Tisztelt Olvasó!

Hát ezért vagyok nagyon rosszkedvű...!

Feltöltve: 2012. április 26., do

HAJDÚ ÉVA

Tisztelt Olvasó!

 

Tegnap egész nap rosszkedvűen jöttem-mentem. Megszólalni sem volt kedvem. A Hírhálón akadtam a lentebbi írásra, s más munkám mellett végighallgattam a jó hosszú lére eresztett, de persze érdekes beszélgetést is. Az utolsó negyed-órából akár néhány képet elég megnézni az elementáris erőről, amellyel Föld-anyácska megpróbált bennünket felrázni Csipkerózsika-álmunkból. Mindhiába.

 

Itt ücsörgünk a kincsen, a világ egyik legértékesebb geotermikus forrásán, és tátjuk a szánkat vagy pityergünk. És legatyásodunk. És ellehetetlenülünk. És nem vagyunk képesek felébredni, megrázni magunkat, s azt mondani: No, akkor most eljött a tabula rasa ideje. Szépen bezárjuk a kapukat, s élünk, mint Marci Hevesen. Aki pedig be óhajt jönni, kopogtasson! Illedelmesen.

   

Hány okos emberünk van? Hányan hajlandóak még gondolkodni a gyakorlati megoldáson? Miért nem hallgatjuk meg, amit mondanak? 

   

Nem. Mi ezenközben inkább szalutálunk a lassan már a bőrünk alá beültetendő csipek előtt, a Taszáron tartózkodó közel tízezer jól kiképzett izraeli katona előtt, az In-Kal security és a Velseni Szerződés előtt... Sorolhatnám.

   

Nem voltam rest, és jegyzeteltem egy keveset a filmből: 

   

Évi 15 mrd € értékű energiahordozót importálunk. Ezzel az orosz olajbányászokat, olvasztárokat, a német munkásokat – mindenkit mi fizetünk. A szegény magyar fizeti. Ha Orbán úr Katarból fog cseppfolyós földgázt importáltatni, akkor a dúsgazdag katariakat fogjuk a szegény magyar verejtékből finanszírozni, mert ott azon a színvonalon kell megfizetni az embereket, ahol vannak. Az meg nem a mi színvonalunk. 

   

Évi 60 millió tonna a szerves hulladékunk. Csak a saját szemetünket kell összeszedni és feldolgozni – már meg van oldva az energiaellátásunk. – Még ha nem is lenne geotermikus energia... 

   

Az utolsó negyedórában a ’86-os dokumentáció: 

   

A 160 fokos gőz olyan nagy nyomással tört a felszínre, amekkorát a világon addig még soha nem tapasztaltak a szénhidrogén-kutatásban. Ezért – a Világbank javaslatára – bevonták a munkába a kitörések elfojtásában leggyakorlottabb céget, az amerikai Red Edert is... Az amerikai gumi tömítők nem bírták ki a 160 fokot: a berendezést le kellett szerelni. Ezt követően a magyar szakemberek hagyományos módszerrel ölték meg a kutat. Negyvenöt napos megfeszített munka után, ’86. jan. 31-én lezárták. 

   

Volt tehát mindez huszonhat éve. Hogy azóta mi történt, tudjuk. De miért? Miért? Miért nem vagyunk képesek felébredni, kezünkbe venni a sorsunk irányítását, és élni az Isten adta ajándékkal, a szellemi és fizikai kincseinkkel?

   

No, ezért vagyok rosszkedvű. Nagyon. 

***

   

Nemzeti kormány esetén már lehagytuk volna Kuvaitot − Nemzeti Hírháló, 2012. április 22. 

 

Vén István a magyar energiáról 

   

Vén István feltaláló 20 milliárd forintos kártérítésre perli a MOL-t az ún. gádorosi NSZ.3 termálkút ügyében. A tározóból 5000 milliárd euró értékben 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértéknek megfelelő geotermikus energiát lehet kinyerni 25 év alatt. 

