Feltöltve: 2016. aug. 17., hé

1504 körül született a Szatmár megyei Szinérváralján. A közeli Nagybányán végezte iskoláit, innét a krakkói egyetemre ment, majd a németországi Wittenbergben tanult 1529-től. 1532-ben hazajött, és az Ugocsa megyei főispán, Perényi János hívására a Nagyszőlős és Huszt közötti Királyháza melletti Nyalábvárban lakott. A vár a kéve alakú bástyáiról kapta nevét. Itt találkozott Komjáti Benedekkel, aki a várban fordította le magyar nyelvre Pál apostol leveleit, majd Krakkóban nyomtatta ki magyar nyelven, 1536-ban. Ugyancsak e várban tartózkodott Pesti Gábor, aki a Négy Evangéliumot és Aesopus meséit fordította le magyar nyelvre, és Bécsben nyomtatta ki magyarul. Céljuk az volt, hogy a már akkor elavult és holt latin nyelv helyett a magyar embereket az anyanyelvükön való olvasás hihetetlen gyönyörűségében részesítsék.

 

A Perényiek Nyalábvárában, ebben a jó színvonalú értelmiségi közegben lett Sylvester János is bibliafordító és a magyar nyelvű írás egyik megteremtője és elindítója. Így lett a Nyalábvár a magyar reneszánsz irodalom bölcsője, mint ahogyan néhány év után a Nádasdyak Sárvára is. A Nyalábvárat a gonosz és hataloméhes Habsburgok romboltatták le, ma várrom.

 

Sylvester János Nádasdy Tamás hívására jött Sárvárra, hogy iskolamester, tanító legyen a Nádasdy Tamás által 1535-ben épített iskolában. Ez a mai Széchenyi utca elején, a nemrég még óvodaként működött épület helyén állt, benne egy vagy két tanterem és egy tanítói lakás kapott helyet. Itt lakott Sylvester János, és itt fordította le az Újszövetséget ógörögből és latinból magyar nyelvre, és a nyomda is itt lehetett, nem a vár úri szobáiban.

 

Ezen a helyen született meg az első, Magyarországon kinyomtatott magyar nyelvű könyv. Ez a történelmi helyszín országos érték, de ma még egy emléktáblával sincs megjelölve. A nyomdával kapcsolatban egy történelmi festmény született, Orlai Petrics Soma festőművésztől: „Nádasdy Tamás nádor és Erdősi Sylvester János a sárvár-újszigeti nyomdában” című olajfestménye.

 

Később, 1590-ben a Borsod-megyei Vizsoly községben Károli Gáspár fordította le a teljes Bibliát magyar nyelvre, és nyomtatta ki magyarul. Ma Vizsolyban ezt a Bibliát újra kiadják, és ehhez még egy papírmalom is épül. Sárváron is jó lenne kiadni a Sylvester János által lefordított Újszövetséget − az eredeti nyelvezettel és a mai nyelven is.

 

Sylvester János nemcsak bibliafordító volt és nemcsak tanító, hanem a magyar nyelv megújítója is. Ahhoz, hogy az Újszövetséget magyar nyelvre átírja, először is a magyar nyelv törvényeit, a helyesírást, az ABC-t kellett tisztáznia. Ezért írta meg a magyar−latin grammatikát, amely nemcsak nyelvtant, hanem a nyelvvel kapcsolatos sokféle tudnivalót is tartalmazott. Könnyű dolga lett volna Sylvester Jánosnak, ha ismerhette volna a magyar rovásírás betűsorát, a betűk magyar neveit, de akkor még sem az úgynevezett nikolsburgi rovásábécé, sem a szarvasi tűtartó felirata, sem az Erdélyben talált rovásnaptár nem volt fölfedezve. Ezt a témát jól kielemzi Vékony Gábor „A székely írás emlékei, kapcsolatai, története” című kitűnő könyvében; ebben sokat foglalkozik Sylvester János sokoldalú tevékenységével, illetve más humanisták által írt grammatikákkal.

 

Sylvester a Perényiek gazdag könyvtárában találkozhatott Janus Pannonius egyes írásaival. Érdekesség az is, hogy kitűnő tudósunk, Bél Mátyás a Sylvester János által magyarra fordított Miatyánkot átírta a székely− magyar rovásírás betűivel, és nyomtatásban kiadta Lipcsében, 1718-ban. Mindez benne van Sebestyén Gyula „Rovás és rovásírás” című könyvében, amely Budapesten jelent meg, 1909-ben.

 

Sylvester Jánosnak még több érdeme is van: fölfedezte, hogy a magyar nyelv nemcsak hogy alkalmas az úgynevezett klasszikus verselésre,  hanem alkalmasabb is, mint a régi görög vagy latin nyelv, mert a magyar nyelv ezeknél sokkal gazdagabb magánhangzókban. Ezt költeményei is igazolják, ugyanúgy, mint később Berzsenyi Dániel költészete és másoké is.

 

Sylvester János munkássága − még egyetemi tanár is volt Bécsben, a katolikus egyetemen − kevés elismerést kapott.

 

Jött a török megszállás 150 éve, majd az országunk osztrák kifosztása 500 évig. Így Sylvester János értékeinek elismerése a mai korra maradt. Fölmerülhet az igény egy, hősünk sokoldalú munkásságát felölelő, gazdagon illusztrált könyv kiadására. Ez országosan a magyar kultúra hiánypótló műve lenne, és példa a mai TANÍTÓK-nak arra, hogy hasonló karrier számukra is lehetséges.

 

Sárvár, 2016. augusztus

                                                                                

 

Forrásmunkák:

Keresztyén Balázs: Irodalmi barangolások a Kárpátok alján. Ungvár−Budapest, Intermix Kiadó, 1993.

Bíró András−Köteles Viktória−Kállai Szabolcs: Kárpátalja száz csodája. Budapest, Totem Plus Könyvkiadó, 2009.

Nemeskürty István: Diák, írj magyar éneket. Budapest, Gondolat Kiadó, 1983.

Sulyokné Matócza Eleonóra: Életutak. Sárvár, 1993.

Keserű Katalin: Orlai Petrics Soma. Budapest, Képzőművészeti Kiadó, 1984.

Úlj Testamentu Magyar nyelven mellyet az Görög és Diák nyelvből ahonnan fordíjtand az Magyar népnek Keresztyén hütben valo ippülisire

Gramatica hungarolatina

Kultúra

Sylvester János érdemei

LAKATOS JÓZSEF