A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület (http://zmte.webnode.hu/, különösen: Elektronikus könyvtár) tagjai közti levelezésben eljutott hozzám Az ősi DNS-ből tisztább képet kapunk a mai európaiakról című friss amerikai tanulmány. Ezzel kapcsolatban írtam pár mondatot nekik, amit most megosztunk a Szilaj Csikó olvasóival. 2013-ban már szerepelt itt a Magyar őstörténet rovatban Radics Géza hasonló témájú írással:„Alsótatárlakától a botnaptárig...” (http://szilajcsiko.wix.com/csiko/magyar-ostortenet#!__magyar-ostortenet/alsotatarlakatol-a-botnaptarig).

     Radics Géza érdeme, hogy felhívta a figyelmet Carl Zimmer genetikai közleményére, és nagyobb, hogy le is fordította, és megjegyzést fűzött hozzá. A tanulmányt innen vette: http://www.nytimes.com/2014/10/30/science/from-ancient-dna-a-clearer-picture-of-europeans-today.html?_r=0, ahol alul jelzik, hogy a 2014. október 30-adikai változatot 31-én javították, de csak annyiban, hogy Daniel G. Bradley genetikusnak a munkahelye nem a Trinity College Dublin, hanem az University College Dublin. A cikk nem a Science c. jelentős tudományos folyóiratból való, hanem a New York Times Tudomány című rovatából.

     A cikk elején lévő óriási − a korszak régészeti anyagát semmibe vevő − tévedést nem lehet szó nélkül hagyni, mert az ember legalább tízszer korábbi időben hagyta el Afrikát, ha egyáltalán akkor elhagyta, mert a Homo ergatras lehet az M168 mutáció kezdet-embere, aki 1,6 millió éves a Kaukázusban. Tehát itt még további mélyebb összefüggések keresésére lenne szükség, de mindenki az ötvenezer évet szajkózza, holott az ember már hatvanezer éve Fokföldön és Ausztráliában volt, ötvenezer éve Brazíliában.

     Aztán jön az amerikai elnagyolt, nagyzoló stílus, amely tíz-húszezer éveket ugrik át, és máris az európai birodalomépítésnél vagyunk, aminek hatására szerinte megváltozott az ember, és nem fordítva, mint ahogy valójában történt. És nem is igaz, hogy kiirtották volna az erdőket és lecsapolták a mocsarakat egészen, mivel éppen hogy az erdőégetéses földművelés az erdők újranövesztését is magában foglalta, a vízgazdálkodás pedig − legalábbis nálunk, a Kárpát-medencében − a mostaninál ezerszer különb volt. A falvak is megmaradtak a városok mellett stb. 

 

 

Folytatás: itt