A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara társszervezésében Kisvállalkozói Konferenciát rendezett február 15-én Győrben.

 

A konferencia előadói Dr. Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár, Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa, Mészárosné Győrvári Bella, vállalkozó, az MMV ügyvezetője, illetve a Kamara részéről Félhelyesné Zubonyai Judit, külkapcsolati vezető voltak.

 

A konferencia címét Antonio Tajanitól, az Európai Bizottság kisvállalkozásokért felelős biztosától idézték a szervezők.
A biztos az Európai Bizottság január 9-én nyilvánosságra hozott akciótervével kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy
"A vállalkozók korunk hősei, a vállalkozó szellem pedig a gazdasági növekedés legerősebb hajtóereje." A konferencia szervezői arra a kérdésre keresték a választ, hogy a hazai kisvállalkozók is hősnek érzik-e magukat vagy inkább áldozatnak, mit tehetnek ebben a helyzetben magukért a vállalkozók, és mit várhatnak el a kormánytól?

 

Daubravszky György előadásában beszámolt a 2011 őszén civil kezdeményezésre az elszabaduló devizaalapú hitelek kiváltására, tisztességes forinthitelezésre elindított hiteltársulás, a WEBBANK ügyének jelenlegi állásáról, majd arról beszélt, hogy mint a Pénzügyi Jogok Biztosa, milyen segítséget nyújthat a tisztességtelen vállalkozási körülmények miatt bajba jutott mikro- és kisvállalkozóknak. Hallgatói kérdésre, megoldandó feladatként felmerült a devizahitel-károsult vállalkozások ügye is. Ez egy sajátosan magyar élethelyzet, egyfajta „negatív hungarikum”, amikor a kintlévőségei miatt nehéz helyzetbe került vállalkozó saját magántulajdonát ajánlotta fel a devizaalapú hitel fedezetéül, hogy üzleti partnereit ki tudja fizetni, vállalkozását talpon tartsa, és megélhetést biztosítson családjának és munkatársainak. A következmény a magyar mikro- és kisvállalkozások tömegei számára okozott tragédiát, hiszen semmi ráhatásuk nem volt a folyamatokra. A hitelek törlesztőrészletei drasztikusan emelkedtek, és hiába törlesztették évek óta az adósságot, a bank által nyilvántartott követelés az eredetileg felvett összegek akár duplájára is nőtt. A kintlévőségek miatt időközben elindított jogi eljárások kudarccal végződtek, a gazdasági válság hatására pedig megrendeléseik visszaestek, így önhibájukon kívül tömegesen kerültek csődhelyzetbe.  A biztos ígéretet tett a probléma megvizsgálására.

 

Dr. Csath Magdolna előadásában arra kereste a választ, hogy miért fontosak a hazai gazdaság és a társadalom számára is a mikro-, kis- és közepes vállalkozások. A profesz-szor asszony arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon ma a költségvetési hiány rendben van, a munkanélküliségi szint viszont magas. Az emberek szempontjából az a legfontosabb, hogy legyenek lehetőleg jól fizető és értelmes munkát adó munkahelyek. Ehhez leggyorsabban a hazai KKV szektor tudna hozzájárulni. A multikkal való szerződéskötések után ezért a kormánynak a KKV-kat is meg kellene szólítania. 

 

Környezetüket és a velük szembeni hivatali magatartást javítani kellene. Az EU-s akciótervhez kapcsolódva ki kellene dolgozni egy hazai KKV stratégiát is, amelyhez – a sikeres megvalósítás érdekében – erőforrásokat és felelősöket rendel a kormány. Rendezni kellene a KKV-k deviza-alapú adósságait is. Továbbá el kellene járni azok ellen, akik gazdasági és családi tragédiákat okoztak azzal, hogy nem fizették ki az elvégzett munkákat. Arra is fel kell figyelni, hogy – sajnos – gyakran az állam intézményei és az önkormányzatok nem fizetnek, vagy fizetnek óriási késéssel. Ezt látván a nem fizető magán megrendelők, közöttük gyakran komoly külföldi nagyvállalatok is, a mai napig megengedik maguknak a nemfizetést, a halasztott vagy részfizetést. Ezt a gyakorlatot csak kemény és gyors szankcionálással lehet megszüntetni. Erre hívta fel egyébként a tagállamok figyelmét az EU biztos is. 

