Tüntetések, mint blőd süketelések. Nem értem. Nem értem, hogy azon kívül, hogy sok-sok kifogásolni való kormányzás zajlott 28 éven át – mert 1990 óta egy kottából játszott a kormány a magyar állampolgárok kárára –, kiszolgáltattuk a magyar gazdaság minden szegletét egy jóval erősebb gazdasági lobbinak, a nyugat kapott egy olyan piacot tőlünk ajándékba, ahol tovább tudott hízni. Európai állampolgárok lettünk Ázsiai bérekkel, csak csupán egy olyan elit gazdagodhatott, amely mindig minden körülmények között alkalmazkodott, a regnáló gazdasági trend küszöbén térdre rogyva.

Sajnálatos tény, hogy évszázadokon keresztül a magyar vezetők elfogadták azt az igazán embertelen erőfitogtató gőgöt, amit a mindenkori GYŐZTES hatalmak épp ráerőltetnek az emberiségre. Sosem volt demokratikus az eszmeáramlatok értékelése. Az állatvilág törvényeit érvényesítve az erősebb kutya „b...szott”, azaz annak volt joga kizsákmányolni a gyengébbet, aki a harcmezőn győzedelmeskedett (megjegyzendő: Magyarország soha nem élt ezzel a kivagyi gőggel). A tőke, miután felhatalmazta a kapitalista demokrácia arra, hogy a világgazdaságot kénye-kedve szerint úgy és ott formálja olyan engedelmessé, mint a legkezesebb idomított jószág, ahol csak akarja. Általa képviselt látszatdemokráciát működtessen. Esetleg, ha nincs, akkor demokrácia exportot hajtson végre háborúkkal. Védje meg érdekeit, azaz követelje az emberi jogokat, hogy ott és azoknak is joga van az általa előállított javak megvásárlására, ahol annak semmi értelme, és szükségtelen a legmodernebb technika az életszínvonal elmaradottsága miatt. Figyelem! Nem az életszínvonal emelése fontos: a szegénység, éhezés felszámolása sehol sem a célja, hanem a jog kiterjesztése, hogy versenyezhetnek az emberek, természetesen nem egyenlő feltételekkel az őket képviselő gazdasággal, cégekkel, bankokkal.
     Érthető, hogy az tud autót gyártani, akinek autógyára van – igaz, sok „indián skalp”, bennszülött kizsákmányolása kellett ahhoz, hogy területe legyen ahhoz, hogy terjeszkedni, hízni tudjon. A mindent uraló média által olyan vágyakat gerjesszen az elmaradott, fejletlen világ országaiban, hogy a jólét számára is elérhető, ha versenyez vele. Természetesen REMÉNYTELEN! Nem tisztességes versenyre kényszerítette a gyengébbeket – az emberi jogokra hivatkozva –, hiszen tudta, tisztában volt vele, hogy a győztes csakis ő lehet. Tudta, hogy az emberi gyarlóság képes feláldozni akár a testvérét és hazáját is egy esetleges jobb lét érdekében. Ezért kényszerített rá a „demokratikus” emberi jogokat a világra.
     Lesznek tüntetések, harcok, háborúk, amelyek csakis a tőke érdekeit szolgálják, de még csak a látszata sem merülhet fel, hogy ez a társadalmi egyenlőtlenségek egyre gyorsabb és radikálisabb kialakulása miatt van. Az elvetett mag, a verseny egyre több és több ellentétet szül, ahol demokratikus jogokat kell szolgáltatni, és a tőke kész bárhol, bármikor „rendet tenni”.
     Na, ezért nem értem, ki miért tüntet. Hogy versenyezhessen a legyőzhetetlen jóléti társadalmakat képviselő giga cégekkel? Vagy fáj neki a felismerés, hogy az egész csak egy csali volt? Hogy soha az életben nem élhet ő úgy, mint mint a világgyarmatosító tőketulajdonosok...