A párizsi sajnálatos események keményen lerántották a leplet egyrészt a szabadságnak álcázott szabadosságról, másrészt az ok és az okozat közötti feloldhatatlan kapcsolatról.

     Természetesen sajnálom a párizsi áldozatokat, de náluk jobban azt a több százezer hőst, akik Afganisztánban, Pakisztánban, Irakban és a világ számos más országában életüket áldozták a nemzetükkel szemben politikai és gazdasági haszonszerzés érdekében erőszakot alkalmazó, a franciákat is magában foglaló szövetség terroristáival vívott honvédő háborúban.

     És sajnálnom kell magunkat is, hiszen a terrorháborút folytatók kengyeltartóiként mi is potenciális célpontjai vagyunk a terrortámadással szemben önvédelmet folytató nemzeteknek.

 

Jean Tirole 2014-ben közgazdasági Nobel díjat kapott a nagyvállalatok megszelídítésének elméletéért a gazdasági taktika hatásait elemző játékelméletben (amely alapjait Neumann János dolgozta ki), „felfedezte” azt a lehetőséget, hogy a profitot meg lehet osztani a kizsákmányolók és a kizsákmányoltak között.

     Ez a tény elgondolkodtatott. Egyrészt azért, mert ez lényegesen kiterjeszti a játékelmélet alkalmazhatóságát Paul Samuelson 1970-es közgazdasági Nobel-díjjal jutalmazott, a statikus és a dinamikus elemek egymásra hatásáról (mátrix-elmélet) írt tanulmányához képest, ezzel felveti (válaszadás nélkül) a „melyik az igaz” kérdést.

     Másrészt azért kellett elgondolkodnom, mert akkor, amikor a túlkínálat okozta gazdasági válság immár hét éve nem gyengül, amikor a társadalomban az elosztási igazságtalanság miatti feszültség már robbanás előtti állapotot idézett elő, a nyugati civilizáció mókuskerekéből a „független” tudósok nem tudnak kiszabadulni. Az ok megszüntetése helyett a hátrányos következmények hatásának enyhítésében keresik a megoldást.

     A párizsi sajnálatos események és a nyugati civilizáció paradigmáját igazoló Nobel-díj odaítélésének közös gyökere a kiválasztottak és a kirekesztettek jogegyenlőtlensége, amely a – keleti és nyugati érdekérvényesítést egyaránt szolgáló – titkos szuperhatalom keresletet manipuláló kínálatmonopóliuma eredményez.

 

Ha most befejezném ezt az írást, ugyanazt tenném, mint a „leleplező” emberek. Ugyanilyen lennék akkor is, ha a folytatásban – Tirole-hoz hasonlóan – az embert falanszter-alkatrésszé alázó gazdaságcentrizmus módszerének – ki tudja hányadik – változtatási javaslatát írnám le.

 

A stratégia határozza meg az azt megvalósító taktikai lépéseket. Következésképpen, ahhoz, hogy a taktika (és annak eredménye, a stratégia hatása) változzon, a stratégiát kell megváltoztatni. Mivel a stratégia alapja az az iránymutatás, amely a célt meghatározza, a változtatásnak az iránymutatásra kell irányulnia.

     A párizsi sajnálatos események és a tudomány részéről mutatkozó, diktatúrát támogató talpnyalás oka az az iránymutatás (konkrét megjelenését ld.: Lisszaboni Szerződés), amely a kötelezettségek teljesítését és a jogok gyakorlását fényévnyire távolította el egymástól. Ebből eredően a stratégiai megoldás nem lehet más, mint az, hogy a kötelezettségeknek és a jogoknak összhangban kell állniuk egymással.

     Ez azt jelenti, hogy

az ember áll a középpontban, a gazdaság helyett,

a megvalósítás módszere az igények és lehetőségek összhangja (összehangolt teljes önellátás – autarkia), a kínálat által manipulált kereslet helyett,

a társadalmi kapcsolatok alapelve a társadalmi érdekérvényesítés összhangja (konföderáció) a társadalom fölötti érdekérvényesítés (föderáció) helyett.

 

A taktikai elemek és eszközök ennek az iránymutatásnak a megvalósulását szolgálják. Ezért a taktika tervezésénél (játékelmélet) a gazdaság helyére az ember kerül. Ez a mátrix-elméletben a dinamikus elem minőségi változását jelenti. Ez koreszme-(paradigma-)váltást jelent, méghozzá gyökeres (radikális) változást eredményezve.

    A koreszmeváltás maga után vonja azoknak az eszközöknek a megváltozását is, amelyek a társadalom irányítását-vezetését szolgálják, így az adatbázis-filozófiát és a játékelméletet. Az adatbázis-filozófiában mindenekelőtt az időfaktort kell bevezetni, összes következményével együtt.

     A játékelmélet változásaként elsősorban a stratégia meghatározását kell megváltoztatni; a „kooperatív játékot” kell társadalomcentrikussá tenni; a „nem zéró összegű játszma” fogalomköréből ki kell emelni a „maximális összegű játszmát”; valamint – ezekhez kapcsolódva – új szabályokat, új relációkat, új faktorokat kell meghatározni és a gazdaságcentrikus szabályokat, relációkat és faktorokat átértelmezni.

 

Nem lennék különb a fősodratú médiában rendszeresen agymosást végző megmondóembereknél, ha nem mutatnám be mindezek gyakorlati alkalmazását.

     A Szent Korona Értékrend honlapon (http://szkertekrend.hu) az általános ismertető és jogszabály-tervezetek mellett ismertátadó anyag is található, valamint minden magyarországi településre kiterjedő előkészítő anyag az alulról épülő, összehangolt önellátás létrehozására.

2015. Fergeteg havának 25. napján a honlapon nyilvánosságra hozom az összehangolt önellátás gyakorlati megvalósítását szolgáló Útmutatót.

2015. Jégbontó havának 1. napján ugyancsak a honlapon teszem közzé a koreszmeváltást szolgáló módosított játékelmélet megfogalmazását, valamint az ezt kiszolgáló relációs adatbázis logikai modelljét leíró tanulmány szinopszisát (áttekintését).

2015. Áldás havának 6. napján könyvbemutatón hozom nyilvánosságra a tanulmányt.

 

(A kiadók természetesen nem fogják vállalni a kiadást, ezért magánkiadásban fogom megjelentetni. Ehhez mindenki közreműködését szeretettel kérem.)

 

Kelt Szegeden, 2015. Fergeteg havának 19. napján.

 

Halász József

 

 

Új történelem

A párizsi sajnálatos események és a Nobel-díjak kapcsolata

Feltöltve: 2015.  jan. 19., hé.

HALÁSZ JÓZSEF