Tisztelt Bayer Zsolt Úr!

 

A levelem végére másolt jogerős, Szegedi Ítélőtáblai ítéletből megállapíthatja azt, hogy ugyanúgy, mint eddig az OTP, az ERSTE, az AXA, a Raiffesen Banknak valamennyi 2004-től 2008. év végéig megkötött devizában nyilvántartott kölcsönszerződésének banki egyoldalú szerződésmódosítását tartalmazó szerződési feltételéről magyar bíróságok jogerősen és nem jogerősen megállapították azt, hogy érvénytelen, most az AEGON Magyarország Hitel Zrt-nek ugyanezen szerződési feltételről állapította meg jogerősen a Szegedi Ítélőtábla azt, hogy érvénytelen.

 

És jól láthatóan ugyanazon tartalmú okok alapján mondta most is ki a bíróság azt, hogy érvénytelen, ahogy a korábbi, fenti bankokkal kapcsolatosan is egy hónapon belül kimondták a bíróságok.

 

Előbb a mellékletben olvasható jogerős ítélet 9. oldalának utolsó mondatában megállapította azt, hogy

 

„Arra nézve, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás joga mikor tekinthető tisztességtelennek, a 93/13. EGK Irányelv és a Kúria ennek alapulvételével meghozott 2/2012. (XII.10.) PK Véleménye ad iránymutatást.”

 

majd a következő oldal mások bekezdésében megállapította azt is, hogy

 

„A felperesek kereset egyértelmű a tekintetben, hogy az egyoldalú kamatváltoztatásra vonatkozó szerződési kikötések tisztességtelenség okán való érvénytelenségére hivatkoznak. Az erre irányuló kereset elbírálásához nem mellőzhető a fentiek vizsgálata.”

 

és ezt követően a vizsgálat eredményéről a következők szerint számolt be az ítélet:

 

„A csatolt ászf III. 12. pontja az egyoldalú kamatváltoztatást lehetővé tevő körülmények példálózó jellegű felsorolását tartalmazza, a „különösen” kifejezés használata azt jelzi, hogy az üzletszabályzatban felsoroltakat csupán kiemeli a lehetőséges szerződésmódosítási okok közül. Ez pedig – ahogy arra a felperesek fellebbezésükben helytállóan hivatkoztak – lehetőséget biztosít az alperes számára, hogy bármilyen körülményváltozásra utalással módosítsa a szerződést a fogyasztó hátrányára.” – objektivitás elvének sérelme. (11. oldal 1. bekezdés)

 

„Hiányzik az átláthatóság (transzparencia) elvének érvényesülése is, amely megkívánja, hogy a fogyasztó előre fel tudja mérni, milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek reá történő áthárítására….A jelen szerződésben az alperes még az általa megjelölt kamatváltozást eredményező okok kapcsán sem határozta meg, hogy azok miként változása milyen mértékű kamatváltoztatást tesz lehetővé. Az ászf nem tartalmaz olyan számítási módot, amely alapján a felpereseknek módjukban állna kiszámítani, s ez alapján előre kalkulálni a megjelölt egyes körülmények változásának a fizetési kötelezettségüket érintő konkrét hatását, illetve nem tudják ellenőrizni azt sem, hogy a bank helyesen élt-e a kamatváltoztatás jogával, azaz az ok listában szerelő feltétel bekövetkezte és a kamatváltozás mértéke egymással arányban áll-e”

(ítélet 11. oldala 3. bek. )

 

„Az alperes egyoldalú szerződésmódosítási jogának kikötése sérti a szimmetria elvét is…A perbeli szerződés az alperes terhére nem ír elő kötelezettséget arra nézve, hogy az oklistában megjelölt körülmények kedvező változása esetén csökkentenie kell a kamat mértékét, így az egyoldalú szerződésmódosítási jog kikötése ez okból is tisztességtelen.” (ítélet 12. oldal első bekezdés)

 

És az is következik, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint nincs különbség lakás, autó és egyéb hitelszerződések között.

 

A bírósági ítéletek egyértelműen megállapították azt, hogy minden banknak minden devizában nyilvántartott kölcsönszerződésében bankok által meghatározott bankok egyoldalú szerződésmódosítási szerződési feltételét törvénytelennek tartják és ellenzik ezek alkalmazhatóságát.

