Bevallom férfiasan, nagyon megrázott a hír: újabb kemény bírósági ítélet sújtott egy „holokauszttagadó”-t. Pontosabban: ilyen címen ítélték el, de igazából nem tudjuk, hogy valóban tagadta-e a holokauszt megtörténtét, csupán azt, hogy nyilvánosan a „holokamu” kifejezést használta. 

 

Nyolcszázezer forint büntetést kapott szerencsétlen a nyakába, s ez testvérek között is van akkora összeg, hogy majd „attól kódul”. Ha csak a kölni szilveszter utáni magas rangú, hivatalos nyilatkozatokat hallgatom, megállapíthatom, hogy csak úgy repkednek széles e világban a közveszélyesnél közveszélyesebb butaságok, s egytől-egyig büntetlenül maradnak. Ezt a szerencsétlen flótásunkat viszont hamar elkapták, és egy életre megszorongatták – ha nem mindjárt megnyomorították – egy valójában sokkal kevésbé közveszélyes megnyilvánulásért. Ő csupán odakommentelt valahová valamit, míg a kölni futni hagyottak a leghangosabb kürtöket fújogathatják.

 

Nos, ezért gondoltam azt, hogy ünnepélyesen előállok néhány kéretlen tanáccsal a „holokauszttagadó” ítéletre esélyes flótások számára. A könnyebb megjegyezhetőség kedvéért sorra veszem őket.

 

1) Mindenekelőtt ki kell jelenteni: „Nem tagadom a holokausztot.”

 

2) Rögtön utána értelmezni is kell a mondatot: „Azért nem tagadom, mert történelmi ismereteim szerint a második világháborúban százezerszám elhurcolták a zsidókat, nagyon sokan haltak meg a koncentrációs táborokban, nagyon sok zsidót gyilkoltak meg, nemcsak a nácik, de a magyar nyilasok is.” Aki ezt a mondatot nem tudja leírni, mert esetleg nem hiszi a valóságtartalmát, az magára vessen. Attól valójában nem sajnálom a nyolcszázezer forintos büntetést.

 

3) Ezután lehet előjönni a kétségekkel. Például azzal, hogy számtalan derék zsidó szerző is úgy tartja, hogy egyesek hasznot húznak a zsidók tragédiájából (ld. pl.: Norman G. Finkelstein: A Holokauszt-ipar), és az idők során sok „tényállításról” kiderült, hogy „kamu” volt (ld. pl. szappanfőzés, lámpaernyő-készítés, „naplók”, „túlélők visszaemlékezése” stb. stb.).

 

4) Ha valaki nem tudja megállni, hogy le ne írja ezt a szót, hogy „holokamu”, rögtön tegye hozzá, hogy egyáltalán nem a 2. pont elvetésére (a holokauszt tagadására) használja, hanem a 3. pont okán: a hiteles kutatók által a holokauszt kapcsán kimutatott sok hamiskodásra.

 

Ám igazából nem ez a legjobb megoldás, tisztelt Olvasó. Az igazi megoldás az lehetne, hogy helyén és súlyán mérjük a dolgokat. Ne a flótásoktól féltsék törvényeink és bíráink a világot, hanem a politikailag bár korrekt, ám annál ostobább, annál közveszélyesebb kürtösöktől.

 

„Minél több törvény, annál kevesebb igazság” – vélte annak idején Cicero. Attól tartok, igaza volt, tisztelt Olvasó.

Kéretlen tanács holokauszttagadóknak

 

Tisztelt Olvasó!

Tisztelt Olvasó!

Feltöltve: 2016. jan. 6., hé

VARGA DOMOKOS GYÖRGY