A nyelvi kifejezés pontatlanságának gyakori oka – a nyelvtudás hiányai mellett – a kényelmesség, a lustaság.
  Régi, máig nem szűnő pongyolaság az alacsony és a magas melléknevek nemtörődöm használata. Gyakran hallunk ilyen mondatokat: pl. Magas minőségű termékek előállítása a cél; alacsony volt a részvétel a konferencián; a £magas vendégeknek£ kijáró fogadtatásban volt részük; a rendelet az alacsony értékű árucikkekre is vonatkozik. De van alacsony kalóriatartalom, alacsony kamat, alacsony százalék, alacsony ellenszolgáltatás, alacsony telefondíjak, illetve: magas államháztartási hiány, magas hozamú befektetés, magas fizetés, magas nyugdíj, magas ár stb.
  A magas és az alacsony alapjelentésük szerint arra valók, hogy a függőleges irány/tengely mentén egymástól eltérő méretű dolgokat, mennyiségeket minősítsük. Éppen ezért minden olyan esetben helyes a használatuk, amikor valóban magassági szintekről van szó: pl. alacsony vagy magas növésről, alacsony vagy magas hegyekről; az ember tényleg  lehet alacsony vagy magas, a madár valóban magasan vagy alacsonyan repül. Általában kifogástalan ez a jelző a szint főnévvel megnevezett mennyiségek jelölésére is: pl. magas vízszint; ill. magas koleszterinszint, vérzsírszint stb.; magas vagy alacsony életszínvonal; nem hibáztatható a közhasználatban elterjedt alacsony/magas nyomás, illetve vérnyomás kifejezés sem. Elfogadhatók továbbá azok az esetek, amelyekben a fok, fokozat főnév konkrét vagy elvont értelemben tartalmazza a magasság fogalmi jegyét: pl. magas rang, rangfokozat. Indokolt lehet statisztikai adatok elemzésekor is, mivel itt a háttérben szintén a színvonal/szint fogalom húzódik meg. – Nem jó azonban a magas/alacsony jelző használata a mindennapi közlésben akkor, ha pl. a jó/rossz, a kis–kicsi/nagy vagy a kevés/sok melléknevek, számnevek helyét foglalja el: a magas minőség szabatosan például jó, kiváló, első osztályú/osztályon felüli minőség, az alacsony részvétel nem más, mint elenyésző, csekély megjelenés/részvétel, az alacsony értékű áru kis, jelentéktelen értékű vagy egyszerűen olcsó, a magas árú termék pedig drága; az alacsony kereset kis kereset, kevés pénz/fizetés, az alacsony kalória kevés kalória, a magas százalék pedig nagy százalék – és így tovább.
   A magas és alacsony egyoldalú használata nemcsak a nyelvi kifejezés erejét, értelmességét csökkenti, rontja, hanem egyes esetekben zavart okozhat a megértésben, vagy akár félreértéshez is vezethet. Ha azt mondjuk, hogy a házigazdák felkészültek a magas vendégek fogadására is – akkor joggal bizonytalanodunk el. A magas vendég ugyanis kifogástalan magyarságot feltételezve azt jelenti, hogy az illető vendég magas növésű. Csakhogy ez esetben nem erről van szó: a közlő fontos, előkelő vendégekre, tehát nem magas, hanem magas rangú személyekre gondolt.
   Ne kövessük a hivatalos nyelvezet és a tömegközlés efféle hanyagságait. Döntsük el, valóban magasságról, színvonalról beszélünk-e, vagy nagyságot, mennyiséget, értékelést szeretnénk kifejezni. Ha ez utóbbiakról van szó, válasszunk kifejezőbb, tartalmasabb  mellékneveket!