Tisztelt Olvasó!
Van is igazsága, meg nincs is
Feltöltve: 2014. aug. 08., do
DANKÓ ZSUZSANNA
T. Szerkesztőség!
Elolvasva Ferkó írását, két dolog jutott eszembe:
– egy sértődött emberé (gyereké), akinek elvették a kedvenc játékát
– a másik hasonló: egy nagy egóval rendelkező emberé, aki elfelejti, hogy mit kapott azoktól éveken keresztül, akiket most igyekszik besározni.
Vukics Ferkó egy nagyon jó előadói képességekkel rendelkező ember, aki a sikeres baranta-mozgalom megalapítója és éltetője. Ugyanakkor viszont – nagy erőfeszítések ellenére – az MSZ-t nem tudta egyben tartani, a rohamosan növekvő taglétszám majdnem ugyanolyan gyorsan el is tűnt.
Van is igazsága, meg nincs is – csakhogy ezzel az írásával sok embert megbánt(hat)ott most, akik mind szívügyüknek tekintették és tekintik ma is az MSZ-t, és annak gyermekét: a MOGY-ot.
Nem tudom, hány tagja van a baranta-mozgalomnak. Sok barantás MSZ-tagnak is vallja magát, és nagyon sok MSZ-tag nem barantás (én sem).
Mi is dolgozunk, és tesszük a magunk lépéseit azért, hogy rendeződjünk.
Igen, lesz MOGY jövőre is.
De azt az MSZ-tagok és a MOGY-Egyesület fogja szervezni!
A barantások pedig megcsinálhatják az élőképet, annak szervezésében jeleskedő NEM MSZ-tag vezetőjükkel, Vukics Ferkóval – akit a munkájáért becsülök, de ezért az írásáért nagyon nem....
Megjegyzem, a tagsági díj náluk főleg az edzések helyszíne okán van, ami nekünk nincsen. Igaza van abban, ha az MSZ-tagok valóban komolyan gondolják, akkor tagdíjat is kéne fizessenek! Könnyebb lenne a dolgunk, lenne miből elindítani a szervezést pl.
A többségnek még érlelődni kell.
Ezért sem szabad idén erőltetni egy puszta-fesztet, amivé a MOGY lealacsonyodott, bármily színvonalas is volt fesztivál-szerű mivoltában az előadásokkal, élőképpel, mégsem az volt, amit a neve sugall....
Tessenek csak ennek komolyabban utánagondolni!....
A MOGY pedig betöltötte már eddig is létével, amit kellett: minden falunapon, rendezvényen komoly előadások, bemutatók, hagyományőrzők és kézműves portékák vannak már – gagyiárusok és zsibvásár helyett!
No, ugye?
Itt az ideje, hogy a szellemiséggel váltsunk, ugorjunk egy fokot, magasabb szintre.
Ehhez kívánok erőt, kitartást, és elsősorban felismerést minden magyar embernek. (Mert a magyar nem fajta, hanem minőség...)
Isten – Isten!
Dankó Zsuzsanna
Mohács