Magyar idő

Hol van ma Lázár Péter? 

Feltöltve: 2013. augusztus 19., do

Gedei Tibor

 

A nyírteleki általános iskolában sok éve sikeresen működik egy roma felzárkóztató program, és a hozzá tartozó bentlakásos intézmény, mindkettőnek Kedvesház a neve. Kitalálója, Lázár Péter több ezer pedagógust oktatatott tréningeken, a módszer országosan mégsem terjedt el, és bár úgy tűnt, ez lehet a MEGOLDÁS a roma kérdésre, Lázár Péternek és módszerének évek óta nincs nyoma a médiában. Mi történt a Kedvesházzal és kitalálójával? Sokáig kutattam utánuk, míg egy friss honlapnak hála, sikerült találkoznunk.

               

 

   – Hogyan született az első Kedvesház, és van-e folytatás?

   – 1994 nyarán Nyírteleken elvállaltam egy korrekciós osztályt, tizenhat hátrányos helyzetű cigánygyereket. A cigánytelepen kezdtem a tanítást, a szülőkkel megismerkedtem, a gyerekekkel jártam a mezőt. Szeptemberben széttoltuk a padokat, úgy kezdtünk játékosan tanulni. Mozgás, játék, éneklés, szókincs töltötte ki a napot, pótolva a kimaradt óvodát is. Napról napra formálódott a pedagógiám, és megalakult a kollégium, amely a családból ki nem szakítva nyújt szociális biztonságot, és tanulási feltételeket a gyerekeknek. A hétvégét otthon töltik, és gyakran ellátogatnak a Kedvesházba a szülők, akikkel az ottani nevelők napi kapcsolatban vannak. Alapból ez a Kedvesház pedagógia. Amely bevonulhatna végre a hazai közoktatásba, az integrációs és a gyerekszegénység elleni programba. Az eddigi működés alapjául szolgálhat egy magyarországi hálózathoz. Ehelyett az egyetlen Kedvesház haldoklik! Pályázatokból próbáljuk pótolni a kollégiumi normatívát. Rohangálunk fűhöz-fához pénzt szerezni, az elmaradt rezsi számlákra. Hát ezért nincs több Kedvesház. Pedig a kísérlet bevált! A pedagógiai program megírva, akkreditált 3-szor 30 órában oktatható. Tíz éve hirdetjük, tanítjuk iskolákban, óvodákban. Több ezren végezték el tanfolyamainkat, használják az elemeket. De nem lett több Kedvesházas iskola!

   –  A Kedvesház első lakói már felnőttek. Lett-e belőlük Lázár Péter?

   – A Kedvesházból a 17 év alatt több mint 100 gyerek került ki, és öt éve van középiskolai része is, melynek lakói Nyíregyházára járnak középiskolába. Arra vagyunk büszkék, hogy néhány gyerekünk (sőt némelyek erre késztetést érző anyukája is) leérettségizett, több mint húszan végeztek középiskolában Egyik tanítványunk Hollandiában szerzett egészségügyi diplomát. Saját neveltem, Balogh Laci, a Kedvesházban nevelő, de a többiekből nem lett tanító, vagy tanárember. De büszkén mondhatom, hogy mindannyian küzdő felnőtté váltak. Számukra már érték a tudás, megtanulták az önérvényesítést, tudják képviselni magukat akár egy állásinterjún, képesek jóra nevelni gyerekeiket. Egy háromgyerekes anyuka mondta nemrég: „Sosem felejtem, milyen sokat kaptam a Kedvesháztól. De én már nem adom a gyerekeimet oda, én akarom a Peti bácsitól tanultakat átadni nekik. Látni akarom a fejlődést, azt akarom, hogy többre vigyék nálam.” A Kedvesháznak az lenne a végső sikere majd néhány évtized múlva, ha már nem is lenne rá szükség. Ehhez viszont nagyon sok Kedvesházra volna MOST szükség.

   – Mennyire? Hány lakosra számítva, vagy hogyan? Vagy minden településen?

   – Nem jó olyan településen élni, ahol sok a lecsúszott, törvényen kívüli lakos. És ez nem cigány-  hanem szegénységi probléma! Néhol már a második generáció nem látja apját dolgozni járni. Nincs semmi perspektíva. Minden ilyen helyre elkelne egy Kedvesház. Azt a hiányt pótolná, amit a gyerek nem kap meg a szüleitől, pedig szeretik, csak egyszerűen nincsenek olyan állapotban. A Kedvesház-pedagógia erősíti a szülői szerepet, hogy igenis, ők adhatják a legtöbbet gyereküknek. Egy pedagógus csak akkor lehet igazán sikeres, ha a szülők felé is tud hidat építeni. A szülőt megnyerni a gyereken keresztül lehet, aki minden nap hazavisz egy pozitív üzenetet az iskolából, hogy a Peti bácsival ezt, meg ezt csináltam, és élményekkel jöttem haza.

   –  A Kedvesház inkább szegregáció, vagy inkább integráció?

