Új történelem

Kedves Krisztina!

 

A múlt heti NATO-csúcs a már tagadhatatlan hidegháború olyan folytatását határozta meg, amely – békés megoldás nélkül - világháborúhoz vezethet. A helyzet azonos az 1962-es karibi válsággal. A megoldásnak más eszközzel, de azonos hatásúnak kell lennie.

 

Az EU és NATO két különböző szervezet, viszont a két szervezet egymást erősítő politikát folytat. Az EU eddigi és ez utáni ukrajnai szerepe meghatározó, tehát az EU-nak lehetősége van a NATO-csúcs nyilatkozat hatásának tompítására.

 

Szeretettel kérlek, találd meg a lehetőséget arra, hogy az EU a Merkel – Poprosenko tárgyaláson megkezdett gondolatot (a föderatív-konföderatív államforma közötti különbségtételt) továbbvigye és 

 

támogassa Ukrajna konföderatív államszövetséggé alakulását.

 

A tárgyaláson Merkel Ukrajna föderatív államformájának erősítését javasolta, Poprosenko viszont a „decentralizált” Ukrajna megszervezéséhez ragaszkodott. Egy nappal a tárgyalás után kiadott közlemény szerint „nyelvi” és nem tartalmi különbség van a két vezető államforma-meghatározása között, mert a föderáció és a decentralizáció fogalmát mindketten azonosként értelmezik.

 

A Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság a jelenlegi tűzszüneti tárgyaláson ragaszkodott a két ország függetlenségének megtartásához. (Ez a konföderatív államszövetség alapja.) A tűzszüneti megállapodás ezt a feltételt nem vetette el.

 

A nyugat provokációja következményeként kialakult ukrán helyzet a provokátorok által nem tervezett fordulatot vett, a tervezett potenciális kereslet-növekedés a túlkínálat megcsapolására nem jött létre. Ezért olyan – meggyőződésem szerint: kényszer - katonai rendezést helyzetek kilátásba, aminek hatását nem gondolták át, vagy ha átgondolták, akkor az emberiségre nézve felelőtlenül tették azt.

 

Ukrajna jelenlegi közigazgatási rendszere természetes módon adja a lehetőséget a 27 „régió” összehangolt önellátó rendszerré (konföderációvá) szervezésére.

Az autonómia gyakorlati alkalmazása már ismert Ukrajnában, bár a Krimi Autonóm Köztársaság helyzete vitatott. Az autonómia érvényesülése, valamint az 1954-es Hruscsov-adományozási gesztus okának és hatásának tárgyilagos elemzése, és ez alapján a szükség szerinti következtetések levonása adhat megoldást a NATO által casus belli-nek tartott állapotra.

 

Kedves Krisztina!

 

A felkérésedre készített, a föderalizmust és konföderalizmust elemző tanulmányom első kötetében („Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe”) a két szövetségi- és államforma hatás-különbségét vetettem össze, a második kötetben („Kiút a válságból – a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá”) a jelenlegi európai helyzeten keresztül bizonyítottam, hogy a föderalizmusról a konföderalizmusra történő paradigmaváltás a válság egyetlen megoldása.

A felgyorsult események azt mutatják, hogy a paradigmaváltás elkezdése nem tűr halasztást. Az „azonos – de legalább 60 %-ban közelítő – munkabér” kérdésére is a „kínálat által manipulált kereslet” helyett alkalmazott „igény és lehetőség összhang” ad megoldást. Viszont a föderáció káros hatásainak orvoslására a konföderatív elemek alkalmazása nem lehet tartósan eredményes, mert az ok törvényszerűen újratermeli az okozatot.

 

Ukrajna konföderatív államszövetséggé alakulása azt bizonyítaná, hogy a fegyveres konfliktus-helyzet békés – és ráadásul jövőt építő eszközzel – elkerülhető.

 

Ehhez a tevékenységedhez szeretettel ajánlom fel együttműködésemet.

 

Kelt Szegeden, 2014. Földanya havának 7. napján.

Halász József

A konföderáció a megoldás Ukrajna számára (is)

Feltöltve: 2014.  szept. 8., do

HALÁSZ JÓZSEF

Kérés Morvai Krisztinához