Eltelt a két hét, amelyet olvasóinknak adtunk arra, hogy Goethe egyik kis versének tizenkét magyar fordítását értékelje három szempontból. Sokat elárul szellemi közállapotainkról, hogy csak egyetlen olvasónknak – ráadásul Szilaj Csikós munkatársunknak, Buvári Mártának – támadt kedve ahhoz, hogy a választási kampánykodás nyomasztó légköréből kiemelve magát, a vers világában leljen magának – no és nekünk – egy kis feledtető örömöt.
Az értékeléséhez mellékelt levelében röviden összefoglalta meglátása lényegét: „Furcsa: amelyik hűbb, az kevésbé hangulatos.” S éppen ez volt az egyik oka kíváncsiskodásunknak: a fordításoknál vajon mennyire a tartalmi és formai hűség a lényeges, vagy mennyire a hangulat visszaadása számít inkább? Végül is nem tudunk döntésre jutni, viszont munkatársunk jóvoltából most ki-ki szembesítheti a saját véleményét másvalakiével. S akkor legfőbb szándékunk – hogy legalább egy rövid időre emelkedjünk ki a dagonyából – máris teljesült.
Volt azonban kíváncsiskodásunknak egy másik oka is. Vajh’ hogyan értékelik olvasóink egykori költőfejedelmeink teljesítményét, anélkül, hogy tudhatnák, éppen kit értékelnek? Az alábbi táblázatban most már feltüntettük a szerzők nevét is, nemcsak az amúgy nyelvész hivatású munkatársunk által adott pontszámokat.
A neveken végigszaladva kitűnhet, hogy van ott két kakukktojás is. Az egyik magam volnék. Buvári Márta értékelése megnyugtatott: nem kell tartanom attól, hogy két versemmel máris fejedelmi magasságokba emelkedtem volna; s ráadásul arra is választ kaptam, amire igazán kíváncsi voltam: a bár erős hangulatúnak szánt, ám tartalom- és formabontó kísérletem még annál a versemnél is szerényebbre értékeltetett, amelynél iparkodtam adózni a tartalmi és formai hűségnek.
Az utolsó versről és szerzőjéről csupán annyit mondanék, hogy mérnökember pillanatnyi kedvteléséből született, s a végül elnyert alacsony pontszámok ellenére is akadt munkatársaink között olyan, akinek ez a vers jobban tetszett, mint némely koszorús költőnké.
Végezetül arra hívnám fel a figyelmét, tisztelt Olvasónk, hogy a kiértékelő és az összefoglaló táblázat alatt talál majd még egy legújabb fordítási változatot Goethe szóban forgó versére. Elkövetője ugyancsak Buvári Márta – fogadják szeretettel.
Vándor éji dala. Fordítói eredményhirdetés
Tisztelt Olvasó!
VARGA DOMOKOS GYÖRGY
GOETHE
Wanderers Nachtlied
Über allen Gipfeln
ist Ruh,
In allen Wipfeln
Spürest du
Kaum einen Hauch,
Die Vögelein schweigen im Walde.
Warte nur, balde
Ruhest du auch.
Vándor éji dala
(szó szerinti fordítás)
Minden (hegy)csúcson
nyugalom van,
minden (fa)csúcson
érzel
alig egy leheletet,
A madárkák hallgatnak az erdőben.
Várj csak, nemsokára
megnyugszol te is.
A fordítók rangsora az összpontszám alapján
1-3. DSIDA JENŐ 26 pont
SZABÓ LŐRINC
WEÖRES SÁNDOR
4. MÓRICZ ZSIGMOND 23 pont
5-7. EGYEKI-SZABÓ TAMÁS 22 pont
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ
TÓTH ÁRPÁD
8. TANDORI DEZSŐ 20 pont
9-10. KÁNYÁDI SÁNDOR 18 pont
VARGA DOMOKOS GYÖRGY
11. V. GERGELY 15 pont
12. VARGA DOMOKOS GYÖRGY 13 PONT
***
Vándor éji dala
Minden hegyormon néma
csend
A fák csúcsán szellő se
leng
Nem hallik madárdal az erdőn,
A te békéd is, megládd,
immár eljön.
Buvári Márta fordítása
Fordítások
és szerzők
Sor-
szám
Fordítás tartalmi hűsége
(pontosan adja vissza – félrefordít, hozzákölt)
0 – 10 pont
Fordítás
formai hűsége (rímképletre, gondolatritmusra egyáltalán nem ügyel – nagyon ügyel)
0 – 10 pont
Összélmény (egyáltalán nem tetszik – csodálatos, elbűvölő, megragadó)
0 – 10 pont
10
6
6
TÓTH ÁRPÁD
Immár minden bércet
csend ül.
halk lomb, alig érzed,
Lendül:
Sóhajt az éj.
Már búvik a berki madárka,
Te is nemsokára
nyugszol, ne félj...
1.
2.
EGYEKI-SZABÓ TAMÁS
Csönd van minden bércen,
a szél
majd észrevétlen:
fán ha vélsz
szemernyi neszt;
madár se szól már a vadonban.
Várj csak, maholnap
te is pihensz.
8
8
6
3.
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ
A szikla-tetőn
tompa csönd.
Elhal remegőn
odafönt
a szél lehellete is.
Madárka se rebben a fák bogára,
várj, nemsokára
pihensz te is.
4.
MÓRICZ ZSIGMOND
Ott nyugszik a csúcsokon
a csend.
És itt a lombokon
alig leng
szellő, ha sejted is.
Az erdőn is hallgat a kis madár.
Várj csak, nemsokára már
megnyugszol te is.
5.
SZABÓ LŐRINC
Csupa béke minden
orom.
Sóhajnyi szinte
a lombokon
a szél s megáll.
A madár némán üli fészkét.
Várj, a te békéd
Sincs messze már.
6.
WEÖRES SÁNDOR
Valamennyi ormon
Tág csend.
Mindannyi lombon
Átkereng
A gyönge szél.
Madárnép gunnyad az ágra.
Várj, nemsokára
Nyughatsz, ne félj.
7.
TANDORI DEZSŐ
Már minden ormot
Csend borít,
A fákon a lombot
Alig
Járja a szél:
Madarak csendje az erdőn.
Érted is eljön,
Várj csak, az éj.
8.
DSIDA JENŐ
Csúcson, élen hallgat
az éj.
A lombfuvallat
is csekély
sóhajnyi nesz;
fészkén elült a madárka.
Várj - nemsokára
te is pihensz.
9.
KÁNYÁDI SÁNDOR
Minden bércen néma
csönd van;
egy-egy levél ha
még moccan.
Ültek a kis
madárkák is el mind a fákra.
Már nincs sok hátra
s pihensz te is.
10.
VARGA DOMOKOS GYÖRGY
Minden csúcson
csend honol,
a fák hegyén
lágy
halálvágy.
Hallgat a madárhad.
Várj,
sorra kerülsz majd te is.
11.
VARGA DOMOKOS GYÖRGY
Hegyek ormán
megül a csönd,
Fák csúcsán
szellő
sem rezdül odafönt,
A madárkák mind pihenni tértek.
Várj csak, érted
is eljön a csönd.
12.
V. GERGELY
A hegytetők csöndbe burkolóztak,
A fák csúcsai csak halkan
Susognak,
S a madárkák is nesztelen
Szenderegnek.
Várj, nemsokára már,
Az álom Rád talál!
10
5
7
10
8
5
9
10
7
8
10
6
7
8
8
8
10
7
6
6
6
4
5
4
6
6
6
9
3
3
Tisztelt Olvasó!
Feltöltve: 2018. febr.16., do