Dr.  Róna Péter és dr. Lehmann György tanulságos levélváltása, utóbbi megjegyzéseivel

Magyar idő

Parázs a hamu alatt

Feltöltve: 2014. 11. 20., do

LEHMANN GYÖRGY, RÓNA PÉTER

(dr. Lehmann György)

 

Dr.  Róna Péter Professzor úr az alábbi levelet küldte részemre. Ő, aki egy alkalommal – Kaposváron – közölte, hogy oxfordi egyetemi beosztása folytán csupán „tanár” titulus jár részére. Ellenben most is és korábban is szerettem volna elmondani a Professzor úrnak azt, hogy a Professzor megszólítást nem csupán a beosztás határozza meg. Így például Benedek Istvánnak akkor is kijárt a „Professzor” megszólítás, ha ennek megfelelő végzettsége soha nem volt.

 

Dr. Róna Péter Professzor úr nyilatkozataival sok tekintetben nem értek egyet – ő pedig természetesen velem nem ért egyet –, de azt soha nem vitathatom, hogy hazáját szerető, olyan képességekkel, tudással rendelkező tisztességes magyar ember, akiből sajnos manapság nagyon kevesen vannak hazánkban.

 

*

 

Dr.  Róna Péter:

 

Felhívom figyelmüket a mai Népszabadságban megjelent írásomra a deviza alapú hitelek forintosításáról. Amióta a cikket leadtam, az MNB elismerte, hogy várható nyeresége meghaladja a 100 milliárd forintot. Én nagyon óvatosan számoltam, nehogy abba kössenek bele, amikor az összeget 70 milliárdra taksáltam.

Nézetem szerint itt már nem a bankokat kell bántani. Számomra hihetetlen, hogy egy ország közintézménye (mert az MNB az) a társadalom kárára nyerészkedik.

 

Tisztelettel,

Róna Péter

 

 *

(dr. Lehmann György)

 

Ellenben nemcsak ez a levél érkezett hozzám a mai napon, hanem hazánkért aggódó kedves levelezőm igyekezett elegendő indokolással felhívni figyelmemet arra, hogy az általam képviselt problémákon túl milyen dolgok veszélyeztethetik akkor hazánkat, ha nézeteimtől nem tágítok.

 

Ezt a levélváltást szintén mellékelem azzal, hogy előbb a válaszom, majd azt követően levélíróm levele következik.

Siófokon 2014. november 19. napján.

 

Léhmann György

 

 *

Léhmann György:

 

Tisztelt C…………. R…………… Úr!

 

Önnek teljes egészében igaza van abban, hogy előbb nekünk kell nyomást gyakorolni a hatalomra azért, hogy viselkedjenek úgy, ahogy államférfiakhoz illik.  

 

Ennek érdekében, mint jól tudja, már legalább 10 év óta az aktuálisan hatalmon lévők felé folyamatosan hol kérek, hol könyörgök azért, hogy végre hagyjanak fel önző, önhaszon-kereső magatartásukkal.

 

Mint jól tudja, elmúlt év szeptemberében személyesen a Miniszterelnök Úrnak címeztem 1000 ügyemmel érintett magyar ember nevében tett egyezségi javaslatomat; irodája még csak nem is válaszolt levelemre. Vagy idén a bankmentő törvényhozásaik során egyetlen adósnak sem engedték meg azt, hogy akár véleményt mondhassanak az egyébként minősíthetetlen törvényükkel kapcsolatosan, illetve még az adósok jogaival kapcsolatos perekből is kitiltották az adósokat.

 

Beláthatja azt, hogy a világon mindent elkövettem az elmúlt években azért, hogy ebben a banki csalássorozat miatt kialakult nemzettragédiában rávegyem az ország vezetőit arra, hogy emberszámba vegyék azokat a magyar embereket, akiket sikerült a bankoknak becsapni, és tartsák tiszteletben az alkotmányos jogokat, valamint az Európai Uniós törvényeket.

 

Majd az utóbbi időben kiderült, hogy a Kormányzat a Bankszövetséggel paktumozik azért, hogy az adósoknak okozott kár véglegesen a bankoknál maradjon.

 

Be kell látnia azt, hogy az eltelt 25 év alatt olyan romlottá vált a hatalmi elit, pártoktól függetlenül, hogy semmi remény nincs immár arra, hogy tisztességes módon tudjanak viselkedni.

