Hét Krajcár, 2015

"Ez a szép könyv Varga Domokos György és Lázár Zsuzsanna közös munkája. Meghódítja a betűszerető, álmodni tudó, látni szerető gyerekek, szülők és nagyszülők eszét s szívét." (A könyv kiadója)

Az elbeszélő költemény elolvasható: itt.

A könyvről készített film megtekinthető: itt.

Magyar Elektronikus Könyvtár (OSZK)

Tradukis: László Vizi, Lingve reviziis: Julia Sigmond. 
Retpoŝtadreso por kontakti: László Vizi, eszperantovizsga@gmail.com

Magyar Elektronikus Könyvtár (OSZK)

"A politikában és tömegközlésben kialakult erőegyensúly, kiegyenlítődés a két törzs, két front között, vagyis a nyomasztó balliberális médiafölény (hegemónia), majd a határozott médiaelőny (dominancia) felszámolása és a nemzeti erők megerősödése a demokrácia (»népuralom«) szempontjából vitathatatlanul kedvező fejlemény..."

Nemzeti Jogvédő Szolgálat, 2013, 180 o.

A konferencia főszervezője: Dr. Morvai Krisztina

A kötet szerkesztője: Varga Domokos György

„Természetesen valóban szükség van, szükség lenne jószomszédi kapcsolatokra. De még nagyobb szükség lenne az őshonos magyar közösségek nemzeti önrendelkezésére. Az utóbbi nem valamiféle kegy, nem is rémisztő és szélsőséges „revizionizmus”, „sovinizmus” vagy bármiféle rosszul csengő „izmus”, hanem alapvető emberi jog. Sem több, sem kevesebb nem jár az elcsatolt, elszakított területek magyarjainak – közösségként –, mint nemzeti önrendelkezés.”

LKD, 2013, 132 o.

Családi fényképekkel, kéz- és gépírásos dokumentumok  másolatával.

„Mindenekelőtt el kell magyaráznom, minden cifrázás nélkül, hogyan is keveredtem ide. Hát úgy, hogy Mariella Legnani, szegény, voltaképpen beszorult két Kossuth-díjas író közé. Az egyik Szentkuthy Miklós, eredeti nevén Pfisterer. S lévén Mariella Legnani leánykori neve Pfisterer Marion, innen már sejthető, hogy Szentkuthy Miklós – tehát az egyik Kossuth-díjasunk – Mariellának az édesapja. A másik író meg Varga Domokos, eredeti nevén Vargha Domokos. Őt pedig Mariella az édesapjaként szerette, holott Szentkuthynak nem volt több gyereke, Varga Domokosnak viszont volt már összesen hét is, ráadásul mind egyetlen asszonytól. S lévén az én nevem pedig Varga Domokos György, ebből már ugyancsak szinte kitalálható, hogyan keveredtem én ide. Igen, pontosan így: Mariella egy szép napon megkeresett. Segítsek megírni élete legszomorúbb történetét.”  

A gazdag tartalmú könyv áttekinti a nemzeti jogvédelem 2004 és 2011 közötti, színes és mozgalmas történetét.

A könyv megrendelhető: njsz@nemzetijogvedo.hu-n vagy a 36 30 549 4167 telefonszámon.

A könyv teljes egészében hozzáférhető az Országos Széchényi Könyvtár digitális könyvtárában: itt. 

Magyar Konzervatív Alapítvány, Püski Kiadó, 2008, 776 o.

Főszerkesztő: Varga Domokos György

Szerzők:

Andrásfalvi Bertalan, Baranyi Károly, Bene Éva, Bogár László, Borbély Imre, Csizmadia László, Drábik János, Duray Miklós, Emődy Csaba Renzo, Fekete Gyula, Hegedűs Lóránt, Jankovics Marcell, Járosi Márton, Jelenszki István, Jókai Anna, Kellermayer Miklós, Kisida Elek, Kocsis István, Kondor Katalin, Lóránt Károly, Mándoki Andor, Molnár V. József, Nagy Bálint, Nováky Erzsébet, Oláh János, Papp Lajos, Piukovics Gábor, Szabó Gyula, Tanka Endre, Tóth Zoltán József, Varga Domokos György, Varga István, Vass Csaba, Vezér-Szörényi László, Vértesaljai László, Zétényi Zsolt

LKD, 2009, 144 o.

A könyvben egy nagyobb és öt kisebb filozofikus állattörténet található.
A kisregényben, Réce mama egyik tojásából, ezúttal nem egy hattyú („rút kiskacsa”) bújik elő, hanem egy kiscsibe („csúf kiskacsa”) – és ez okoz a tanya világában éppen olyan drámai erejű bonyodalmakat, mint a mi, emberi világunkban a túlhajtott, elvakult, számító hazuságokkal átszőtt „másság-” és „kisebbségtisztelet”… Hogy egy „ártatlan” kiscsibe, egy kissé „együgyű” szamár, egy nagyon is „haszonleső” mangalica koca, egy „mindent látó” pulikutya, vagy a szapora „üregiek” és a „gőgös” libák (no meg  mások) szépnek ígérkező élete hova torkollik? Kiderül A csúf kiskacsából…
A másik öt állattörténet (A kutya és a farkas, A gólya és a béka, A róka és a nyúl, A vadméh és a fürkészdarázs és A nyúl és a sün) figurái a lehető legmélyebb – voltaképp a lehető leghétköznapibb – létfilozófia kérdésekkel szembesülnek...

