Mostanában több helyen is felütötte fejét a hír az interneten, hogy a csigabigának mégsem ég a háza. Nem kell tehát könnyet hullatnunk érte, s kétségbeesetten kapkodnunk a mobiltelefonunk után, hogy tárcsázzuk a 112-es segélyhívót vagy a tűzoltók 105-ös számát.

 

A minap egy Erdélyből származó jeles írónktól (aki az égő csigaházas változatot tekinti hitelesebbnek) kaptuk a Szilaj Csikó szerkesztőségi listáján az örömhírt:

 

Ti tudtátok? A „Csiga-biga gyere ki, / Az ég a házad ideki.” – helyes.*

 

Ezzel csak az a probléma, hogy

 

1. poétikailag nem stimmel a dolog (a kétütemű 4/3 4/3 sor megbicsaklik – az ég a há/zad ideki)

2. ettől még lehet, hogy a betoldott névelő nélkül a felettünk lévő égre, s ne a tűzre gondoljunk.

 

Az egyik internetes oldalon például ezt az érvelést olvashatjuk.

 

„Csiga-biga gyere ki, / ÉG a házad ideki.

Azonnal a folyamat, vagyis az igei jelentés jut az eszünkbe. Ha nem gondolunk bele a mondat jelentésébe, vagy ha nem kap egy névelőt az ÉG szó, akkor lángoló csigaház fog lelki szemeink előtt megjelenni, holott a mondat arra utal, hogy az egész ÉGBOLT a házad, ha kijössz a csigaházból.”

 

Csakhogy (!) ez is megkérdőjelezhető (több szempont szerint is) és kicsit mesterkélt okosság, bár­men­nyi­re is tetszetősebb a lelkünknek. Mert annak van némi értelme, hogy azért kell kikotródnia marha gyorsan, mert különben megsülne szegényke.

 

Mondjuk, a folytatás ismert változatai is erősen kétségesek, mert mi a fenét kezd a tejjel, vajjal,  (hacsak nem fürdik benne, mint kiskacsa a fekete tóban:-)).

 

Csiga-biga gyere ki,
(AZ) ég a házad ideki,
kapsz tejet, vajat,
holnapra is marad.

 

Ennél szerethetőbb (és értelmesebb, poétikailag is korrekt 4/3 4/3 ütemű) az alábbi változat zárása (tej és vaj nélkül, akár a háza ég, akár az ég a háza;-)).

 

Csiga-biga gyere ki!

Ég a házad ideki!

Ha nem jössz ki megbánod,

nem leszek a barátod.

 

De a fenti kételkedéstől függetlenül ez a strófa így maradt fenn, bár egy néprajzkutató szerint (aki a gyerekdalok és népi gyerekjátékok horrorisztikus és erotikus elemeit is kutatta, mint ezt többen is tették) nem zárható ki a szöveg szerkezete és tartalma miatt sem, hogy a fenti négy sor első és második fele eredendően két külön szövegből származik; egyik a csigabigáról, a másik a cicamicáról szól...

 

(Ennél meghökkentőbb okfejtésekbe bonyolódik egy Paksi Zoltán nevű asztrológus-asztrozófus – itt, 21:40-től 28:20-ig –, de legalább szórakoztatóan teszi.)

 

Visszatérve csigabigánkhoz és a népi gyerekmondókákhoz, játékokhoz, szokás azzal vádolni a magyarokat, hogy alig található olyan gyerekrigmusunk, mesénk, amelyik ne tartalmazna horrorisztikus (más helyeken erotikus) elemeket, s ebbe jól illeszkedik a leégő csigaház képe is. De nem túl barátságos egyik-másik szövegmutáció sem: „Csiga-biga told ki szarvadat / ha nem tolod, összetöröm házadat.”

 

Itt eszembe jut egy régi vicc, ami remekül szemlélteti a „szadista” népi gyerekirodalmat.

 

„Egy család kiköltözik az USA-ba, a kisgyereket beadják az oviba. Az első szülői értekezleten az óvónő mondja az anyukának:

– Vigyék el pszichológushoz a gyereket, megmagyarázhatatlan kegyetlenség, agresszivitás látszik rajta.

– Miért, mit csinált?

– Égő csigát rajzolt – mondja az óvónő.

– Égő csigát? De hát ez igen egyszerű. A magyar gyerekek a csigát így hívogatják ki a házukból: Csiga-biga gyere ki, ég a házad ideki...Talán volt más is?

– Hát, mindenféle sérült madarakat rajzol, például a múltkor egy vak madarat – így az óvónő.

– Hm, hogyan? Ja, igen. Ön nem hallotta azt a kedves magyar mondókát, hogy Csip, csip, csóka, vak varjúcska?

– Na, jó. De a csonka tehén mégiscsak durva.

– Csonka tehén? Hm... Ja, igen. Egy nagyon helyes kis dalocskánk van: Boci, boci tarka, se füle, se farka...

– Mondja, kedves anyuka, semmi vidám, kedves dalocskát nem énekelnek a magyar gyerekek?

– Dehogynem. Ott van például a Süss fel nap, fényes nap, kertek alatt a ludaink megfagynak...”

 

Összegzésképp: bizony, szegény csigabiga igencsak pórul fog járni, ha nem volt otthonbiztosítása (CSOK-ra meg nem jogosult), de remélhetjük, hogy a csalogatásra csak előbújik, s végül valóban az ég(bolt) lesz a háza, de legalább elkerülheti a házában sült csiga-sorsot.

 

(fucskó)

 

 

*Lásd még ezt (és a kommenteket):
https://ketkes.com/tudtatok-hogy-csiga-biga-gyerekdalban-eredetileg-szo-sincs-tuzrol/