VÉRES CSÜTÖRTÖK
1956.október 25., Kossuth tér
Hatvan éve történt...
Halljátok emberek!
Idősek emlékezzetek!
Fiatalok, elhiggyétek!
Kortárs a krónikás!
Két napos volt a forradalom,
Parlament előtt sokadalom
gyűlt, csak gyűlt. Jöttek és jöttek
lelkes diákok, boldog felnőttek:
Fegyvertelen tömeg.
Fent az angyalok figyeltek.
Törvényt akartak, szabadságot,
hazugság helyett igazságot,
független Magyarországot,
rettegés nélküli életet,- a
fegyvertelen tömeg.
Az angyalok közel repültek.
A téren szovjet tankok. Egy katona
értette, hogy ez itt ”revoljucia”.
Az Astoriától jött, s követte
barátkozva, reménykedve,
fegyvertelen tömeg.
Az angyalok sorba rendeződtek.
„Isten, áldd meg a magyart!”
Szólt a Himnusz, mind egyet akart.
Megszentelt lett a pillanat:
Fölemelték szívüket
a fegyvertelen emberek
Az angyalok a térre értek.
S ekkor valahol, valaki intett.
és ablakokból, páncélosból,
erkélyekről, padlásokból
lőttek, tüzeltek, céloztak, lőttek!
Mária és társai elestek…
Az angyalok értük jöttek.
1956.október 25., Kossuth tér
Az alábbi vers forrása: a Cor Unum, a Magyar Sacré Coeur még élő növendékeinek Hírlevele. A Memento 1956 mint rendkívüli szám személyes élményeket megélő szemtanú társainak visszaemlékezését tartalmazza. Az alábbi, megrázó erejű vers szerzője személyesen élte át az 1956.október 25-i véres csütörtököt, a mellette álló osztálytársát halálos golyó érte. A vers íróját, Éva nénit ismerem. (Barna Beatrix)
Magyar idő
Véres csütörtök
Feltöltve: 2016. dec. 16., do