 

Az ítéletnek legfontosabb része, üzenete mégis a következő oldal 2. bekezdésében olvasható:

 

„Az érvénytelenség alapvető jogkövetkezménye az, hogy a felek által célzott joghatások nem érhetők el (1/201. (VI.28) PK Vélemény 2. pont) ezért a szerződés azon kikötései és rendelkezései amelyek tekintetében az érvénytelenségi ok fennáll, joghatás kiváltására nem alkalmasak, következésképpen a szerződés e tisztességtelen kikötés mellőzésével változatlan feltételekkel köti a feleket. Ennek megfelelő rendelkezést tartalmaz a 93/13. EGK irányelv 6. cikkének első bekezdése, amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve. Erre figyelemmel annak megállapítása, hogy az érvénytelennek minősített feltétel a felperesekre nézve nem jelent fizetési kötelezettséget, szükségtelen, ezért az e keresetet  elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezést az ítélőtábla helybenhagyta.”

 

Azért a legfontosabb mert ennek az ítéleti megállapításnak alapján tehát valamennyi banknak valamennyi devizában nyilvántartott kölcsönszerződésével kapcsolatosan immár csak egy formális bírósági eljárás szükséges – tartalmát az elmúlt egy hónapban jogerős és nem jogerős ítéletek ténylegesen megállapították – és ezt követően minden egyéb eljárás nélkül az immár megállapíthatatlan összegű törlesztő részletek fizetését az adósok ítéleti felhatalmazás alapján nyugodtan abbahagyhatják fizetni az adósok mindaddig, amíg egy következő, bankok által indítandó peres eljárásban a bíróság ezt is megállapítja.

 

Kivéve akkor, ha a bankok jobb észre térnek, és hajlandóak az adósoknak törvényen alapuló egyezségi tervezetét elfogadni.

 

 

--------------------------------

 

Tisztelt Bayer Zsolt Úr!

 

Ilyen igazságszolgáltatási előzmények után várja az egész ország azt, hogy vajon a hatalmon lévő Kormány milyen intézkedést tervez, és látja a következő híradást:

 

Levelet írt Varga Mihály a devizahitelesekről    (Index)

 

2013. október 16., szerda 21:13 |

A  Nemzetgazdasági Minisztérium elküldte a választ arra a levélre, amelyben Mario Draghi, az Európai Központi Bank és az Európai Rendszerkockázati Tanács elnöke adevizahitelesek problémáinak megoldására irányuló törekvésekről kért tájékoztatást. A levél tartalmának nyilvánosságra hozataláról a címzettnek kell döntenie – közölte az NGM szerdán.

A Der Standard című osztrák liberális lap korábban azt írta: Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke figyelmeztette Magyarországot, hogy ne tegyen olyan egyoldalú lépéseket, amellyel rákényszerítené a bankokat, hogy a devizahiteleket konvertálják át forinthitelekké.

Draghi az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) vezetőjeként aggodalmának adott hangot, hogy a devizahitelek átváltása folytán felgyorsulhat a hitelezés visszaesése, ami negatívan hatna a stabilitásra és a magyar gazdaság növekedésére. A magyar kormány ígéretet tett arra, hogy egyeztetni fogja e területen tervezett lépéseit az európai partnerekkel, idézte a Der Standard Ewald Nowotnyt, az osztrák központi bank kormányzóját.

Ausztria fontos támogatást kapott a magyarországi devizahitelek ügyében – írta az újság a vasárnap este a honlapján megjelent cikkben.

A lapnak Ewald Nowotny Washingtonban nyilatkozott, ahol a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank őszi közgyűlésén vett részt. Az EKB nem fűzött megjegyzést az osztrák lap cikkéhez. A frankfurti székhelyű intézmény tavaly kiadott jogi véleményében aggodalmának adott hangot a devizahitelek átváltásának lehetséges káros hatásai miatt, és sürgette, hogy legyen intenzívebb párbeszéd a hitelezőkkel.

 

 

Ebből a négy nappal ezelőtti, eltitkolt tartalmú miniszteri levélről az derül ki, hogy valamiféle Bank Elnöke tájékoztatást kért a magyar kormánynak törekvéseiről a devizaalapú hitelezéssel kapcsolatosan, és a A magyar kormány ígéretet tett arra, hogy egyeztetni fogja e területen tervezett lépéseit az európai partnerekkel.

 

Azaz az eltitkolt tartalmú miniszteri levél szerint a kormány ígéretet tett arra, hogy lépéseit – hazánkban devizaadósokat mentő csomagnak nevezett intézkedéseket – külföldi bankokkal, vagy kormányokkal fogja egyeztetni.