 

A legnagyobb nemzeti kincs 

   

A szolnoki székhelyű Kőolajkutató Vállalat hazánk legnagyobb mobilizálható, több ezer köbkilométeres, ún. nagyentalpiájú geotermikus tározó rendszerére talált rá 1981-ben az Orosháza melletti Gádoroson. Az állami vállalat szakemberei ekkor még nem tudhatták – hiszen csak földgázmezőket kerestek –, hogy az NSZ.3-as keresztnevet kapott kút az ország egyetlen olyan ismert helye, ahová a feltörő több mint 180 fokos termálvize miatt, előbb-utóbb megérné egy 5000 KW-os erőmű telepítése is. A Kórógy és a Mágocs-erek határolta terület középpontjában meglelt "forrást" még ugyanebben az évben az állami vállalat mérnökei ledugattyúztatták, elzárták. 1985 decemberében a 13 kilométerrel arrébb fekvő Fábiánsebestyén külterületén a cég fúrómesterei ismét rábukkantak erre a tározóra, ám a tengervíz itt már – a gádorosival ellentétben – 300-400 atmoszférás túlnyomással tört fel 180-200 Celsius fokon. A ritka geotermikus adottságokkal rendelkező kutat ekkor már nemzetközi figyelem kísérte. 

   

Becslések szerint a tározó hasznosítható energiakészlete meghaladja Kuvait állam teljes olajkészletét. Egy valóságos "geológiai atomkazánnal" állunk szemben, amelyben az évmilliókkal ezelőtt bezáródott tengeriszapot a Föld belsejében mindenütt jelenlévő radioaktív anyagok bomlásánál felszabaduló energia hevítette fel. A 25 év alatt kitermelhető 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértékű energiakincs nemcsak a Kárpát-medence, hanem egész Közép-Európa energiaellátásában jelentős szerepet foglalna el. Nagy előnyünk Izlanddal szemben, amely ma geotermikus nagyhatalom, hogy ott a különböző helyeken felbukkanó kitöréseket kell befogni hasznosításra, míg hazánkban minden egyes fúrt kúton szabályozhatóan tör fel az elementáris energia. Mivel a víz oldott földgázt is tartalmaz, azt akár le is választhatjuk. A nedves tározórendszer oldott földgázkészletét néhány százmillió tonnára becsülhetjük, ami több, mint a ma sokat emlegetett makói gázmező vélelmezett készlete. Az NSZ.3-as 0106/7 hrsz. termálkutat 1991-ben felújították, és próbatermelést végeztek rajta. Hőteljesítménye 20-30 MW-ra kalkulálható, amelyre a fent említett jellemzők miatt 5000 KW-os villamos erőmű telepíthető. 

 

A HÁLÓZAT gátolja a geotermikus energia kitermelését? 

   

Vén István 2004-es vádindítványában ügyészek, főügyész, bírók, rendőrök ellen tett feljelentést: "Már 1957−1990
között kiépítették az ország energiafüggőségének rendszerét, amelyet utódaik most is devizaszivattyúként működtetnek. A kikényszerített energiaimport ma kb. 10 millió tonna kőolaj-egyenérték/év=700 milliárd forint/év. (...) 

   

1981-86 óta ismert, hogy Békés, Csongrád megyék térsége alatt egy világgazdasági jelentőségű geotermikus tározórendszer van (kb. 10 milliárd tonna kőolajegyenérték), amelyhez az egyetlen műszaki kapcsolat az NSZ.3 mélyfúrás. A mező kitermelésével több ezer MW villamos- és hőenergia-termelő kapacitást építhetnénk ki, az olcsó áram korlátlan exportjának lehetőségével. Az utánpótlás miatt gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrásra alapított termelés pedig csökkenthetné/kiválthatná az ország végleges eladósodásához vezető olaj- és földgáz-importot. 

   

„Rendszerváló kormányok” tisztségviselőjének megtévesztésével a HÁLÓZAT ezért akadályozta folyamatosan az NSZ.3-as mélyfúrásra telepíthető villamoserőmű létrejöttét. (...) A vádlottak célja nemcsak a geotermikus energia hasznosításának megakadályozása és a kárpótlási jegyek árfolyamának letörése, hanem a termálkút tulajdoni helyzetének erőszakos megváltoztatása volt. (...) Az ügyészség tíz éve szabotálja az általam alapított Első Magyar Geotermikus Villamoserőmű Kft. 5000 ügyfelének és a kárpótoltak szélesebb körének büntetőjogi védelmét." 

   (Farkas Tibor) 

spiritualisebredes 

Videó: http://www.ustream.tv/recorded/20290474 (HunTV)