Adrian Iorgulescu, volt kulturális miniszter néhány éve, több mint hat millió eurót fizetett állami pénzből hamisított dák karkötőkért. A hamisítás bizonyítékát Gheorghiță Mateuț ügyvéd mutatta be a bíróságon. A hamisításra a legrégebbi európai labor a Brussels Art Laboratory* vizsgálata derített fényt. A brüsszeli intézmény vizsgálata megállapította, hogy a dáknak vélt leletek újkeletűek. A ZIUAnews internetes portál szorgalmazza a volt kulturális miniszter és mindazok kivizsgálását, akik érintettek voltak Románia történelmének meghamisításában és a nemzeti vagyon megkurtításában hét évvel ezelőtt.

 

A ZIUAnews internetes portál szorgalmazza a volt kulturális miniszter, Adrian Iorgulescu és mindazok kivizsgálását, akik érintettek voltak Románia történelmének meghamisításában és a nemzeti vagyon megkurtításában hét évvel ezelőtt.

A hivatalos szervek felhasználták a bűnözők szakértelmét, akiket tanúként és a vád szakértőiként hallgattak meg bizonyítandó a karkötők történetének valódiságát. A portál beszámol arról, hogy a hatóságok egyetlen percig sem gondoltak arra, miként lehetséges, hogy 38 darab karkötőt találjanak egyetlen helyen, mintha az összes dák egy helyen gyülekezett volna, és egyetlen gödörbe tegye a karkötőket, amit aztán kétezer évvel később három személy megtalált.

   A ZIUA című napilap ugyanakkor a hatóságok felé feltette a kérdést még a bűnügyi akta megnyitásakor, pontosan hol található az a gödör, ahol megtalálták azt a 30-40-50 karkötőt, mivel 8-9 évvel a tárgyalás után sem lehet pontosan tudni, hogy ez Szarmiszegetúzában van, vagy tőle egy kilométernyire, avagy egy Căprăreața nevű gerincen, mely kívül esik bármely régészeti lelőhelyen.

   A ZIUAnews riportere feltárja a teljes anyagot annak bizonyítására, hogy a dák karkötőket talán „Tudorica” kürtjéből készítették, Veres Patak aranyát használva, mint ahogy évekkel előbb is említette, és utólag eladták olyan külföldieknek, akik történelmi tárgyakat óhajtottak birtokolni. A liberális Adrian Iorgulescu, a politikus Aurel Condruz és Augustin Lazăr ügyész, aki a jelen pillanatban a Fehér megyei Ítélőtábla főügyésze igazolták a kifizetett több mint hat millió euró jogosultságát a semmiért. A Román Történelmi Múzeumban őrzött dák karkötők hamisítványok!

 

A karkötők „újkeletűek”!

 

A „dákok aranya” legutóbbi tárgyalásán, melyet a Fehér megyei Ítélőtáblán folytattak Gheorghiță Mateuț ügyvéd benyújtott egy szakértői véleményt, melyet 2000 júniusában írt alá P.H. Laycock, a Brüsszelben székelő Institut Superieur Industriel művészeti szakértője és laboratórium-technikai specialistája, és aki ebben kijelent, hogy a karkötők „újkeletűek”. Bemutatjuk az aláírt szakértői jelentés összefoglalóját: „Alulírott P.H.Laycock, művészeti szakértő és laboratórium-technikai specialista, a belga művészeti Szakértői Kamara és a jogi- bírói kérések szakértőinek Belgiumi Kamarája által kiadott engedélyek alapján kijelentem, hogy mikroszkóppal megvizsgáltam az arany karkötőt, melynek fényképét mellékelem, és melynek pontos méretei: átmérője 120, magassága 99 mm. A felület elvégzett mikroszkópos vizsgálat alapján igazolom, hogy ez az ékszer újkeletű, amint a mellékelt jellegzetességek leírása mutatja: hiányzik a korrózió, a kézimunka pontos és felfedezhető modern eszközök használatának a nyoma”.

 

Az arany útja

 

Néhány dévai vállalkozó jó 13 évvel ezelőtt rájött, hogy könnyen juthatnak jelentős bevételhez a történelmi tárgyakat birtokolni óhajtó külföldi üzletemberek révén. Utólag ezek az üzletemberek vádlottként szerepeltek a „Dákok Aranya” tárgyalása során – tiszta aranyat vásároltak Veres Patakon, s ebből ügyes mesteremberek a Dévai Múzeum szakemberei segítségével karkötőket készítettek. Ezek szinte tökéletesen utánozták az ezüst dák karkötőket. A bűnözők egy valódi kapcsolat rendszert építettek ki az ékszerek piacra dobásához, találtak szakértőket, aukciós házakat, ahol hasonló tárgyakat értékesíthetnek és persze vevőket is. Az egész terv arra épült, hogy külföldön nagyon keveset tudtak a dákok történetéről, vagy mesterségeikről, csak a bűnügy kezdete után jelentek meg kutatók, akik a dákok aranyművességéről beszéltek.

   Kihasználva a kommunista rendszer által „gyártott történelem” következtében létrejött történelmi-földrajzi űrt, a vállalkozók megoldást találtak a karkötők eladhatóságára: szerintük a dákok a karjukon viselték ezeket, s vész idején elásták mindet egy biztos helyen, mivel gazdagabbak voltak, mint okosak.

