top of page

 

 

VÉRES CSÜTÖRTÖK

1956.október 25., Kossuth tér

 

Hatvan éve történt...

Halljátok emberek!

Idősek emlékezzetek!

Fiatalok, elhiggyétek!

Kortárs a krónikás!

 

Két napos volt a forradalom,

Parlament előtt sokadalom

gyűlt, csak gyűlt. Jöttek és jöttek

lelkes diákok, boldog felnőttek:

Fegyvertelen tömeg.

       Fent az angyalok figyeltek.

 

Törvényt akartak, szabadságot,

hazugság helyett igazságot,

független Magyarországot,

rettegés nélküli életet,- a

fegyvertelen tömeg.

       Az angyalok közel repültek.

 

A téren szovjet tankok. Egy katona

értette, hogy ez itt ”revoljucia”.

Az Astoriától jött, s követte

barátkozva, reménykedve,

fegyvertelen tömeg.

       Az angyalok sorba rendeződtek.

 

„Isten, áldd meg a magyart!”

Szólt a Himnusz, mind egyet akart.

Megszentelt lett a pillanat:

Fölemelték szívüket

a fegyvertelen emberek

       Az angyalok a térre értek.

 

S ekkor valahol, valaki intett.

és ablakokból, páncélosból,

erkélyekről, padlásokból

lőttek, tüzeltek, céloztak, lőttek!

Mária és társai elestek…

       Az angyalok értük jöttek.

1956.október 25., Kossuth tér

Az alábbi vers forrása: a Cor Unum, a Magyar Sacré Coeur még élő növendékeinek Hírlevele. A Memento 1956 mint rendkívüli szám személyes élményeket megélő szemtanú társainak visszaemlékezését tartalmazza. Az alábbi, megrázó erejű vers szerzője személyesen élte át az 1956.október 25-i véres csütörtököt, a mellette álló osztálytársát halálos golyó érte. A vers íróját, Éva nénit ismerem. (Barna Beatrix)

Magyar idő

Véres csütörtök

Feltöltve: 2016. dec. 16., do

SOMOGYINÉ HEGEDÜS ÉVA
bottom of page