Tisztelt Olvasó!

Pénzvilág -- Magyarország:

Feltöltve: 2012. január 11.

SZILAJ CSIKÓ ÖSSZEÁLLÍTÁS

 

 

Tisztelt Olvasó!

 

Nincs miért szót szaporítanunk, mindenki, akinek füle van, szeme van, már tudja: szabadságharcunk legfontosabb állomásához érkezünk. Mostanság − talán e napokban, hetekben − dől el: rabok leszünk, vagy szabadok. Alábbi összeállításunk első írása − Csath Magdolnáé − önmagában kiváló jelzője, mutatója a helyzet súlyosságának: a pénzügyi világ elvetemült, gátlástalan magatartásának, a hazánk elleni egészpályás letámadásnak. De példát mutat arra is, hogyan próbálhat meg védekezni egy tekintélyes szakember a maga eszközeivel. A többi írás pedig azt villantja fel, mit tehet a nemzetéért aggódó sokaság. Tömegesen, hangosan tiltakozzon, amíg csak tud, amíg csak lehet. Amennyire csak erejéből és eszéből telik, elszántan védekezzék, mert nagyon nem babra megy a játék. Hanem mire? Ugye már nem kell mondanunk? Most már a gyengébbek kedvéért sem...

 

Csath Magdolna: Az Economistról, az Economistnak

   

A The Economist nevű brit gazdasági lapban cikk jelent meg a magyar kormányról és különösen pedig Orbán Viktor miniszterelnökről: "To Viktor too many spoils" címmel. A cím többértelmű, de azt sugallja elsősorban, hogy "a miniszterelnök minden hatalmat magához akar ragadni". Erre utal az alcím is, ami már fenyeget: "Európának többet kell tennie azért, hogy megállítsa a demokratikus normák lepusztulását Magyarországon." (Nocsak, Európa más mint mi? Mi nem vagyunk Európa? − tehetnénk fel a kérdést.) A cikk ezek után az Economist szaklaptól idegen, személyeskedő és durva stílusban fogalmazva sorolja fel, hogy mi miatt is kell Európának fellépnie a magyar kormány ellen.

   Először is azért, mert "Orbán Viktor, Magyarország konzervatív miniszterelnöke láthatóan egy "nem sok jót ígérő intrikus". A mondat szó szerinti fordítás, de hozzáteszem, hogy a használt jelző, amelyet "intrikusnak" fordítottam első értelme gazember, csupán a második az "intrikus" (villain). Majd rátér a cikk az első fájó pontra, az alkotmányra. Így ír: "az új alkotmányról és a kapcsolódó új alaptörvényekről az otthoni bírálók és Magyarország külföldi "barátai" egyaránt azt mondják, hogy azok egy új önkényuralmi rendszer felé irányítják az országot." (Nocsak, vajon kik lehetnek Magyarország azon "barátai", akiknek az a legfontosabb, hogy külföldön panaszkodjanak a magyar kormányra? A barát nem itthon kellene, hogy segítsen?) Később a cikk így folytatja:  "A kétharmados többség sem jogosítja fel a Fideszt arra, hogy magához ragadja a hatalmat olyan független szervezetek felett, mint a bírói testület, a központi bank, a költségvetési ellenőrzés szervezetei, továbbá, hogy a választási szabályokat a saját érdekei szerint módosítsa." Ezek az események igen csak kínosak kell, hogy legyenek annak az EU-nak, amelyik a lehető legbüszkébben állítja magáról, hogy "sziklaszilárd demokráciát és jólétet kínál". (Hát ez is érdekes. Tényleg "sziklaszilárd demokratikus alapon" mozdították el legutóbb a görög és olasz miniszterelnököt, és tették helyükre az EU választotta pénzembereket? Azután tényleg demokratikus volt, amikor addig szavaztatták Írországot EU-s szabályokról, amíg igen-t nem mondtak? És ha a jólét őre az EU, akkor ezt hogyan tudja összeegyeztetni a periféria országokra kényszerített megszorításokkal, amelyek a pénzvilág érdekében óriási életszínvonal-zuhanást hoznak mindenhol? )

   A cikk ezután kiböki azt, ami miatt − szerintem − valójában íródott. "A Fidesz aláássa a központi bank függetlenségét", és ez "politikai kockázatot" jelent. (Kérdés: kitől is kell függetlennek lennie a Magyar Nemzeti Banknak? A magyar érdekektől? De akkor kiknek az érdekeit kell képviselnie??)

