Magyar őstörténet

Feltöltve 2015. aug. 4., hé.

Csak az emberek dűlnek ki, a hitük megmarad másokban.

Tormay Cécile

 

1. A kurgán inváziók hatása a Kárpát-medence népességére

 

Az orosz sztyeppére is a Fekete-tó feltöltődését közvetlenül követő időben telepszik vissza az ember, de a műveltségek itt kezdetben kisállattenyésztő, majd a ló befogását követően már nagyállattartó és -tenyésztő közösségeket alkottak. Először a birkát, majd a lovat tenyésztették. Itt találjuk a lovaglás legrégebbi nyomait  (zabla nyoma az emberrel eltemetett lókoponyában a Dnyeper partján, Dereivkában.  Kr. e. 4500 körüli időből),  és a ló befogását követően a szarvasmarha tenyésztése terjedt el. Saját fémük nem volt, azt a nyugati, észak-nyugati műveltségektől szerezték be. Ellenben már Kr. e. 5500 körül megtalálható náluk a társadalom kasztosodása, vele párhuzamosan az emberölésre alkalmas fegyver is. Hitvilágukban a megszemélyesített elemek mint istenek jelennek meg. A ló befogása után hamarosan megindulnak csoportosan és fegyveresen hódítani. Előbb délnyugatra, majd nyugatra, később északnyugatra törnek be.

 

Első hullámukban felégetik, kiirtják, későbbi hullámaikban csak felőrlik, leigázzák a nyugaton települt védtelen, földműves közösségeket, mind délen, a Balkánon, mind északon, a szvidéri műveltség területén, majd behatolva a Kárpát-medencébe, annak a sztyeppei területein is. Magukkal hozzák a háborút, az emberölést, és ekkor jelennek meg Európa-szerte a védett dombtetői várak, az ‘uraság’ szállásával, valamint az oda telepített szakrális és fémfeldolgozó központokkal. Velük párhuzamosan terjedt az uraságnak kijáró halomsíros, azaz a kurgán típusú temetkezés is, és alakul át a kőbalta emberölő eszközzé, harci baltává. Először a legeltetésre alkalmas folyóvölgyek mentén telepednek meg, ahol az első hullámban kiirtják az ottani földműveseket (Balkán), majd a második hullámtól látható a rátelepülés. Ennek során nyomul a műveltség nyugatra, és szorítja ki maga előtt a vonalkerámiás műveltséget, és váltja fel pásztorműveltséggel, ahogy ezt az 1. ábra szemlélteti. A Kárpát-medencében ez elsősorban a Duna-Tisza-közét, majd a Dunántúlt érintette, aztán a harmadik hullámban történő mozgásnál települ be a Maros-völgye is, és válik a Tisza-völgye teljesen a kurgán pásztorok területévé. A kurgán emberei a Fekete-tenger északi pereméről eredtek, és ők vihették magukkal az M170 jelzőket is. A bükki műveltség területe és az Északi-Kárpátok területe azonban sokáig érintetlen marad, ott később is csak a két műveltség ötvöződése mutatható ki, kiirtódásuk nem látszik, de az M170 jelző sem dúsul fel.

 

A körgánok hatalmi párhuzama

DARAI LAJOS