 

Az EU-ban az illetékes vezetők arról beszélnek, hogy a KKV-k korunk hősei. A magyar KKV-k viszont úgy érzik,
hogy ők – nemzeti KKV stratégia hiányában – itthon inkább áldozatok, mint hősök. Ezért, illetve azért, hogy a gondokra ismét felhívják a döntéshozók figyelmét, az MMV alapítói a Konferencia napját, február 15-ét a MAGYAR KISVÁLLALKOZÁSOK NAPJÁVÁ nevezték ki. Egy év múlva pedig, remélhetőleg újabb konferencia keretében, beszámolnak majd a KKV-k helyzetének alakulásáról, és kiválasztják együtt azt a személyt és/vagy intézményt, aki, illetve amely a legtöbbet tette a KKV-k ügyéért, továbbá megnevezik azt is – ha lesz ilyen – aki, illetve ami a legtöbbet ártott a hazai KKV szektornak.

 

A szünet után a kamara részéről Félhelyesné Zubonyai Judit osztotta meg a hallgatósággal  a kamarai regisztrációval kapcsolatos információkat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kamara különböző szolgáltatásokat, tanácsadást, üzleti és a működést segítő információkat biztosít a megye mikro-, kis- és közepes vállalkozásai  számára, egyben kérte a résztvevőket, hogy megoldandó problémáikkal forduljanak bizalommal a kamarában dolgozó szakemberekhez.

 

Mészárosné Győrvári Bella beszámolt a 2009-ben alapított szervezet eddigi tevékenységéről, részletesen beszélt az Európai Unió Petíciós Bizottsága számára 2009-ben a magyar vállalkozások tisztességtelen működési körülményei miatt benyújtott petíció közeljövőben várható második tárgyalásáról. Később a magyar vállalkozói környezettel kapcsolatban vetett fel kérdéseket, melyekre a kormány gazdaságpolitikusaitól várják a válaszokat: 

– Amennyiben vállalkozóként dolgozunk Magyarországon, hogy viszonyulnak állampolgári kötelességeink és jogaink egymáshoz? 

– Mennyire tekinthető európai uniós normának az, hogy adófizetői kötelezettségeinknek saját életfeltételeink ellehetetlenítésével is meg kell felelnünk, míg elvégzett munkánk, szolgáltatásunk, kiszállított anyagunk ellenértékét nincs jogunk megkapni? 

– Mit kezd az ország azzal a humánerőforrás- és tudásveszteséggel, mely tetten érhető a gazdasági kényszerből történő elvándorlásban, továbbá abban, hogy szakmájuk elhagyására kényszerülnek olyan vállalkozók, akiknek a szakmájukból kellene boldogulniuk, és hogy szociálisan rászorulóvá válnak olyanok, akik vállalkozóként saját családjuk megélhetésén túl 5-10 munkavállalónak biztosítottak és tudnának a jövőben is biztosítani megélhetést? 

 

A rendezvényt fórum zárta, a hallgatóság kérdéseket tehetett fel az előadóknak. A nagyszámú kérdésen túl minden hozzászóló kiemelte, hogy a mikro- és kisvállalkozóknak össze kell fogniuk, hogy tűrhetetlen helyzetükön változtatni tudjanak. Így, ha nem adjuk fel, és az érdekeink mellett kiállunk, akkor esélyünk lehet arra, hogy hősök legyünk és ne áldozatok.

(forrás: http://www.mmv09.hu/news.php)