Tisztelt Olvasó!
Elmúlt egy újabb év
Feltöltve: 2014. jan. 4., do
VARGA DOMOKOS GYÖRGY
Elmúlt egy újabb év. Köszönjünk Önnek, hogy a Szilaj Csikóval tartott; hogy ebben a szédítően hatalmas világhálós kínálatban és szédítően zakatoló világban ránk is fordított egy keveset csendes olvasói figyelméből. S hálás szívvel köszönjük annak a két támogatónknak a segítségét, aki az ó év kezdetekor zsebébe nyúlt, hogy kifizethessük az egyetlen költségünket, a webszerkesztő és a tárolóhely tulajdonosának járó éves díjat, a kerek 40 ezer forintot.
Most megint évkezdet van, s megint az Ön segítségét kérjük. Mi egész esztendőn át, ahogy időnkből, erőnkből s tehetségünkből futja, beletesszük a magunkét: önként és teljesen ingyen. Igaz, nem is kavarunk nagy vihart vele. Tudjuk, hogyan, milyen módszerekkel, milyen hangütéssel lehetne nagyobb érdeklődést keltenünk – nagyobb hullámokat vernünk –, ám nekünk, a Szilaj Csikó munkatársainak fontosabb ennél a harmónia keresése és átadása, minél több olvasónknak. A harmóniát az igazság keresésében és kimondásában találjuk meg, de nem a harsány kikiabálásában, csupán a szelíd tálalásában.
Nem akarunk mi másképp tenni ebben az esztendőben sem. Még akkor sem, ha választási év lesz, s már most láthatóan sok mocskos hordalékkal. Odafigyelünk a politikára, a pártokra, a küzdelmekre, közzé is tesszük majd a legfontosabb értesüléseinket, el is mondjuk majd a magunkét, de mindig úgy, hogy mindig egy kicsit pártokon felülre, másoknál egy kicsit magasabbra igyekszünk tekinteni. Szerencsére ezt eddig is könnyen megtehettük, s ezután is szabadon megtehetjük. Kicsinységünknek, szokatlan és páratlan függetlenségünknek ez a legfőbb hozadéka.
Aki nekünk segít, annak most is azt tudjuk felajánlani, mint eddig: a Szent Korona által elfoglalt helyre – a bal felső sarokba – olyan képet, olyan szöveget teszünk, amely kedves neki. A Szent Korona azért töltheti be immár harmadik éve ezt a kitüntetett helyet, mert legelső támogatónknak ez volt a kívánsága, s támogatóink azóta is pártolják az ötletet.
Mondanunk sem kell, a magunk örömére is...
Varga Domokos György
főszerkesztő