 

Tudomásul vettem ezt az állapotot, és mivel az engem megbízó ügyfeleim felé, de feltehetően ennél nagyobb számú, velem együtt gondolkodó magyar ember felé is felelősséggel tartozom azért, hogy tragédiájukat enyhítsem, különösebben nem érdekel egyetlen olyan szempont sem, amit különböző példákkal alátámasztva minden bizonnyal indokoltan felsorolt.

 

Már számtalan alkalommal leírtam azt, hogy egyetlen magyar ember élete többet ér számomra, mint az, hogy holnapután sikerül-e a bankoknak hazánkat működésképtelenné tenni vagy sem. Ez nálam nem matematikai kérdés. Ferencz Ferdinánd és felesége halála miatt egy világháború tört ki, holott számomra egy tisztességes magyar család sokkal többet ér, mint Ferencz Ferdinánd és felesége élete.

 

Egy percig nem haboznak majd pénteken igen gombot nyomogattatni akkor, amikor az Országgyűléssel megszavaztatják a magyar emberek kifosztását véglegesítő, bankok által diktált törvényüket.

 

Úgy gondolják, hogy elég erősek ahhoz, hogy a kifosztást véglegesítsék. Ők tudják.

 

De azt azért ígérem, hogy ilyen fokú erőszakra a törvény által megengedett minden eszközzel, esetleg erőszakos jellegű magatartással is igyekszem válaszolni, ügyfeleim sorsát még mindig jobbá tenni.

 

Ők nem ismernek kegyelmet a kifosztott embereknél, én pedig ebben a helyzetben nem latolgatok.

 

Az Ön álláspontját természetesen megértem és tiszteletben tartom. És kérem, hogy vegye rá a békemeneteseket most arra, hogy térítsék végre észhez a hatalmi mámorban szenvedőket azért, hogy a magyar embereket vegyék emberszámba.

 

Mert azt nem vitatom, hogy nemcsak az adósok élete mehet rá erre a bankok által diktált szörnyűségre, de könnyen lehet az is, hogy más értékek is veszélybe kerülhetnek ebben a kötélhúzásban.

 

Tisztelettel:

Léhmann György

 

­*

Dr.  Róna Péter:

 

Kedves Ügyvéd Úr!

 

Kezdhetném úgy is: „Temetni jöttem.... nem dicsérni...” – de mielőtt bárki részlehajlással vádolna,  nem állhatom meg, hogy maximális egyetértésemmel  a  hatalom tűrhetetlen korrupcióját elítélve,  ne hívjam fel a figyelmet Bogár László  mellékelt cikkére. Tudjuk, felháborítónak és ízléstelennek tartjuk a jelenlegi kormány sorozatos korrupcióját, sőt azt az arroganciát, amivel a nyilvánvaló törvénysértéseket lesepri magáról. Az egyik levélíró Simicska birodalmat emleget. Tagadhatatlan, hogy Orbántól a Közgép – talán a régi barátságra való tekintettel – komoly állami megrendeléseket kapott, DE ugyanilyen munkák javainak busás ellenértéke előzőleg – Gyurcsány jóvoltából – az osztrák Strabag pénztárcáját duzzasztotta.. Nos, csupán ízlés kérdése, melyik korrupciós ügyet tekintjük elnézőbben. Zárójelben jegyzem meg: Orbán esküdt ellensége, Junker, épp most próbálja luxemburgi adóparadicsomát „szalonképessé” varázsolni. Korrupció volt, van és lesz, a mérték persze változó. Az idősebbek talán emlékeznek az amerikai Lockheed botrányra, de még nem hűlt ki az olasz Auguszta helikopter gyár korrupciós lávájának forrása sem.

 

E példáim semmiképp sem az érintettek  felmentésére irányulnak,  mégis úgy vélem, akár polgári engedetlenséggel, akár sorozatos tüntetésekkel előbb NEKÜNK, magyaroknak kéne nyomást gyakorolni rájuk, mielőtt  a náluknál is romlottabb, országáruló ballib oldal,  A. Goodfriend gazdáinak segédletével  – nyilvánvaló kormánybuktatási szándékkal – szabadítja hazánkra hordáit. És akkor majd kineveznek egy „szakértői kormányt”, mint Olaszországban vagy Görögországban, akik azóta is agonizálva haladnak a kilátástalanság felé. Vicenzában már megszervezték az EU rendőrséget, nem tenne jót, ha nálunk debütálnának...