Magyar idő

Zarándoklat a pálosok nyomában

Feltöltve: 2013. szept. 10., do

BUVÁRI MÁRTA

Visszakerestem, és meglepődtem: már három éve annak, hogy a Szilaj Csikóban – amely akkor még papír alapú hetilap volt – megjelent egy beszélgetés Rumi Imrével a tervezett magyar zarándokútról. Azóta a zarándokút elkészült Esztergomtól Máriagyűdig útjelzésekkel, zarándokszállásokkal, útlevéllel. Csodálatra és irigységre méltó, aki három év alatt meg tudja valósítani álmát.

     Az útvonal egy kis szakaszára, Dobogókőtől a Normafánál lévő Szent Anna rétig szervezett Henn Edith zarándoklatot augusztus 14-15-ére, Nagyboldogasszony napjára. Egy részvevő személyes benyomásait olvashatják itt.

     43 különböző korú és efféle utakhoz különböző mértékben szokott ember verődött össze. Velünk tartott Gergely István atya, a népszerű csíksomlyói pap, akinek onnan való elmozdítása annak idején még itt is port kavart. Maga Rumi Imre vezette a csapatot. Előzetesen elmondta, hogy a zarándoklat egyéni belső út, mindenkinek magának kell megtalálnia a spirituális élményeket. Ezért javasolta, hogy libasorban induljunk, és legalább az első szakaszon ne beszéljünk. Lehet előzni, lehet lemaradni, csak látótávolságban maradjunk egymástól. Ez az első pihenőig sikerült.

     A Szentkút forrásnál éppen mise kezdődött, amikor odaértünk. Többen csalódódtunk, amikor kisvártatva jelezték, hogy indulunk tovább, mert már „késésben vagyunk”. Oda csak egy Miatyánk volt betervezve. Itt váltottunk át teljesítménytúrára. De mit lehetett tenni, várt bennünket Pilisszentkereszt polgármestere, Lendvai József János, hogy elkísérjen a falu közelében lévő romokhoz. Méteres vastagságú oszloptalapzatokat láttunk tisztes távolságban egymástól, fatetőkkel védve egy erdei tisztáson. Tekintélyes méretű templom lehetett. A polgármester úgy véli, hogy ott volt a pálosok első kolostora. Az viszont biztos, hogy ott temették el II. András király meggyilkolt feleségét, Gertrudis királynét. A polgármester emlékhelyet szeretne kialakítani neki. Amikor csodálkozásunkat fejeztük ki, elmondta, hogy a királynét 29 éves korában ölték meg, és addigra már öt gyermeke volt, köztük a későbbi Szent Erzsébet és IV. Béla király. Dokumentumot találtak róla, hogy Szent Erzsébet férjével együtt ellátogatott anyja sírjához. Bármivel adott is okot a lázadásra, a királyné, legalább gyermekei miatt megérdemli a tiszteletet. Azt is elmondta a polgármester, hogy a bozótos hely, amelyen keresztüljöttünk, azelőtt termőterület volt.

     Már Pilisszántó előtt, a Trézsi forrásnál csatlakozott hozzánk Szőnyi József pilisszántói polgármester. A forrás fölött vagy kétszáz méternyire egy barlang található, amely Mária-kegyhelynek van kialakítva. Talán abban a barlangban kapta Szent Özséb azt a látomást, amelynek hatására a pilisi remetéket renddé szervezte. Apró lángnyelveket látott ugyanis, melyek a barlangjához közeledtek. Mindenesetre Szőnyi József meg van győződve róla, hogy Szent Özséb náluk alapította rendjét, és ott is van eltemetve, az ő temetőjükben. A forrás körüli terület a XIX. században az Orozsdy család tulajdonába került. Orozsdy a forrás vizét levezette néhány száz méterrel lejjebb épített kastélyába. Turistautakat építtetett, s eközben eldobált honfoglalás kori íjakat és egyéb tárgyakat találtak.

     A pilisszántó Boldogasszony-kápolnánál polgármester mesélt a Csillagösvény és a kápolna létrejöttéről, amely nemcsak az összefogást példázza, hanem sok csodás mozzanat is kísérte. A hegy tetején lévő Pilis keresztje erdélyi fenyőből készült, egy csíksomlyói férfi hozta ajándékba. Csíksomlyó és Pilisszántó azóta testvéri kapcsolatot ápol, a csíksomlyói pünkösdi misével egy időben a pilisszántói Boldogasszony kápolnánál is tartanak szabadtéri misét. Később megnéztük lent, a falu templomában azt a keresztes követ, amelyet traktor szántott ki a falu határában. Méteres nagyságú rózsaszínes kő, rajta kettős kereszt, mindegyik ágán két-két tüske. A kő a környékbeli hegyből való, de hogy mikor faragták, azt nem lehet tudni. A templom közepe egyszer beszakadt, ekkor derült ki, hogy több irányban alagutak nyílnak onnan. Az üreg boltozatát kijavították, világítást szereltek bele, és ott helyezték el a keresztes követ. A templompadló szintjén járásálló vastag üveg zárja le a nyílást, azon keresztül lehet lenézni.

