Aki figyelemmel kísérte az elmúlt két év földügyi vonatkozású fejleményeit, azt biztosan nem lepi meg a pályáztatás nélkül kiosztott földek igencsak bosszantó sorsa. Legfeljebb visszaigazolást kaphatunk arról, hogy amit gondoltunk, az maga a valóság: Magyarországon a politika a gazdasági érdekeltségek zsákmányává vált, napról napra egy új nagytőkés-nagybirtokos rendszer kiépülésének vagyunk tanúi. Mivel a helyzetről alkotott tévképzet vagy a puszta információhiány megbénít minket a cselekvésben, ezért szükségesnek tartjuk a közvéleményt arról tájékoztatni, hogy kiknek ítélt oda az állam pályáztatás nélkül földterületeket. Az erről szóló lista idáig titkos volt, mígnem a Blikk kiperelte, így a napokban nyilvánosságra került az igazság.

Itt a kényszerhasznosítás?

Bár sok a hasonlóság a két intézmény között, itt még nem erről van szó. Azokat az állami földeket, amelyeket senki sem akar megművelni (már itt illik gúnyosan felnevetni tisztességes embernek), nagyon kedvezményes feltételek mellett, pályáztatás nélkül is oda lehet ítélni bizonyos gazdálkodóknak. A valóságban ez egy kiskapuként működik: a politika így juttatja földhöz a nyilvánosság kizárásával kegyeltjeit – vagy az ország valódi urai így juttatják földhöz magukat kegyelt politikusaik által? Nézőpont kérdése.

Simicska Lajos jött, látott, győzött

Valamiért egyre többször akadunk bele ebbe a névbe: üzletemberként számos nagy cég, így a közbeszerzéseken mindig nyertes Közgép Zrt. tartozik a miniszterelnök volt szobatársából lett milliárdos nagytőkés érdekeltségébe. A földkérdés szempontjából nagy fejlemény, hogy bevásárolta magát idén júniusban a Nyerges Zsolt üzlettársa által irányított, több tízezer hektár földet a kezén tartó Mezort Zrt-be. Simicskáék ma közel húsz ezer hektáron gazdálkodnak, ami egy tisztességes főnemesi nagybirtoknak számítana a 19. században!

Simicska Lajos cégei összesen 59 birtokhoz jutottak Fejér, Somogy, Vas és Veszprém megyékben. Az egyes települések közül Lepsény esete figyelemreméltó: 13 birtoktestet használhatnak Simicskáék, miközben a helyi gazdák föld nélkül maradnak évek óta. Azóta ők a kormányzati szervektől azt a választ kapják, hogy „nem jelentkeztek időben a földekre, ezért odaadták másoknak.”

Simicskáéknak nyilván megéri a gazdálkodás: idén csak az első félévben 1,6 milliárd forintnyi támogatást emelhettek ki az agrárkasszából… Miközben a vidék senyved, nyomorog.

Mészáros megint olimpiai bajnok!

A tavalyi földhaszonbérleti pályázatokon – amikor a kormány kommunikációja szerint húsz hektárnál több földet senki se kapott – rokonaival közösen több mint 1300 hektárt sikerült begyűjtenie Felcsút polgármesterének, a fociakadémia elnökének. Mészáros Lőrinc a trafikversenyben is hozta a formáját: ő vihette el az Auchan-koncessziókat.

A pályáztatás nélküli, titkos földeső sem kerülhette el Felcsútot: három újabb birtokocskával gyarapíthatta váli-völgyi gazdaságát, ami félévente közel negyvenmilliós agrártámogatást jelent a családnak.

De ha emlékszünk még Fejér megyére, akkor arra is, hogy ott a „csákváriak” voltak igazán eredményesek – most sem kell szégyenkezniük, jutott a titkos földből nekik is bőven.

Ángyán József maffiacsaládokat emlegetett?

Babócsa neve sem hangzik ismeretlenül földvédő körökben: itt a helyi gazdáknak egy kávéskanálnyi föld sem jutott, mindent elvittek „egy helyi nagyvállalkozáshoz köthető személyek.” Még a nagymama, sőt a budapesti diáklány unoka is kapott 50-100 hektárnyi földet. A volt TSZ-ből alakult Határőr Zrt. most ismét beállhatott a földeső alá: a hozzájuk tartozó Babócsai Biofarm Zrt-vel együtt több tucatnyi birtokot kaptak az államtól, pedig már így is több mint 3000 hektáron működnek.

