Kis családunkban a ma reggeli project – miccshús készítés –  arra késztet, hogy tollat ragadjak, mert már egyszerűen nem tudok hallgatni ettől a „szép szótól” – projekt.

 

Újabban ezt hallom tévéből, rádióból, az utca emberétől, most már a családomban is.

Minden project!

     Project az építkezés, a kölcsönfelvétel, a gyerek óvodába, iskolába íratása, szavalóverseny rendezése, kirándulás, és minden, de minden elképzelhető cél elérése, valaminek a megszervezése.

     Egy kép áll előttem. Házaspár beszélget:

     – Drágám! Óriási ez a projekt! Akciósan végre megvehettük a kerti bútort!

     – Igen – néz körül az asszonyka, mindenünk megvan.

     – Mi legyen a következő project? Gyerek? – kérdez félve a férj. A feleség körbenéz a házban, kitekint az udvarra, ahol illatoznak a virágok, a tuják ágain megcsillan a reggeli harmaton a napsugár. Elégedett. Ritka pillanat. Csábos tekintetet vet férjére, s indul a hálószoba felé. Kész az újabb projektre.

     Tisztelt Olvasó! Hölgyeim! Uraim! A jó Istenre kérem önöket, legalább a gyermekcsinálás ne legyen project! Minden elképzelhető tevékenységre van megfelelő szavunk, használjuk bátran, és felejtsük el már végre ezt a valahonnan átvett rondaságot.