Magyar őstörténet

Feltöltve 2014. szept. 23., do
Frissítve: 2015. aug. 4., hé.

Az István királyról és művéről szóló könyvében Györffy György alapos áttekintést adott a középkori magyar állammal kapcsolatos elméleti megítélés történetéről. Legfontosabbként már az elején leszögezte, hogy „azok a fogalmak, amelyeket a kora középkori fejlett társadalmi szervezetekre használunk (állam, feudalizmus stb.), a maguk idejében nem voltak ismeretesek; alapszavaikon (res publica, feudum stb.) eredetileg mást értettek, mint mi értünk, és mai jelentésüket hosszú fejlődés után az újkorban nyerték el”. Továbbá „méltán merül fel az aggály, hogy az antik és középkori államról beszélve olyan modern elképzelést vetítünk vissza a múltba, ami a maga idejében nem létezett.”

     Mi pedig elmondhatjuk, hogy ez méginkább így van, ha a régen még tudományosnak tekintett megközelítés már elavulttá vált, mert az újabb tudományos eszközök révén sokkal gazdagabb képünk van a régmúltról, és az összefüggéseket új fogalmak használatával lehet jól megragadni. Ilyen esetet többet láttunk eddig a magyarság korai története és ókora esetében, de a középkorunkat is sújtja a mulasztás, hogy történészeink – Györffy szintén – nem ismerik vagy nem veszik figyelembe például a kettős társadalom fogalmát, vagy a mellérendelés ősi elvének érvényesülését, amiből olyan farkasvakság keletkezik, ami miatt nem látják meg sem a középkori magyar állam egyedülállóságát, sem az ennek tagadására született, velünk kapcsolatos elvi és módszertani történelemhamisítást.

     Így nekünk most ebben az irányban kell kritikát gyakorolnunk, felhasználva mindazt az elméleti ismeretet, amit ennek ellenére történettudományunk felhalmozott, és azt az új látásmódból fakadó ismerettöbbletet, amit a csak manapság elérhető eszközök adattöbbletének elemzése jelenthet.

 

A középkori magyar államfogalom jellegzetességei 

 

Folytatás: itt

 

 

 

A korai magyar állam jelleme

DARAI LAJOS