     A továbbiakban a menet vége teljesen leszakadt, az eleje pedig letért a jelzett útról, de végül mindenki megérkezett a pilisszentiváni zarándokszállásra, ahol Szántai Lajos várt minket újabb szellemi táplálékkal. Elcsigázottan, ólmos pillákkal hallgattuk: Őseink a kereszténység keleti ágát hozták magukkal, nem kellett őket megtéríteni, csak becsatlakoztak a római Egyházhoz. Míg az összes európai uralkodók a pápa vazallusai voltak, a mi Szent István királyunk maga diktálta a feltételeket a pápának. Egyedül ő kapott felhatalmazást arra, hogy a püspököket kinevezze. Mária-tiszteletünk ősi vallásunkból származik: Boldogasszony az égi anya, földi lánya Szent Anna – akinek a neve is az anya szó változata –, az ő szűzen született leánya Mária, akinek a születését szeptemberben, Kisboldogasszony napján ünnepeljük.

     A máriaremetei pihenő alatt egyik társunk felolvasta a Mária Rádió zarándokoknak szóló útmutatását. „Aki kirándul, kikapcsolódik, a zarándok bekapcsolódik…” Budaszentlőrincnél ismét egy pálos templom alapfalainál pihentünk le, és egy újabb nagyszerű embert hallgattunk, Dupay Mihály építészt.. Ő tartja karban a romkertet, és a templomrom szentélyénél az általa megálmodott, különleges Mária-szobor látható, amely az áldott állapotban lévő Máriát ábrázolja. Mesélt a pálosok eredetéről. Valójában ez volt az első szerzetesrend: a thébai Remete Szent Pál már a második században összegyűjtötte a remetéket, és kolostorokat épített, jóval előbb, mint az elsőnek tartott bencések. Boldog Özséb kanonok létére választotta a remeteéletet. Ugyanakkor, amikor ő a pilisi remetéket összegyűjtötte, a mecseki remeték is renddé szerveződtek, és a pécsi püspök kérte is a rend bejegyzését, de a pápa elutasította. Boldog Özséb erre a volt pécsi püspökre bízta rendjét, és Özséb halála után neki sikerült bejegyeztetnie a pálos rendet. Névadójuk, Remete Szent Pál hamvait is idehozták. A pálosok titokzatos tudás birtokában voltak. Mátyás király minden nagyobb cselekedete előtt tanácsot kért a rendfőnöktől. II. József több más renddel együtt betiltotta a rendet, s az csak a rendszerváltozás után térhetett vissza Lengyelországból.

    A zarándoklat egyik célja a Szent Anna-réten megépítendő engesztelő kápolna ügyének előmozdítása volt. A kápolna alapkövét már Mindszenty bíboros letette Natália nővér látomásának nyomán, de a háború megakadályozta felépítését, és az alapkőre a szocializmus alatt ráhordták a csillebérci úttörőtábortól elhordott földet, senki sem tudta, hol van, a leírás alapján keresték műszerrel, ingával, de nem találták. Dupay Mihály körülnézett a helyszínen, hol építene ő egy ilyen kápolnát, és ahol ő gondolta, ott meg is találták az alapkövet. Megtudtuk, hogy időközben már kormányhatározat született az engesztelő kápolna fölépítéséről.

     A leendő kápolna helyén még egyszer letelepedtünk, és Gergely István atya adott lelki útravalót. Egy rövid fohászra tanított, amelyet ő minden nap elmond: „Magyarország nagy hatalmú őrangyala, őrizd meg a magyar nemzetet és minden jóravaló, szolgálatra kész magyar vezetőt.” Bizonyára ő is olvasta az állítólag Boldog Piótól származó kijelentést: „Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra”. Ráadás-meglepetésként Nirsch Kincső elmondta Sziklay Szeréna Hitvallás című versét. Ez a kicsi lány (10 éves) olyan tökéletes hanghordozással és átélve szavalt, hogy felnőtt színésznek is dicsőségére válnék. A vers refrénje: „Hiszek Magyarország feltámadásában”.

     Hazánkért vállaltuk ezt a sokunknak kissé megerőltető utat. Ha ilyen lelkes emberek vannak, amilyenekkel utunkon találkoztunk, valóban hihetünk Magyarország feltámadásában.

Buvári Márta