 

A következő híradásból pedig azt is megtudhatják, hogy milyen fajta intézkedéseket fog a kormány a külföldi bankokkal vagy kormányokkal egyeztetni:

 

Orbán Gábor: fokozatosan kellene átváltani a devizahiteleket

2013. szeptember 26., csütörtök 18:48, InfoRádió

 

Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a Reuters Investment Summit című rendezvényén zárta ki annak lehetőségét, hogy egyszerre váltsák át a devizahiteleket forinthitelekre - közölte a brit hírügynökségre hivatkozva a Portfolio.hu. 

 

Palkó István, a portál elemzője ennek kapcsán az InfoRádiónak elmondta: a piacok számára mindenképpen pozitív hír, hogy nem azonnali megoldást akar a kormány, hanem egy elnyújtottat, hiszen az azt jelentheti, hogy mind a forint, mind pedig a bankszektor eredményessége szempontjából egy kevésbé radikális forgatókönyv fog megvalósulni. 

 

Az új devizahiteles-mentőcsomagról szóló, a kormány és a bankszövetség közötti lassú tárgyalásokat Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője emelte egészen új szintre, amikor a képviselőcsoport szeptember 5-ödikei ülésén bejelentette: a kormánypárti frakciók novemberig adnak időt a bankoknak, hogy javítsák ki a devizahitelek hibáit.

 

Ezt a hírt a közlés óta nem cáfolták, így tehát egy valamilyen külföldi rendezvényen elhangzottak alapján megtudhattuk azt, hogy a külföldi partnerekkel történő egyeztetés során a magyar kormány a devizaadós mentésnek nevezett valamit úgy gondolja, hogy a kormány és bankszövetség lassú tárgyalása eredményeként a bankok javítsák ki a devizahitelek hibáit egy bankszektor eredményessége szempontjából kevésbé radikális forgatókönyv szerint.

 

------------------------

 

Beszélnek még valamiféle árfolyam rögzítési kormányzati szándékról, arról, hogy most akkor 210 forinton, vagy lejjebb legyen az árfolyam, csak egyről nem beszél a Kormány.

 

Arról, hogy talán a törvényeket úgy, ahogy a bírósági jogerős döntések meghatározzák, egy jogállamban minden körülmények alkalmazni kell.

 

És ha egyszer nem szükséges bírósági döntés jogerős bírósági ítélet alapján arról, hogy egy érvénytelen szerződés, vagy szerződési feltétel joghatás kiváltására alkalmatlan, akkor szállítgathatják akárhová az árfolyamgátat, mert ettől még az újabb árfolyamgátnál is joghatás kiváltására alkalmatlan a szerződés, vagy szerződési feltétel. Jogállamban.

 

Ilyen kormányzati szándék mellett csak azt nem értem, hogy egyáltalán mi szükség hazánkban bíróságokra, vagy törvényekre.

 

Javaslom azt, hogy szándékuk fenntartása esetén legalább gerincesen álljanak ki a magyar emberek elé azt közölve, hogy Magyarországon semmi szükség Bíróságokra és törvényekre, ezért az Alaptörvény akként módosítják, hogy jövőben a legmagasabb törvényhozási fórum a Kormány, valamint az Igazságszolgáltatást a Gazdasági Minisztérium végzi.

 

 

--------------------------------

 

 

Tisztelt Bayer Zsolt Úr!

 

Ön az 1 : 8-as veresége után a magyar futball válogatottnak a következőket írta:

 

„Takarodjatok, mert ti vagytok a szégyen maga. S ez önmagában még senkit sem érdekelne. De ti akárhová mentek, mindenhol szégyent hoztok a hazátokra, és megaláztok mindannyiunkat.

Néztem azt a nyolcat, amit kaptatok. Néztem a »meccset«, és nem tudtam eldönteni, hogy tizenegy becstelen disznó van a pályán, vagy tizenegy képességtelen, mozgássérült szerencsétlen. S mindjárt megkövetem a mozgássérülteket, akik méltósággal és becsülettel viselik a rájuk mért sorsot, és helytállnak a saját helyükön. Ti nem álltok helyt soha, sehol. És ebből vagytok milliomosok.

Takarodjatok.”

 

Az egyébként teljesen indokolt írása után fenti kormányzati tevékenységet látva nem érzi ugy, hogy most ezt az írását át kellene írni?

 

És a két szégyen nagyságát összemérve ezt a mostanit a Kormányzattal kapcsolatosan egy kisregény formájában megjelentetni.

 

Siófokon 2013. október 20.

                                                           Tisztelettel: 

 Léhmann György