A fogalmazási hibák, nyelvi vétségek okai különfélék, a médiaközlésben azonban leggyakrabban a rögtönzés és a felkészülés hiánya okoz zavarokat. Ha nem ismerjük a szöveg egészét, ha nem olvastuk el, nem terveztük meg előre a mondatot, a szerkezetet nem mindig tudjuk kifogástalanul összerakni: vagy a jelentés vagy a nyelvi-nyelvtani helyesség szenved csorbát. 
   A merényletbe hét ember halt meg – hangzik a rádióhír. Lehet belehalni valamibe és meghalni valamiben – az előbbi esetben -ba/-be, míg az utóbbi esetben -ban/-ben ragot kell használnunk, fordítva azonban nem megy. Helyesen tehát így kellett volna mondani: a merényletben hét ember halt meg. 
   Tele a szállodák! – olvassuk az egyik televíziós híradó szalagcímét. A tele a szállodák furcsa, hiányos közlés a magyar nyelvű hallgató számára: hiányzik belőle a vannak igealak: ugyanis a tele vannak/telve vannak lenne az állapothatározóval kiegészült állítmány. Az elégtelen forma egyébként nyilván a sietség következménye. – Itt érdemes még azt megjegyeznünk, hogy az állapotra utaló határozói igenévvel és létigével szerkesztett állítmányokban is előfordulhat hiányos szerkesztés – feliratokban, címszerű közlésekben – de csak az egyes szám 3. személyű kijelentő módú, jelen idejű állítmány bírja el a létige hiányát; vagyis mondhatjuk, írhatjuk esetleg, hogy tele a szálloda, tele a pohár – ez még úgy-ahogy elfogadható és érthető; többes számban azonban már nem spórolhatunk a létigével: a tele a szállodák típu-
sú mondatvázak egyértelműen a rossz mondatok közé sorolandók.
   Harmadik példánk is igazi médiatermék: ezt is a figyelmetlenség és a kapkodás szülte. Várhatóan ő lesz majd Norvégia történetének leghosszabb börtönlakója – közli a hírolva-
só. A kifejezés arról árulkodik, hogy itt csakis gondatlan fogalmazásról lehet szó, hiszen a leghosszabb börtönlakó szószerkezet nem értelmes. Egy börtönlakó nem lehet hosszú, csak alacsony vagy magas; hosszú vagy rövid a börtönbüntetésnek, a fogságnak az ideje, tartama lehet. A bemondó nyilván azt kívánta közölni: lehetséges, hogy az illető lesz a leghosszabb ideig fogva tartott személy, a leghosszabb időre elítélt fogoly, az ő büntetése lesz a leghosz-szabb Norvégia eddigi történetében.
   Az efféle hibák a szószerkezetek és szóösszetételek elemeinek helytelen összerakásából erednek: az eltérő sorrend eltérő jelentéshez vezet. Más például a lakóbörtön és más a börtönlakó; mást jelent a járásidő, mást az időjárás; és a tannyelv sem ugyanaz, mint a nyelvtan.