Az Amnesty International nemzetközi civil szervezet sajtóközleményében a tavalyi rafah-i izraeli támadások vizsgálatát ismerteti, mely szerint háborús és emberiség elleni bűntettek bizonyítékaira derült fény. Rafah-ban 2014 augusztusában akkor szabadult el a pokol, mikor az izraeli hadsereg megtorlásba kezdett egyik társuk elfogása miatt. „Erős bizonyíték mutat arra, hogy az izraeli erők háborús bűnöket követtek el, amikor könyörtelenül lebombázták Rafah lakóövezeteit a civilek életére tekintet nélkül. Szemtanúk káoszról és pánikról számoltak be, ahogyan az F-16-os vadászgépek, drónok, helikopterek és a tüzérség tüze rázúdult az utcán tartózkodó gyalogosokra és autósokra, valamint a sebesülteket szállító mentőautókra és más járművekre.”- írják.

 

Érpatak polgármestere egy nyilvános rendezvényen mondott véleményt Izrael Állam fegyveres erőinek megtorló akciójáról. A happening kissé erősre, sokak szerint inkább ízetlenre sikeredett, mert Izrael Állam két vezetőjét ábrázoló bábuját jelképesen kivégezték.

     Izrael Állam budapesti nagykövete közleményben reagált az érpataki performanszra, amit „Izrael-ellenes és antiszemita horror-shownak” nevezett. A nagykövet hangsúlyozta, hogy Izrael tiszteletben tartja a gyülekezés szabadságát és a szabad véleménynyilvánítás jogát, de soha nem fogja elfogadni az olyan tetteket és kifejezéseket, amelyek zsidóellenesek, a rasszizmust, az idegengyűlöletet népszerűsítik, és más emberek meggyilkolására szólítanak fel. A Legfőbb Ügyészséghez írt beadványában hozzátette: biztos benne, hogy a magyar törvényeknek megfelelően kivizsgálják ezt az esetet.

     Közösség elleni uszítás gyanúja miatt rendelt el nyomozást az ügyészség.

     A magyar Büntető törvénykönyv szerint (Btk.332.§.) azonban ezt a bűncselekményt csak az követheti el, aki a magyar nemzet ellen, vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen, vagy a lakosság egyes csoportjai ellen – különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel – gyűlöletre uszít.  Vagyis a magyar büntetőjogban  más államok (pl. Izrael) vezetői nem tartoznak a védett kategóriába. Idegen államok vezetőit nem kell szeretni, sőt szabad akár utálni is, aminek hangot is lehet adni, noha lehet, hogy ez nem szép dolog.

     A magyar külügy sajnálkozott, és elítélte a történteket (a polgármesteri happeninget, nem a gázai megtorlásokat), a DK-s Vadai Ágnes pedig azonnali felelősségre vonást követelt (a polgármesterrel, nem a rafah-i mészárlás elkövetőivel szemben).

 

A szegedi jogi kar egykori büntetőjogi professzora előadása során elmondott egy esetet, és kérte a hallgatókat, mondják meg, hogy milyen bűncselekmény történt. A hallgatók mondtak ilyen-olyan §-t, amit megsértett a tettes, de a professzor nem fogadta el egyiket sem. Végül közölte, hogy az eset egy csúnya dolog, de nem bűncselekmény, a „tettes” nem valósította meg a Btk. egyik törvényi tényállásába foglaltakat sem, nem követett el semmilyen bűncselekményt.

    Jelen esetben is erről van szó.

 

A kevélység a büszkeség elfajulása. Míg a büszke ember nagy becset tulajdonít személyes tulajdonságoknak, birtoknak, származásnak, kitüntetésnek, de azért nem néz le szükségképpen másokat, csak a magáét tartja nagyra, esetleg joggal, addig a kevély főleg másokkal szemben, kiket lenéz, tartja magát nagyra, nagyobbra.

     A kevélység az öntudat túltengése, önmagunk mások fölé helyezése. Erre a legjobb példát a jelenlegi magyar ellenzéki pártok szolgáltatják, akiknél nyilvános megszólalásaikban mindennapos gyakorlat a dölyfösség, gőgösség, kérkedés, mint a kevélység minősített esete. Elég talán csak Gy. F. volt miniszterelnököt említeni, aki azzal kérkedett, hogy végig hazudott egy kormányzati ciklust, és erre  még büszke is. De napjainkban is szinte minden nyilvános megszólalásukban a kevélység bűnébe esnek, amikor mindig, mindenkinél, mindent jobban tudnak a gúnyos, cinikus, másokat lenéző megszólalásaikban. Szerencsére a szűk körű elvakult híveiken kívül mindenkiben visszatetszést kelt ez a stílus.

 

Néhány napja, augusztus 2-án, Bulgáriában történt, hogy a CSKA Szófia és az izraeli Ashdod csapatai közötti barátságos labdarúgó mérkőzésen, a bolgár szurkolók a feltűnően kíméletlenül futballozó vendégek durvaságára reagálva, előbb üvegekkel dobálták meg a játékosokat, majd a pályára özönölve megkergették az izraeli játékosokat, akik futva menekültek ki a stadionból (!)

 

A történet nem köthető a magyarokhoz. Ezért egészen más lehet a megítélése.

 

Budapest, 2015. augusztus 8.

 

Somogyi János

 

Új történelem

Kevélység, egy másik főbűn

 

Feltöltve: 2015. 09. 5., hé

SOMOGYI JÁNOS