Komoly pénzeket kerestek ezzel, mialatt a politikusoknak eszükbe sem jutott, hogy vizsgálat tárgyává tegyék a karkötők eredetiségét. Az átverés dupla csavarral működött: az állam visszavásárolja, minket kitüntetnek, megjutalmaznak, karriert csinálunk. Nagyjából ez volt a „Dákok Aranya” ügynek a lényege, melyben a csalókat is becsapták. Sajnos azonban nehéz börtön évek várnak rájuk, mert nincs az a politikus, aki vállalná a felelősséget, és beismerné, hogy egy másik kollégája, legyen bár liberális, ügyész, akár főügyész is, és rendőr, még ha rendőrfőnök is, az orra előtt több millió eurót sikkasszon.

 

Barbra – a kettős ügynök

 

Lazăr Augustin ügyész és a rendőr Condruz a tettesek elítélésének biztosítása érdekében egy szakértő tanú segítségét vették igénybe, pontosabban Barbra Deppert-Lippitz segítségét, aki a dák karkötők legnagyobb szaktekintélyének nevezte magát a sajtónak adott nyilatkozatában. A dolognak az a pikantériája, hogy ugyan ő látta legelőször az ékszereket a csalók kezében, és ő adott megfelelő jutalék ellenében eredetiség bizonyítványt, hogy a tárgyakat áruba lehessen bocsátani. Miután a bűnügy kezdetét vette Romániában, Barbra Deppert-Lippitz lett a román hatóságok részéről megbízva, és most is kellő díj ellenében, hogy fenntartsa miszerint a karkötők valódi dák eredetűek.

Sem Lazăr Augustin ügyész, sem a rendőrök, akik ezzel az üggyel foglalkoztak, de még Iurgulescu sem vették a fáradtságot, hogy ellenőrizzék miképpen vizsgálta meg Lippitz a karkötőket, de nem is érdekelte őket, pedig a régiségek szakértője a bíróságon kételyének adott kifejezést a tárgyak eredetét tekintve, de nem értesítette sem a román, sem a német hatóságot, csak felmarkolta a jutalmat.

 

Gheorghiță Mateuț vádjai

 

Gheorghiță Mateuț  ZIUAnews kérdésére kijelentette, hogy a szakértői vélemény alapján a bűncselekmény elveszítette anyagi, tárgyi alapját. … Elmagyarázta, hogy a vádlottakat fel kell menteni, mivel a tett nem lett elkövetve! „Hiányzik az anyagi tárgy, e nélkül pedig a tett nem követhető el… anyagi tárgy híján lopás nem lehetséges. … A bíróság elé nem került olyan bizonyíték, mi szerint pontosan megállapítható lenne, hol történt a bűncselekmény, melyik lelő helyen, s hogy ez szerepel-e a minisztérium nyilvántartásában, mert a lopás tényéhez szükséges annak bizonyítása, hogy a tárgy a sértett birtokában, vagy tulajdonában volt, a tulajdonosnak kellett birtokolnia, másképp a tett nem lopás, hanem esetleg talált tárgy eltulajdonítása, ami egészen más jogi eset. Nem tisztázták a tulajdonjogot, ami alapvetően fontos, még akkor sem, amikor kértük, de nem is tudták tisztázni, mert nem volt ilyen nyilvántartás a kezükben, minden feltételezéseken alapult, nem tárgyi tényeken. Vélemény szerint ki lehet mondani a felmentő ítéletet, amennyiben nincs bizonyítéka a tárgyak eredetiségének, és azok soha sem voltak az állam, a minisztérium birtokában.”

 

A kulturális miniszter visszautasítja a vádakat

 

A ZIUAnews a kulturális miniszterhez fordult három hete a „Dákok Aranya” ügy kapcsán felmerült 6.6 millió euró kérdésében, adja bizonyságát, hogy a Căprăreața nyereg, ahonnan lopták, a vállalkozók szerint, a kincseket, a Szarmiszegetúza környéki lelőhelyek közzé tartozik. Egy ilyen megkeresésre 24 órán belül válaszolni kell, amennyiben a KM rendelkezik az adatokkal, és érintett a vádlottak tetteiben, mégis három hét óta a ZIUAnews megkeresése vándorol Dévától a Dák Civilizáció Múzeumáig, a Hunyad megyei Tanácsig és a Nemzeti Örökség Intézetéig. Hihetetlen, de a miniszter nem csatolta ezt az aktát az ügy dossziéjához! Más szóval a „Dákok Aranya” ügyben egyetlen hatóság sem rendelkezik a bűntényben szereplő tárgyak eredetét illető adatokkal, bizonyítékokkal, hogy valaha birtokában lettek volna, még a lelőhely hollétéről sem tájékozott!

 

Koson (dák arany érme) – egy másik tövis!

 

Nem csak a dák karpereceket próbálták másolni a gyűjtők hátán meggazdagodni vágyó vállalkozók. A koson elnevezésű dák érméket is másolták, utánozták export célból, de mivel ezek eredeti jellegzetességei jól ismertek, számtalanszor leírták és közölték azokat az idők folyamán, a hamisítás rendkívül nehéznek bizonyult.

 

*

 

*Brussels Art Laboratory - a legrégebbi európai laboratórium

A brüsszeli intézmény vizsgálta meg a dák karkötőket, 27 éves gyakorlattal rendelkezik, és saját szavai szerint „a legrégebbi európai laboratórium, amely tudományosan megalapozott vizsgálati eljárásokkal áll kliensei szolgálatára, és az egyedüli európai laboratórium ahol a vezető egy a Nemzeti Művészeti Szakértői Kamara felhatalmazásával rendelkező szakértő.

 

(forrás: http://www.ziuanews.ro/dezvaluiri-investigatii/bratarile-dacice-turnate-in-secolul-xx-109776

 

Ld. .még: http://www.kronika.ro/belfold/szorit_a_dak_karkoto/print)