Magyar idő

Magyar civil szervezetek békekonferenciát tartottak Ukrajnáról

Feltöltve: 2014. jún. 6. 

MSZF
A Budapesten 2014. június 1-én megtartott civil békekerekasztal-konferencia
nyilatkozata


Mi, alulírott társadalmi és politikai szervezetek a Magyar Szociális Fórum –Szociális Kerekasztal kezdeményezésére 2014. június 1-én békekonferenciát tartottunk Budapesten, hogy hangot adjunk a magyar nép békeakaratának az ukrán válság közepette. Elítéljük azt a tervet, hogy Magyarországra, vagy más kelet-európai országokba idegen NATO-csapatokat telepítsenek, bázist adjanak egy esetleges támadáshoz Oroszország ellen, és felvonulási, vagy átvonulási tereppé változtassák hazánk földjét. Elfogadhatatlannak tartjuk és tiltakozunk az ellen, hogy belerántsák a magyar szárazföldi vagy légierőt egy konfliktusba, és veszélybe sodorják lakosságunk életét. Népünk a békében érdekelt. Sem felvonulási területként, sem effektív katonai misszióban nem kívánunk részt venni. Elhatároztuk, hogy – hasonlóképpen az iraki, az afganisztáni, a grúziai és a szíriai konfliktusban tanúsított magatartásunkhoz - civil diplomáciába kezdünk a békét fenyegető súlyos veszély elhárításáért, és a nép akaratát szegezzük szembe a fegyverekkel. Békés kiutat akarunk mutatni a válságból, hogy a konfliktus az Ukrajnában élő népek és minden más nép javára oldódjék meg. Azt akarjuk, hogy folytatódjon az új történelmi távlatot feltáró együttműködés Magyarország és Oroszország, Oroszország és Nyugat-Európa között.
 
     Meggyőződésünk, hogy az ukrán válságra nincs katonai megoldás. Aki ezt nem veszi tudomásul, Európa és a világ békéjét kockáztatja, és a magyar nemzeti érdekekkel sem törődik. Mi viszont törődünk mindkettővel! Nemzeti érdekünknek tartjuk a jó viszonyt Kelettel és Nyugattal egyaránt. Magyarország NATO iránti hűségét senki se értelmezze úgy, hogy szembefordulunk a Kelettel, lemondunk gazdasági érdekeinkről, hátat fordítunk nemzeti érdekeinknek. Magyarországnak a NATÓ-n belül és kívül azokkal a politikai és társadalmi erőkkel kell szövetséget keresnie, amelyek az együttműködés elmélyítésében érdekeltek, nem pedig a kelet-nyugati együttműködés leépítésében. Azokkal kell összefognunk, akik felismerték a világméretű átalakulást: hogy a világgazdaság súlypontja fokozatosan Keletre tevődik át, jövőnket új dimenziókban kell keresni, nem pedig elzárkózni előle. Világosan látni kell, hogy az érdekközösség építése Kelet és Nyugat között a béke záloga, és ennek megfelelően kell cselekedni.

     Nemzeti érdekünknek tartjuk

A „keleti nyitás” politika folytatását az Európai Unió és a NATO felelős tagjaként.
Oroszország teljes jogú bevonását az európai gazdasági együttműködési rendszerbe, Oroszország elszigetelése helyett.
Kollektív európai biztonsági rendszer kialakítását Oroszország bevonásával, a helyett, hogy a NATO-t szembeállítanák Oroszországgal.
Nemzeti érdekünk az együttműködés útjának egyengetése a Keleten kialakuló új erőpólussal.
Az együttműködés szellemében felül kell vizsgálni a nyugati szövetségi rendszer orosz-és Kelet-ellenes stratégiáját.

 
A magyar kormány teendőit a jelen helyzetben abban jelöljük meg, hogy

1. Hagyjon fel kétarcú magatartásával, és egyértelműen a békés rendezés mellett kötelezze el magát. Ne maradjon a politikai kinyilatkoztatások szintjén, hanem tettekkel bizonyítsa, hogy elutasít mindennemű katonai megoldást. Kezdjen aktív békediplomáciába, hogy a szembenálló felek tárgyalóasztalhoz üljenek, és politikai eszközökkel rendezzék konfliktusukat.

2. Magyarország elevenítse fel a magyar diplomácia virágkorára jellemző aktivitását: a helsinki szellemet, amikor hazánk a Varsói Szerződés tagjaként is képes volt arra, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a hidegháborúban szembenálló feleket, és közreműködjön az enyhülésben Kelet és Nyugat között. Miért ne volnánk képesek erre a NATO tagjaként is?

3. Magyarország, Ukrajna szomszédjaként kiemelt szerepet játszhat a békefolyamatban. Erősíthetik elkötelezettségét a politikai rendezés mellett a Kárpátalján élő magyarok, továbbá a Romániában és a Szlovákiában élő magyarság is, mert valamennyien elutasítják a háborút, és békés rendezést akarnak az amerikai hadiipari lobby és a NATO héják katonai megoldásával szemben.

4. Az ukrajnai politikai megoldás kulcsát olyan föderáció kialakításában látjuk, amely egyenlő politikai, kulturális és nyelvhasználati jogokat biztosít az Ukrajnát alkotó nemzetiségeknek, nemzeti kisebbségeknek, etnikumoknak, köztük a kárpátaljai magyaroknak is. Helyi autonómiák sokaságát kell kialakítani, föderatív alapokra kell helyezni a központi hatalmat, bevonva a koalícióba mindazokat a tényezőket, amelyeken a sokszínű ország egysége és békés együttélése múlik. Támogatjuk az ukrán felek között 2014. február 21-én született kijevi megállapodást. Az egyezményt előre mutatónak tartjuk a belső béke, és a nemzetközi feszültség megszűntetése szempontjából egyaránt.

5. Semleges, a környezetével békében élő, a Kelettel és a Nyugattal egyaránt együttműködő ukrán politikában látjuk a megoldást.

 Mi, alulírott társadalmi és politikai szervezetek készek vagyunk társadalmi támogatást nyújtani egy ilyen békepolitikához. Ennek érdekében találkozót kezdeményezünk a magyar kül- és biztonságpolitika irányítóival, és még ma eljuttatjuk nyilatkozatunkat a kormányfőnek, valamint a Budapesten akkreditált diplomáciai missziók vezetőinek.
 

Kelt Budapesten, 2014. június 1-én

 

Eddigi aláíró Szervezetek:

 

  • Demokratikus Közéletért Alapítvány

  • Emberközpontú Országért Mozgalom (EKO)

  • Igazságos Jogállamért Szövetség (IJÁSZ)

  • Magyar Autonóm Néppárt

  • Magyar Szociális Fórum

  • Mediátor Centrum Ózd

  • Népi Front

  • Roma Nővédelmi Közhasznú Szervezet