   – Hála a Kedvesház-pedagógiának, nyírteleki első tanítványaim két év után normál osztályokba kerültek, integrálhatóvá váltak, és megszűnt a korrekciós osztály. Lett viszont egy Kedvesház, nem csak roma gyerekekkel. Kiknek szülei tudják, hogy gyerekük nincs tőlük elszakítva, és a Kedvesházban megkapja az iskolai sikerességhez otthonról hiányzó feltételeket. Tehát megvalósul az integráció. Ugyanakkor a falu közepén, ahol nem laknak cigányok, a Kedvesház az integrált közösségi tér szerepét is betölti. Míg induláskor még a településen aláírásokat gyűjtöttek „itt nem lesz cigány kollégium” címen, ma már büszkék a nyírtelekiek országos hírű intézményükre. Ez maga a helyi körülményekhez szervesen alkalmazkodó integráció. De vigyázat, ezt nem lehet központilag kezelni. Igazodni kell a helyi társadalmi igényekhez. Az erőltetett integráció többet árt, mint a külön roma osztályos szegregálás. Volt például ez a szabályozás, hogy a hátrányos helyzetű, roma tanulók plusz pontokat kaptak a felvételin. Ez is egy erőltetett integráció, nem így kell korrigálni a hátrányt. Azt kell támogatni speciális oktatással, hogy a hátrányos helyzetűek is el tudják érni a ponthatárt, hogy 20 éven belül számarányuk szerinti roma származású diplomás legyen.

   – Hogyan lehetne előrébb vinni a Kedvesház ügyét?

   – A szakminisztériumnak minden évben írunk levelet, de nem válaszoltak. Megszólítunk mindenkit, de hiába. Pedig ott van 17 év működés, és egy országosan elismert pedagógia, amit sok ezer pedagógus szakmailag nagyra tart. Tankönyv van, nem kell újra kitalálni. És működik! És mégsincsenek se Kedvesházak, se kedvesház-program, nincs olyan önkormányzat, aki anyagilag bevállalná. Hiába olcsóbb a Kedvesház- kollégium az állami gondozásnál, ha kisebb a normatívája, és a fenntartó önkormányzatnak nincs pénze kipótolni az üzemelésre hiányzó fejkvótát (fűtés, világítás, melegvíz stb.). A Felzárkóztatási Államtitkárságnak tetszett a Kedvesház, mondták, „írjuk le!”. Leírtuk, és készült egy Kedvesház-programra szóló pályázati kiírás, csak létesítésre! Az uniós programok, amíg tartanak (2-3 év), támogatják a fenntartást is, de itt ezt kihagyták, „nincs rá pénz”. Pedig az összeg elenyésző a társadalmi problémához képest, ami bármikor bárhol robbanhat… És egy Kedvesház-programmal néhány milliárdból megelőzhetnénk.

   –  Lehet-e megbékélés roma és nem roma magyarok között? Mi vár a következő nemzedékekre?

   – Nő a mélyszegények száma. A 24. órában vagyunk, végre föl kell fogni, hogy nem nemes gesztusból kell jót tenni a lecsúszottakkal, hanem mert nem jó úgy élni, ha nem merem leengedni a gyereket a játszótérre, és ellopják az autómat, satöbbi. A lecsúszottaknak esélyt adni mindenki érdeke! A társadalmi szemléletnek kell megváltozni! Kellenek pozitív példák a médiába! Kepes András csinált rólunk filmet, de már régen. Kedvesházi ünnepségekre hívjuk a tévét, hiába. Pedig ez pozitív hír. Az USA-ban ez bevált anno, néger pedagógusok, rendőrök, bírák, színészek, bemondók a média fő sodrában, minden területen volt élő példa. A magyar tévében miért nem látunk cigány rendőrt, óvónőt, pedagógust, ügyvédet, színészt, riportert, bemondót? És nincs valódi cigány politikus! A cigány értelmiség nem vállal politikai szerepet, nincs egy hiteles cigány vezetőnk. Ha belecsöppen, körülveszik tanácsadókkal, ők mondják meg, mit tegyen, ellehetetlenítik. Jobb kihátrálni. Mert rengeteg érdek sérül, ha egy programban a jó szakembereket bízza meg, és nem másokat, elakad az út elején. Ez elég ingoványos talaj, sok múlik a döntéshozók szakértelmén.  

   – A 2010-es magyar uniós elnökség szülte Roma Felzárkóztatási Program említi-e a Kedvesházat?

   – Nem! De van benne „Roma stratégia évtizede” és hozzá egy alapítványi roma szervezet. Meghirdettek munkaköröket oda, épp munkanélküliek voltunk. Elküldtem a Kedvesház-programot. De nem kellett nekik. És ez nem baloldali-jobboldali kurzus-függő. Azelőtt több önálló pályázási lehetőség volt, most sokkal inkább központosított minden. De ez nem rólunk szól, hanem az iskolák autonómiájáról. Egy oktatói tréning mindig ad hoc lehetőség. Ahol volt pályázati pénzkeret pedagógus továbbképzésre, szóltak és megtartottuk a tanfolyamot. A Kedvesház-pedagógia MINDEN iskolába, óvodába elkelne, és ahol vannak hátrányos helyzetű gyerekek, oda kötelező jelleggel.

