Hangsúly, értelem, írás

Nehéz írásban értekezni a hangsúlyról, hanglejtésről, mert nem lehet bemutatni, legfeljebb jelezni. Talán ezért is kezeli mostohán az iskolai tananyag is, a nyelvművelés is ezeket a kérdéseket.

   Miként a helyesírás, a helyes ejtés (helyesbeszéd) is gyakran értelemfüggő, illetve értelemjelölő. 

   Az alábbiakban a hangsúlyozott szótagot aláhúzással jelölöm. 

 

Tévéhíradóban hallottam a következőket: 

„… még az előző szocialista kormány idején…” Ez azt jelentené, hogy most is szocialista kormány van, de a szóban forgó esemény még az előző idején történt. Pedig azt akarták kifejezni, hogy az előző kormány idején, és az szocialista volt. Ezt hangsúllyal úgy lehetett volna kifejezni, hogy a szocialista szót is hangsúlyozzák, írásban pedig úgy, hogy az előző szó után vesszőt tesznek: még az előző, szocialista kormány idején…

   Ugyanott hangzott el ez a kifejezés is: „túlzott deficiteljárást…” Így hangsúlyozva az eljárás a túlzott, nem pedig a deficit. Ezt így kellett volna írni, illetve hangsúlyozni: túlzottdeficit-eljárást.  

   Végül: „közel ezer fogyatékkal élő tüntetett”. Ezt kétféleképpen lehet érteni: 1. itt, a közelben ezer fogyatékos tüntetett. 2. egy tüntetőnek volt közel (azaz majdnem) ezer fogyatéka. Így lenne helyes a hangsúlyozás: Közel ezer fogyatékkal élő tüntetett – mármint, ha a fogyatékkal élő kifejezés egyáltalán helyes volna. Semmivel sem jelent mást, mint a fogyatékos szó, csak körülményesebb. Ha nem élne, fogyatéka sem lehetne. 

Sokan minden szót hangsúlyoznak, sőt, az igekötős ige igéjét még külön is, az összetett szó második tagjának elejét szintén megnyomják. De az is helytelen, ha túl kevés a hangsúly. Pontosan annyi hangsúly a helyes, amennyi az értelem kifejezéséhez szükséges. 

 

Buvári Márta

BUVÁRI MÁRTA:

Magyarul, magyarán

Feltöltve: 2012. április 3., he