Az új szótári egységek létrejöttének egyik leggyakoribb formája az érintkezésen alapuló jelentésátvitel. Érintkezés nemcsak a valóság dolgai, hanem az emberi beszéd elemei között is létrejön: az egymás mellett előforduló szavak egyike elegendő lehet az egész szerkezet helyettesítésére. Ezt a jelenséget szoktuk jelentéstapadásnak nevezni. Laza formái tulajdonképpen a rész–egész viszonyra épülnek; pl. a hiszekegy, egyszeregy ilyen összefüggés alapján jelöli az e szavakkal kezdődő imát, illetve a szorzótáblát. – A szorosabb szókapcsolatokból még gyakrabban vonunk el neveket: a legszabályosabb és legszokásosabb módszer a jelzős szerkezetekből a sajátosságra utaló elemnek, vagyis a jelzőnek a megtartása, és a jelzett szó elhagyása. Így lesznek alkalmilag, majd pedig a rendszeres használat során véglegesen is főnevekké egyes melléknévi jelzők. Így lett pl. a szarvas állatból szarvas, a levegő – vagyis lebegő – égből levegő vagy a tisztelendő úrból tisztelendő – és még számtalan főnevünk jött létre hasonlóképpen. Az -i képzős melléknevek egy része is így nyert főnévi jelentést, pl. hétköznapi élelmiszereink közül így keletkezett a debreceni, gyulai, csabai, olasz, ementáli, tokaji stb. elnevezés is. 
   Ha a beszélők köre szűk, a jelző önmagában is elegendő az azonosításhoz. Ezért szokásos ez a jelölésmód a kisközösségi nyelvhasználatban, pl. a szaknyelvekben. – Éppen a beszédhelyzet megváltozása miatt kell különösen odafigyelnünk a tapadással létrejött szavak alkalmazására. Ha ugyanis ezek az elemek nagyobb számú hallgatóságnak szánt szövegbe kerülnek, már nem lesznek kellően érthetőek, és a kisközösségi beszédmodor odanemillősége folytán maga a közlés is bizalmaskodóvá, tolakodóvá, sőt kirekesztővé válhat. A híradókba és a köztájékoztatás más műfajaiba sem illenek bele az efféle kifejezések, mivel sértik a szabatosság, a választékosság, a tárgyilagosság követelményét. – Nézzünk néhány újabb példát a tapadással keletkezett elemek médiabeli megjelenésére!
     Több állat is elpusztult, miután fagyállót adtak nekik. A horvát miniszterelnök még további egy hónapig marad előzetesben. – A fagyálló vagy az előzetes főnevek az informális vagy köznapi nyelvhasználatban, szakmai beszélgetésben megfelelők lehetnek, a köztájékoztatásban azonban már nem: a fagyálló választékosan fagyálló folyadék, az előzetes pedig: előzetes letartóztatás / előzetes fogvatartás.  – Ugyanezt a jelenséget tapasztaljuk a politikusok, pénzügyi szakemberek egyes belső használatú kifejezéseinek médiába szivárgásakor; pl.: A parlament újabb módosítókat szavazott meg a törvényhez – halljuk a híradóban. A módosító választékos formában csak módosító indítvány vagy módosító javaslat lehet. Zsargonos, gondatlan megfogalmazás benyomását kelti a következő mondat szóhasználata is: magas maradhat a svájci frank törlesztője. A törlesztő természetesen törlesztő részlet formában lenne megfelelő ebben a szövegkörnyezetben.
    Az efféle nyelvi viselkedés fokozza a stiláris árnyalatok körének szűkülését, s a differenciálatlan közbeszéd irányába vezeti a nyelvközösséget, ahol az igényesség és a választékosság elsajátítása helyet az erőltetett közönségesség és a nyelv lepusztításának értelemromboló hatásai válnak követendő mintává.