   – Elvállalnád-e egy roma felzárkóztatási programért felelős kormányhivatal vezetését?

   –  Egy ilyen felelős beosztás a szakmaisággal nehezen összeegyeztethető erős politikai elkötelezettség lenne. Maradnék inkább a szakmaiságnál. De a Kedvesház-program indítását elvállalnám. Öt év alatt le lehetne rakni az alapokat, látszódna, jó-e az irány. Pár milliárd forintból ezt meg lehetne csinálni. ANNYI milliárd folyt el, nem tudni mire! Sok cigány szakértő jól él abból, hogy cigányszakértőzik. Én, amit csinálok, ugyan kicsiben, de érzem, hogy van hatása. Megtartunk egy tanfolyamot, sok embernek adunk valamit. Vagy elmegyek egy óvodába, iskolába, és a gyerekekkel, családokkal vagyok, tudom, hogy aznap valamit tettem az ügyben. De nem szeretnék díszcigány lenni, akit mutogatnak, miközben ellehetetlenítenek. De, ha azt mondanák, hogy itt van egy pozíció, felelős hatáskörrel, tegyél le egy tervet, és menet közben nem kell változtatni, úgy elvállalnám.

   – Hány Kedvesház beindítását tudnád egyszerre vállalni?

   – Úgy nem működik, hogy legyen Kedvesház, de azonnal! Erre kell két év. Megnyerni a családokat, iskolát, önkormányzatot, mindenkit. A kollégium kialakítására meg a képzésre kell egy év. A második évben ott kell lenni a beindításnál, és végigmentorálni. A párommal, Margóval egy térségben hármat elgyőznénk. Lehetne tíz Kedvesház-program is egyszerre, ha országos Kedvesház-irodát indíthatnánk olyan szakemberekkel, akik terepen már dolgoztak velünk. És van rá pénz. Van roma és hátrányos helyzetű ügyre pénz! Mindenféle látszat-tűzoltó munkákra, Kedvesházra mégse jut belőle.

   – Hogyan alakult a te sorsod?

A Kedvesházat 2000-től Batári Zsolt barátom viszi tovább, ugyanazzal az emberi és szakmai alázattal, ahogy én kezdtem. Margóval segítjük őt a háttérben, jó látni, hogy amit annak idején megálmodtam, működik. 2000-től a Kedvesház-pedagógia tréningszerű terjesztésével foglakozunk. Hisszük, hogy ezzel sokat teszünk a roma és hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikerességéért. Törekszünk nem elszakadni a gyakorlattól. Legutóbb három évig egy szabolcsi kis faluban laktunk, 5 iskolában dolgoztunk tanárokkal, gyerekekkel és családokkal. Most Pesten lakunk és második könyvünket, a „Kedveskönyv 2”-t írjuk, KAPOCS címmel, a családokkal való kapcsolatépítésről szól. Ez is nagyon hasznos módszertani könyv lesz a pedagógusoknak. De jó lenne Kedvesházakat létrehozni, valaki mondhatná: adunk nektek 2 évre szolgálati lakást, gyertek, csináljatok Kedvesház-programot! Nem én vagyok a fontos, hanem a Kedvesház ügye. Ezért csináltuk a honlapot, és a pr-anyagot is, ez lenne a fontos. Hogy lássák, hogy van ilyen, hogy megismerjék az emberek végre!

 

***

 

Bordács Margit-Lázár Péter pedagógus házaspár „Kedveskönyv” című tankönyvében található „Kedvesház – Esélyteremtő oktatási program” az alapja egy két pilléren nyugvó, bevált roma felzárkóztatási módszernek: 

 

1. Kedvesház-pedagógia: a település oktatási intézményeiben azonos elvű esélyteremtő oktatás során a pedagógusok olyan módszertani készségekre tesznek szert, mellyel eredményesebbé válik munkájuk a roma és hátrányos helyzetű gyerekek integrált nevelése-oktatása terén; az eltérő kulturális és egyéni másságok kezelésében; a közösségépítésben, a tanulási motiváció erősítésében, a szülőkkel való kapcsolattartásban, együttműködések kialakításában. 

2. Kedvesház-kollégium: roma és hátrányos helyzetű gyerekek lakják, mint rásegítő intézmény az iskolával szoros együttműködésben, az érintett családok bevonásával és aktív közreműködésével biztosítja a szociális biztonságot, mentálhigiénés törődést, tanulási feltételeket a gyerekeknek iskolaidőben, hétfőtől péntekig. Kiemelt funkciója továbbá a családokkal való együttműködő kapcsolat fenntartása (hídépítés a család felé).

 

A szerzők egyaránt vállalják oktatási kurzusok megtartását, és komplex Kedvesházak létrehozásának lebonyolítását. Részletesebb ajánlatuk linkje: www.coopoktato.hu .

 

 

Kapcsolódó videó: http://index.indavideo.hu/video/KEDVESHAZ

 

Beszélgetés a Kedvesház kitalálójával