A fehér akác (Robinia pseudoacacia) méze és a fájából készült erdészeti termékek legyenek hungarikumok!

 

Földrajzi indoklás: A Föld akácállományainak mintegy fele őshazájában, Észak-Amerikában található – a másik felének nagy része a sikeres honosításnak köszönhetően viszont Európában, mégpedig túlnyomóan a Kárpát-medencében. A Kárpát-medencében élő akácállományok majdnem 9/10-e Magyarország mai közigazgatási határain belül tenyészik. Hazánk erdőterületeinek közel 1/4-e akácos, s ezzel mind a fásított területeken, mind azokon kívül hazánk leggyakoribb fafaja. Az akác elsődlegessége hazánk gyenge adottságú termőterületeinek a befásításában kétségtelen 1925 óta, amikor hazánk erdősültsége a legalacsonyabb szintre (11,5%) zuhant. A magyar akácgazdálkodás – mely nem ellensége vagy vetélytársa a Kárpát-medence őshonos fafajaival folytatott természetközeli erdőgazdálkodásnak – mára minden egyes gazdasági és egyéb vetületével együtt nemzetközi fogalommá nőtte ki magát. A várakozásokon felüli sikert hozó hazai megtelepítése óta eltelt bő 300 év alatt egyetlen más őshonos vagy honosított fafaj sem lett ilyen rövid idő alatt ilyen sokféle módon hasznosított fája a magyar hétköznapoknak – nem véletlenül. A magyar ember felfedezte magának és megkedvelte ezt a fafajt, s mindazt, amit a mindennapi élethez belőle kinyer. Ismertsége és kedveltsége talán objektív ökonómiai értékein is túlnőtt napjainkra.

 

Termékindoklás: Az akácméz unikális a világ mézei között, melynek minősége és természetes összetétele még az őshonos hársaink mézeit is lekörözi. Az akácnak a tartósítást vagy vegyszerekkel való telítést nem igénylő faanyaga a mérsékelt övi fafajok között a legidőállóbb a kültéri beépítéseknél. Ezért az akácból elbontva sem lesz méreganyagokkal telített veszélyes hulladék. Rendkívül tartós és ellenálló faanyaga az Alpok hócsuszamlásos területein életmentő lavinafogó, Hollandia mélyföldjein és csatornáiban nélkülözhetetlen vízépítészeti alapanyag, szijácsmart oszlopai Dániában vegyszermentes játszóterek építőanyaga, Franciaország és hazánk számos borvidékén szőlészeti termék, az egyéb kertészeti és gyümölcskultúrákról már nem is szólva. E fafaj a Kárpát-medencében sok ezer négyzetkilométeren a futóhomok megkötője, kopár, erodált domboldalak úttörője és meddőhányók meredélyeinek a megfogója lett. A mezővédő fasorok egyik gyors növésű fafaja, mely elsőrangú és elterjedt méhlegelő. A friss akáchajtás számos legelő vad tápanyagdús tápláléka, világrekord és aranyérmes szintre emelve a hazai herbivór vadállomány számos faját. Az akác fája feldolgozva, pl. gőzölt parkettakánt a trópusi fákkal vetekszik, s faanyaga mintegy százféle faipari cikket szolgáltat. Fűrészpora, kérge kiváló kertészeti talajtakaró, melynek bomlása során természetes gyomosodásmérséklő anyagok szabadulnak fel. Az akác a magyar parasztember szívós és sokoldalú szerszámfája, valamint – a nyírekkel együtt – a legmagasabb kalóriaértékű tűzifa. (Egyben az egyetlen, mely nyersen is jól ég. – a szerk.) S a sort még hosszan lehetne folytatni.

 

Nemzeti érték indoklás: A fehér akác (Robinia pseudoacacia) az egyetlen fafaj a Kárpát-medencében, s különösen hazánk jelenleg csupán 21%-os erdősültségű területén, mely ennyire sokoldalú hasznosítással bír, s mind az élelmiszertermelésben, mind a hazai erdészeti termékek alapanyagaként egyedi hírre tett szert pátriánk határain belül és kívül egyaránt. Az akáctermékek mindegyikét tipikus magyar termékként tartják számon határainkon túl is.

 

Mi, ezen petíció aláírói mindannyian kezdeményezzük, valamint nevünkkel és aláírásunkkal nyíltan támogatjuk, hogy a fehér akác (Robinia pseudoacacia) és a belőle készült élelmiszeripari és erdészeti termékek kerüljenek be a 2012. évi XXX. törvény hatálya alá tartozó Magyar Nemzeti Értéktárba, ill. a Hungarikumok Jegyzékébe.

 

A hungarikumok közösségi oltalom alatt állnak – a hungarikumok mindenkié.

 

Kelt: Nyíregyháza, 2014. 01. 22., szerda

 

Tisztelettel:

ifj. Pályi Zoltán

egy nyírségi erdőmérnök

 

***

 

 

A hírhez érkezett humoros, de velős vélemény:

 

Kedves Európunió!

 

Olvastam, hogy az akác tájidegen, és száműzni kell országunkból. Kissé meglepődtem, de hát önök olyan okosak, azé űnek ott, értenek mindenhez, akkó bisztos ehhez is.

 

Gondolom komoly ok ez a tájidegenség, ha egy ilyen haszonról lemondunk. Ez a fa tüzelője, épület és kerítésfája, virága, méze eledele, gyógyszere méheknek, embereknek, ennek az itteni őshonos népnek. Kiváltképp a szegényebbjének, így a jelenlegi lakosság kétharmadának. Az akác erdeje levegőnk, homoksivatagok megkötője, levele állatainkat gyógyítja, táplálja, meg amit még kifelettem.

 

Szóval jó vóna, ha tisztes szándékukat -miszerint megvédik Hazánkat a tájidegen fajoktól – igazónák nekünk következetességükkel.

 

Szóval a sötét 16-17.században jött ide, az ákácon túl, a kukorica, a málé, meg a tengeri és a krumpli, a pityóka, meg a burgonya, és a krumplival a pulyka, meg az angoldisznó, meg a német marha, meg amiket kifelettem. Szóval ezeket is kéne kiirtani, de nemcsak nálunk, hanem az egész unijóba. Merugye ez mind kűfődi, import, ahogy nacságotok nevezi. Mongyuk ezek már hasznosak, maguknak is, de mégiscsak egytűl-egyig tájidegen.

 

Meghát ez tájidegen akác is jól elbúkkált itt haszontalanul 4-500évet, még jó, hogy maguk észrevették. Gondoltam, szólok idejébe, hogy mostanában szaporodnak a menekülttáborok, a betelepültek, a bevándorlók, meg azok a nagy aluménium épületek, főleg a városok környékén. Jó vóna, ha azok még idejében tájidegennek lennének nyilvánítva, nehogy ittragaggyanak azok is századokat. Monygyuk a 16századig visszanézve, mindenki békével kőtözzön csak haza, felűllem viheti a bádogházát, meg a disznaját is, mi mindég békés népek vótunk.

 

Amennyiben ezeket a tájidegen fajokat is kiirtanák, sokkal nyugodtabban fizetném a kűfődi gáz- és villanyszámlát, építenék import fából, és szedném a gyógyszert, amit reklámolnak, méz helyett. Azér vásárolnék a teszkóba kűfődi mézet, és az állataimnak adok majd tápot és gyógyszert, vagy inkább megveszem asztis maguktól.

 

Kezicsókolom a naccságosuraknak!

 

(forrás: facebook

Kovács János – Hírháló mindenes)