A politika-közelinek mondott Héjja Testvérek Kft. tavalyi sikeres, 1014 hektáros zsákmányszerzése után ismét elmarta a birtokokat a helyi gazdálkodók elől: ki sem fér egy oldalra az a 107 birtok, amit megszerezhettek.

Összességében úgy látjuk, hogy a legtöbb településen vagy olyannak adták oda a földeket, aki köztudottan a helyi – vidéket tönkretevő – nagybirtokos, vagy annak rokona, ismerőse. Szinte hihetetlen, hogy a kormányváltás óta eltelt három évben ezek szerint a vidékfejlesztési politika éppúgy a maffiacsaládok és a nagybirtokosok kottájából énekel, mint ahogy azt a szocialista országlás idején láthattuk.

Hét fideszes képviselő örülhet a földnek

Közvetlenül a politikai érdekeltségek sem maradtak ki az idei földesőből: hét fideszes képviselő szerzett követve vagy közvetlenül földet a titkos földosztogatásból. Köztük az olimpiai bajnok Farkas Sándor, aki a Kinizsi 2000 Mg. Zrt 38%-os tulajdonosaként 82 birtokot kapott. Ennek a cégnek a területeit 3400 hektárra becsülik. A második Tóth Józsefhez köthető Agrocentina Kft. 29 birtokkal, a harmadik Földi László-féle Dél-Pest megyei Zrt (amelynek felügyelőbizottsági tagja) hét birtokkal. Daher Pierre és Örvendi László érdekeltségei 2-2, Czerván György érdekeltsége útján és Hanó Miklós személyesen 1-1 birtoktesthez jutottak hozzá. Farkas Sándor, Hanó Miklós, Örvendi László, Tóth József tagjai az Ángyán-Bencsik-módosítókat elkaszáló Mezőgazdasági Bizottságnak.

Itt a földtörvény magyarázata: Czerván György fideszes államtitkár az 1100 hektáron gazdálkodó Aranyszarvas Zrt 25%-os tulajdonosa. A mostani földeső során neki „csak” egyetlen birtok hullott az ölébe, mégis talán beláthatjuk, miért is bánik a kormányzat olyan megértően a nagybirtokkal, hiszen a képviselői között is ülnek hús-vér nagybirtokosok.

A Budai Gyula rokonságához tartozó, több ezer borsodi hektáron pöffeszkedő Karmopol-Agro Kft összesen 34 birtokot kaparintott meg a helyi gazdálkodók elől. Tavaly így a Gerzsánszki-család cégei összesen 774 hektár földet vettek karmaikba a botrányos földhaszonbérleti pályázatok révén. Mielőtt szó érné a ház elejét, idézzük Budai Gyula ide vonatkozó közleményét: „Gerzsánszki Lajos Budai Gyula unokaöccsének apósa, amely kapcsolat a polgári törvénykönyv vonatkozó 685. paragrafusa szerint sem hozzátartozói, sem pedig rokoni kapcsolatnak nem minősül.” Ilyen az, amikor a jog elválik erkölcsi talapzatától…

Mi a tanulság?

Most újra bebizonyosodott, hogy 2010-ben nem történt rendszerváltás, alapvető dolgok változatlanok maradtak: a közösségek államát nem sikerült visszaszerezni, továbbra is befolyásos gazdasági körök sugalmazására születnek meg a nemzetstratégiai fontosságú politikai intézkedések, a földkérdéshez pedig továbbra sem lehet hozzányúlni. Ezeket a folyamatokat erősödni látjuk.

A politikai kommunikáció eközben elvesztette minden józanságát: a különböző véleményformáló erők egymással vannak elfoglalva, különböző rémképekkel traktálják a lakosságot, miközben a valódi kérdésekre nem jut idő.

A nagytőkés- és nagybirtokrendszer megerősödését rendkívül károsnak tartjuk Magyarország érdekei szempontjából.

Szükség van egy harmadik oldalra, amely népmozgalomként (és nem politikai pártként!) képes lehet a közgondolkodást a meddő és bugyuta pártpolitikai viták felől a valós, lényegi kérdések felé terelni, a szükséges társadalmi érést követően pedig egy rendszerváltó erő táptalajául szolgálni. Mindennek azonban nem a mai pártpolitikai síkon, hanem az együttgondolkodás és a szerves építkezés mentén, társadalmi önszerveződés útján kell lezajlania. Ma ezt tartjuk a magyar megmaradás zálogának.

2013. október 13.

Váralja Szövetség