   Végül jönnek a tanácsok: a felsorolt "bűnökért" nemcsak a hitelt kellene megtagadni Magyarországtól, de az Európai Bíróság elé kellene idézni a banktörvény miatt, mivel ez ellentétben van azokkal a szerződésekkel, amelyeket Magyarország a központi bank függetleségének elfogadásaként aláírt. (Ugye, egyre világosabb, mi a baj, és miért is aggódnak egyesek valójában?) 

   De a szavazati jogunkat is fel lehetne függeszteni. Továbbá az európai vezetőknek hangosan és egyértelműen el kellene ítélniük Orbán Viktor antidemokratikus viselkedését. Hiszen mégis csak kellemetlen, hogy ezt először az amerikai külügyminiszter, Hillary Clinton tette meg! Végül pedig a legjobb módszer az lenne Orbán "jó útra térítéséhez", ha az Európai Néppárt, amelynek a Fidesz is tagja, kirúgással (bocsánat, de ezt a szót használja a cikk!) fenyegetné meg.

   Fontos megjegyzés végül, hogy a cikknek nincs szerzője. Miért nem merte a nevét megadni az, aki írta?

 

A cikk megdöbbentett, hiszen nem vártam volna, hogy egy profi szaklap ennyire képes lesz beállni egyetlen érdekcsoport mögé, és kritika nélkül, egyoldalúan szemlélve közöl olyan véleményeket, amelyek valódiságáról saját maga nem lehet meggyőződve. Ezért "olvasói levelet "küldtem a szerkesztőségbe január 5-én azzal, hogy nagyon szeretném, ha leközölnék. Kíváncsian várom, mennyire tiszteli ez esetben a lap a demokráciát, és mennyire ad hangot a cikkével kapcsolatos ellenvéleménynek. 

 

A következőt írtam:

 

Tisztelt Uram,

Megjegyzéseket szeretnék fűzni a "To Viktor too many spoils" című, a lap 2012 január 7-ki számában megjelent cikkhez. Nem vagyok Fidesz tag, és magam sem értek egyet a kormány gazdaságpolitikájával. Ennek ellenére úgy hiszem, hogy ez a cikk túlzottan egyoldalú. Mivel hosszú ideje a "The Economist" előfizetője vagyok, ezért jól emlékszem, mennyivel megbocsátóbb volt a lap az előző balliberális kormányokkal. Talán azért, mert azok soha nem mentek szembe a Magyarországra irányuló nyugati érdekekkel. Az elmúlt nyolc évben a szocialisták és a támogató liberálisok alatt a magyar gazdaság teljesítménye és a lakosság életszínvonala még a régiónkban lévő országokéhoz képest is romlott.

   2002-ben a magyar gazdaság versenyképessége alapján még a 30-dikak voltunk a nemzetek listáján, 2010-re viszont lecsúsztunk a 42-dik helyre. (IMD Versenyképességi Évkönyv, Lausanne, Svájc). A korrupciós indexünk is drámaian romlott. (Transparency International elemzések). A KKV-k ezrével mentek tönkre, mivel az EU Kisvállalati Törvénye nem került Magyarországon alkalmazásra. És igen: a kormányok saját elvtársaikat és a hálózatuk tagjait tették az összes kulcspozíciókba, beleértve a rádió- és tv-csatornákat, postát és közlekedési vállalatokat, de még néhány állami egyetemet is. Most Önök arra ösztönzik az EU-t, hogy lépjen fel a magyar kormány ellen azért, mert rendet próbál csinálni azután, ami kárt az előző kormányok a társadalmi értékrendben és a gazdaságban tettek. Biztos vagyok benne, hogy Önök is tisztában vannak azzal, hogy országunk legnagyobb gondja az eladósodottság. De hogyan jutottunk ide? A 2002. évi, a GDP 60%-a körüli adósságot az előző kormányok több mint 80%-ra tornázták fel. De a lakosság sem a gazdasági, sem pedig a társadalmi fejlődésben nem látja ennek eredményeit. De akkor hol is van az a pénz, amit most vissza kell fizetnünk? Apropó, a cikk arra hivatkozik, hogy az EU demokráciát és jólétet hozott a tagállamoknak. Szeretném akkor tudni, hogy az EU-t miért nem zavarta, hogy az elmúlt nyolc év alatt az életszínvonal és a szegénységi statisztikák jelentősen romlottak Magyarországon? Miért felejtette el az EU figyelmeztetni a szocialistákat, hogy nem jó arra buzdítani az embereket, hogy valutában adósodjanak el? Ez az eladósodottság is egy olyan komoly probléma, amelyet a mostani kormánynak kell megoldania. Sorolhatnék további példákat a hozzá nem értésre, a felelőtlen és átláthatatlan kormányzásra és a korrupcióra, amelynek következtében Magyarország mára az EU perifériájára sodródott. Ezek a jelenségek miért nem aggasztották annak idején az EU-t és a nyugati főáramú médiát? A jelenlegi kormány kevesebb mint két éve működik. Hatalmas hibákat is elkövetnek. De egyszerre, párhuzamosan túl sok problémát kell megoldaniuk: közöttük is a legnagyobbat, az adósság problémáját. Esetleg Önök ajánlhatnák Orbán úrnak, hogy kövesse az ír példát! Miért is ne? Ha a gazdag Írország kezdeményezheti adóssága átütemezését, akkor a szegény Magyarország miért ne tehetné ugyanezt? De bírálhatnák Önök a kormányt azért is, hogy nem tesz eleget a magyar lakosság fogyása ellen, aminek, részben, a folyamatosan romló egészségügyi ellátórendszer az oka. Szóval sok területen lehetne tanácsokat adni, illetve kritikával illetni az Orbán kormányt. De akkor miért éppen a központi bank ügye és az új alaptörvény tartalma idegesíti Önöket és néhány EU vezetőt a legjobban? Az Önök lapjára − eddigi tapasztalataim alapján − a kiegyensúlyozottság a jellemző. Többek között én is ezért olvasom, mint professzionális hírforrást. Ezért nem értem, hogy most, ebben a témában miért ilyen egyoldalúak?

