett. A szakrális és az akadálypálya összesített eredményeinek első 16 helyezettje indult a küzdelem-feladatban. A gyermek kategóriában nem volt küzdelem.

A 2. karikás ostor világbajnokságot a Családellátó Egyesület támogatta, és a Zrínyi Baranta vezényelte le.

A verseny végeredménye:

Felnőttek:

Lászlóffy Endre – 836 pont
Biacsics Bálint – 751 pont
Filatovics Ádám – 731pont
Szabó Viktor – 704 pont
Csöndör Olivér – 684 pont
Tusori Zalán – 666 pont

Díjazás:
1. helyezett – 100 ezer forint értékű ezüstberakásos karikás ostor
2. helyezett – 75 ezer forint értékben karikás ostor és családi ellátás

3. helyezett – 50 ezer forint értékű családi ellátás

Gyermekek:

Bertalan Márton – 480 pont
Varga Mónika – 360 pont
Sziráki Miklós – 358 pont
Nagy Pongrác – 354 pont
Sági Péter – 342 pont
Szőke Tamás – 338 pont

Díjazás:
1. helyezett – 30 ezer forint értékű családi ellátás
2. helyezett – 20 ezer forint értékű családi ellátás

3. helyezett – 10 ezer forint értékű karikás ostor

***

Leányvásár − Hajnaltűztánc

A 2013-as 5. Magyarok Országos Gyűlésén a sokféle, színes esemény, kavalkád közül különösen érdekes, megkapó volt egy esti, szabadtéri, a palóc vidék élő hagyományát megjelenítő műsor a Magyarok Istene sátránál.

Amit láttunk, az egy vidám örömünnepnek tűnt, de mégis nagy lehetőséget rejtő eseménynek tartom. Mint kiderült, a felvidéki palóc embereknél a mai napig szokás lagzis hajnalokon a hajnaltűztánc eltáncolása, de hogy kitől és honnét ered, ezt senki nem tudta – ez idáig!

Az ózdi származású Paál Zoltán Arvisura című írásában sokszor hivatkozik az ősemlékezeti hagyományokon alapuló leányvásári, párválasztási szertartásokra, főként csoportosan megkötött esküvőkre népünk életében. Ezeket különösképpen akkor tartották meg bölcs elődeink, ha nagy volt a „szükség”, mert hitük és meggyőződésük szerint túlélésünket mindenkor új családok alapításával, a szaporodási törvény elrendelésével és betartásával biztosíthatták!

Palócföld „Hajnaltűztánc” hagyománya Deédes Aranyasszony nevéhez fűződik. Attila hun-királyunk kedves unokahúga volt Deédes, aki 15 éves korában megnyerte a 24 hun törzs „Ifjusági Előzdködés”-t (a Nagysüánt). A két évvel idősebb Attilát is beelőzte lovával, aki felbukott a cél előtt.

Kárpát-medence Égi Birodalmát i.sz. 432-től a 24 hun törzs három, érdem szerint megválasztott vezetője irányította: Buda fősámán, Attila fővezér és Deédes Vezér-Aranyasszony. i.sz. 467-ben Deédes Aranyasszony, a palócok királynője 52 éves korában megérezte, hogy éjfélkor visszatér Őseink Honába. Még megtartotta az eladósorban lévő lányok és az özvegyasszonyok párválasztós Leányvásárát, majd rendelkezett, hogy folytassák tovább a mulatságot, mindenki örüljön, testének porhüvelyét helyezzék „tüzeságyra”, emlékezetére tüze körül járják el az örömtáncot, a hajnaltáncot! A felkelő Nap előtt hamvait szórják szét a hegyről, hogy porából születhessen sok-sok nemes szívű utód, akik felvirágoztatják népének életét! Elrendelte továbbá, hogy ezentúl minden lagzis hajnalon a párok és násznépe tartsák meg ezt az örömünnepet, járják el a hajnaltűztáncot, mely a tisztulás, a bőség és az áldás erejét hordozza.

A szertartás menete a következő volt:

A párt kereső leányok egy kötél mellé, azt egyik oldalról fogva felsorakoznak, csalogatják a legényeket, hogy álljanak ők is kötélnek. Mikor a legények „nagy kérettetés után” kötélnek állnak, akkor a párok mögé felsorakoznak az egyéni résztvevők is, kik részvételükkel kifejezik az Égiek előtt, hogy készek fogadni isteni párjukat.

   Az Aranyasszony vezeti a vízszertartást, ő mondja a szebbnél szebb rigmusokat. Először a négy őselemről: Föld, Levegő, Tűz, Víz hangzik el méltatás és tisztelet. Következik a párok jegyváltása.
   Az Istenanya oltára elé mennek külön-külön páronként, és az Aranyasszony az Égiektől áldást kér a frigyre. Akinek nincs párja, azokra is áldást kér, hogy a következő évben párban jelenhessenek meg!. A reménybeli következő Aranyasszony, az Ifjusági Aranyasszony és párja, a Tűz-sámán vidám szójátékokkal irányítja és vezeti az Aranyasszony útmutatásai alapján az eseményeket. Kaput formáznak, és mindenki 3+1-szer átbújik az aranykapun.(„három a magyar igazság, negyedik a ráadás!”)
   A négy kapun való áthaladással az égi szerelmet hozzák le a földre.

E közben a közönség dobkísérettel énekli a „bújj-bújj zöld ág” című dalt. A következő kép az, amikor a legnagyobb elfogadás jeléül a párok megmossák, akár szimbolikusan, is egymás lábát.
Majd énekkel, tánccal mulat a fiatalság, ahogy Deédes meghagyta!

Közben az Aranyasszony rosszul lesz, és elmondja rendelkezéseit: mulassanak, a lagziban legyen hagyomány a hajnaltánc, a hamvait szórják szét, mely megtermékenyíti a magyar anyákat, és méltó utódok születnek. A Tűz-sámán párja legyen a soron következő Aranyasszony.

A Tűz-sámán tüzet gyújt, és regöléssel kíséri égi útjára Deédes Aranyasszony harmadik lelkét. Eleget téve a ránk hagyományozott szokásnak, az ifjú reménybeli párok és a párkereső lányok és fiúk körtáncot járnak, majd többször átugrálják a tüzet, éneklés és dobolás kíséretében.

Mai világunkban, melyben oly nehezen találjuk párunkat, és maradunk is együtt harmóniában, szeretetben, remélhetően felelevenedik és elterjed ez a hagyomány, hogy egy tisztább és magosabb rendű szándékkal közelítsünk Önmagunk által Társunkhoz is, és a szent frigyhez is.

Itt a vége, fuss el véle! Aki nem hiszi, vegyen részt ezen az örömünnepen, lehet többször is ismételni, frissíteni a pároknak szövetségkötését, mindenki megelégedésére. Hiszen a legfontosabb üzenet a fentieket is beleértve az, hogy a mai, aranykori párok már nem fogadalmat, esküvést tesznek, hanem a párok s z ö v e t s é g r e lépnek egymással. Lélek a lélekkel! Köszönjük, hogy megélhettük ezt az egyedülálló élményt azoknak , akik Ózdról és hazánk több tájáról magukkal hozták, vezetőjüknek, Erdei Ibolyának és valamennyi résztvevőnek!

Szeretetettel és Isten áldásával,

Takács János

Budakeszi, 2013. Újkenyér /augusztus / hava, 23. napja