Dr. Csath Magdolna professzor, egyetemi tanár

 

 

 

 

 

 

egészpályás letámadás, elszánt védekezés

Demonstráció a társadalmi 

párbeszéd megindításáért

 

El a kezekkel Magyarországtól!

Felhívás a világ közvéleményéhez és Magyarország polgáraihoz

 

Az Élőlánc Magyarországért visszautasítja a magyar belpolitikát befolyásolni kívánó külföldi törekvéseket, a minden határon túlmenő médiahadjáratot, a hazánk elleni pénzügyi és politikai támadásokat, és kiáll hazánk szuverenitásának megőrzése mellett. Egyúttal társadalmi párbeszédet kezdeményez az ország ügyeiről.

    Az elmúlt hetekben totális pénzügyi és politikai támadás indult Magyarország szuverenitása ellen. A támadás nyilvánvaló célja egy politikai átrendeződés elérése akár egy mesterségesen előidézett államcsőd által, akár puccsal annak érdekében, hogy Magyarország adja fel a gazdasági szuverenitás helyreállítására és az adósságcsapdából való kiszabadulásra irányuló törekvéseit, vegye fel az IMF készenléti hitelét, és állítsa viszsza a jegybank állítólag veszélyeztetett függetlenségét, és ezzel foglalja el újra helyét a gyarmatok sorában. A páratlan nemzetközi rágalomhadjárat és politikai zsarolás célja az ország elszigetelése és térdre kényszerítése.

    Visszautasítjuk, hogy bárki eldöntse helyettünk, hogy ki és hogyan vezesse országunkat, hogyan irányítsuk saját életünket. A jegybanktörvény és az Alaptörvény feletti döntés joga a miénk, magyar polgároké! 

    Felszólítjuk ezért a magyar szuverenitást és demokráciát támadó érdekköröket, az azokat kiszolgáló szervezeteket és közéleti személyeket, hogy 

el a kezekkel Magyarországtól!

    

Egyúttal felszólítjuk a magyar kormányt, hogy nyisson valóságos társadalmi párbeszédet az ország ügyeiről! Tegyen lépéseket a közvetlen demokrácia intézményeinek szélesítése felé! Csak ez nyújthat megnyugtató garanciát a polgárok számára az ország belső békéjének hosszú távú megőrzésére. 

    Kinyilvánítjuk, hogy támogatjuk azt a politikát, melynek célja Magyarország szuverenitásának megőrzése! Kérünk minden hazaszerető, az ország és a nemzet érdekét szívügyének tekintő polgárt, hogy álljon ki a magyar önrendelkezés védelmében.

    A magyar polgárok üzenetét 2012. január 14-én 15 órakor a Kossuth téren, az 56-os örökmécsesnél nyilvános rendezvény keretében ismertetjük, és indítjuk el a külföldi képviseletek és magyar közjogi méltóságok felé.

    

Budapest, 2012. január 10.

Élőlánc Magyarországért

Mi, magyar demokraták...

 

Békemenet indul január 21-én, szombaton délután 16 órától a budapesti Hősök teréről. Jöjjön el Ön is!

Mi, magyar demokraták, akik hiszünk egy erkölcsös polgári demokráciában, hiszünk a nemzet függetlenségében, hiszünk hazánk jelenében és jövőjében, akik saját akaratunkból választottunk magunknak kormányt, amelytől hazánk felvirágoztatását várjuk és reméljük a kommunizmus és posztkommunizmus lélekölő évtizedei után, egyre növekvő aggodalommal látjuk, hogy a nemzetközi nyilvánosságban megjelenő hazug és elfogult híradások miképpen erősítenek föl egy olyan közhangulatot, amely méltatlan és igazságtalan színben tünteti fel országunkat, s amely egyre nagyobb károkat okoz hazánk gazdaságának és a magyar embereknek.

(...)

A kezdeményezők nevében: Bayer Zsolt közíró, Bencsik András főszerkesztő, Bencsik Gábor történész, Bíró Ica énekes, Pataki Attila zenész, Pozsonyi Ádám író, Schulek Ágostonné, Stefka István főszerkesztő, Szentmihályi Szabó Péter író, Szalay Károly író, Széles Gábor vállalkozó, Szőnyi Kinga műsorvezető és mások...

(bővebben: http://www.demokrata.hu/cikk/bekemenet_magyarorszagert/ )

 

 

Szelíd ellenállás

 

Soha nem látott összefogás, szelíd ellenállás indult meg Magyarországon, mely a magyar nemzet valamennyi tagjának növekvő számú részvételével tettekben valósul meg. 

Ok:

"Az államadósság és az adósságszolgálat megfojtotta az országot. Az 197089 között felvett 10 milliárd dollárból ténylegesen csak 1 milliárd jött be az országba, ezt az MNB Műhelytanulmányokban lehet olvasni. 1989-ig kifizettünk az 1 milliárd dollár bevonásért 11 milliárd kamatot. Az adósságunk mára 270 milliárd dollárra növekedett. Ebből 107 milliárd dollár kamatot már kifizettünk.
Az ország 27-szeresen fizette vissza a felvett hiteleket, és ha követjük az eddigi gyakorlatot, akkor 120-szorosan kellene visszafizetni, ami lehetetlen."

      

Így 2012. január 20-tól minden pénteken 18 órakor villámcsődület (emberek előre szervezett csoportosulása; hirtelen jön létre valamely nyilvános helyen, a résztvevők valami szokatlant tesznek, majd a csoportosulás ugyanolyan hirtelen fel is oszlik.) alakul Budapesten a Kossuth téren, s valamennyi magyar községben a városháza előtt. 

Meddig? a cél eléréséig.

      

A jelenlévők a legszelídebb módon, de a legnagyobb lelki erővel, kiáltó fennhangon, tagolt, lassú szóval háromszor kinyilvánítják:

      

Mi magyarok kinyilvánítjuk, hogy nemzetünk adósság-rabszolgaságának vége. 

Kiállunk az önálló magyar pénzkibocsátás mellett.

Erkölcsünk alapja a Szent Korona.

Magyarország független.

      

Úgy történik mindez egy időpontban, hogy a jelenlévőknél − a világháló, illetve rádió segítségével − másodpercre pontosan beállított karórák vannak.

    

Forgatókönyv:

Első kinyilvánítás 18 óra 0 perc 0 másodperckor

40 másodperc szünet összpontosított, mély csenddel, imával, fohásszal, annak felismerésével, hogy a valódi ellenfél legbelül, bennünk van.

Második kinyilvánítás 18 óra 1 perc 0 másodperckor

40 másodperc szünet összpontosított, mély csenddel, imával, fohásszal, annak felismerésével, hogy valódi ellenfelünket a szeretet erejével megszelidíthetjük.

Harmadik kinyilvánítás 18 óra 2 perc 0 másodperckor

40 másodperc szünet összpontosított, mély csend 

− "Egységben, szelídségben az Erő" −  gondolatával.

Magyar Himnusz

Szétszéledés. A csend, az egység, a szelídség, az erő továbbvitele. 

  

Örvendezzetek hát, magyarok, bármit is lát szemetek a ma sötétjében: a szabadulás perce közeledik! Ne várjátok azonban, s ne keressétek se ágyúk dörgésében, se hangzatos politikai jelszavakban: az Úr igazsága halkan jár, és békesség kíséri. Az Ő akarata rendelkezett már minden dolgotokban, s az Ő rendelkezését nem az idő méri, hanem tudás, lelki tudás. Gondozzátok csak a mustármagvakat, s egyébbel ne törődjetek.