A Nyúl és a sün filmes változata

eszperantó nyelven, magyar felirattal: itt. 

Reintegratio Alapítvány, 2009, 48 o., keménytáblás

Mesefüzér (12 mese egy óvodás kislányról). Gyereknek (2 éves kortól), felnőttnek egyaránt ajánlott! Illusztrálta: Perjés Bernadett
CD-melléklet:  Zene és ének: Gryllus Vilmos. Mesélő: Bokor Barna 
 

Varga Domokos György 12 meséjében, Habkirály és leánya, Habocska birodalmában habfilkók és koszfilkók hadakoznak egymással. Egymással? Valójában kicsik és nagyok nagyon hétköznapi kis igazságaival. 

tovább

„Habocska, az ötéves kislány, immáron fél éve a Vadak barátjává szegődött.  Hogy örök-e ez a barátság, nem tudom, de hogy hosszú időre szól, azt bizton állíthatom. Nagyobbik fiam legalábbis igen régóta  énekli a Habfilkó-himnuszt, büszkén menetelve az ütemre."

tovább

Gryllus Vilmos mesél és énekel a Habocskáról: itt.

Három Habocska-mese filmen: Első, Második, Tizenegyedik

Eszperantó nyelven, magyar felirattal: itt

Magyarok Szövetsége Egyesület, 2009, 144 o. + film

Interjú Vukics Ferenccel, a Magyarok Szövetsége elnökével könyvben és filmen. 

A könyv és a film Vukics Ferencnek, a Magyarok Szövetsége elnökének életét és hitvallását mutatja be.

A könyv függeléke tartalmazza a Magyarok Szövetsége Kiáltványát, céljait, s egy kiskátét, amely a szövetségre vonatkozóan teszi fel és válaszolja meg a legfontosabb kérdéseket.

LKD, 2007, 144 o., keménytáblás

Meseregény, gyereknek (4-6 éves kortól), felnőttnek egyaránt ajánlott!Illusztrálta: Lázár Zsuzsanna. A könyvről film készült. Ízig-vérig mai történet egy óvodakerülő kisfiú (Dini Dani), egy erdei vadember (Remete) és egy csalafinta csodakutya (Fittyfirity) találkozásáról, sok-sok izgalommal, emberséggel, könnyel és humorral.       

Beszélgetés a Fittyfirity – Igaz történet egy hajléktalanról és a csodálatos kutyájáról című mese írójával: itt. 

LKD, 2005, 76 o., keménytáblás

Meseregény; gyerekeknek (4-6 éves kortól), felnőttnek egyaránt ajánlott!
Illusztrálta: Lázár Zsuzsanna. A könyv alapján filmes forgatókönyv készült.
 
A történet főhőse (Dini Dani) jó barátságba keveredik a toronyház hatodik emeleti lakásába titkon befészkelő kisegérrel, Cin-Cinnel. Az új családtagért nem mindenki lelkesedik, ezért a két apróság el-elbújik a maga kis külön világában...

Elektronikus fülszöveg (Surján Lászlótól)

és részletek a könyvből: itt.

LKD, 2005, 572 o.

A teljes könyv elérhető az Országos Széchényi Könyvtár digitális könyvtárában: itt. 

Ebben a művében a szerző társadalmi átalakulásunk lehető legkényesebb témájához nyúl, amilyen őszintén, olyan körültekintően. A kötet három könyve közül az elsőben (A háború és a törzsek) azt boncolgatja, kik, hol s hogyan vívták kíméletlen küzdelmeiket rendszerváltozásunk eddigi másfél évtizedében. A második könyv („Antiszemiták” és „idegenszívűek”) a háborúskodás okainak, indítékainak ered nyomába. Végül a harmadik könyv (A megoldás nyomában) azt kutatja, van-e esélyünk arra, hogy másképp legyen: az egymásnak feszülő-uszuló „antinacionalista” és a „nacionalista” tábor ellentéte tompuljon, a két törzs megbékéljen egymással...

Korona Kiadó Kft, 2004, 264 o.

„Győzzön a jobbik!” – leginkább ezért áhítoztunk egy új világra, amelyben majd éles, de mindenképp tisztességes versenyben végre az győz, aki a legrátermettebb, a legszorgalmasabb, a legfelkészültebb. Ehelyett jött el a baksisvilág. Amelyben mindennapos gyakorlattá vált a verseny tudatos kiiktatása, a nemtelen eszközökkel való, gátlástan önérdek-érvényesítés. Ez a könyv e baksisvilág természetét: összefüggéseit, mozgatórugóit, felelőseit, s nem utolsósorban „fejlődését” vizsgálja. Szigorú tények s a nem kevésbé szigorú logikával levont következtetések alapján állítja: Magyarország mára eljutott a korrupció harmadik, „legfejlettebb” szintjére, a „totális” korrupció szakaszába, ahol a megvesztegető és a megvesztegetett egy személyben testesül meg.

LKD, 1999, 192 o.

Ha K. I.-t megkérdik, kicsoda, micsoda ő, azt feleli: vállalkozó. Vállalkozó a rendszerváltozás előtt is, a rendszerváltozás után is. Fényképezőgépekkel seftel, szerszámkészítő a Csepel Művekben, feketemunkás Svédországban. Kötő kisiparos és fröccsöntő. Divatárus, étteremtulajdonos, pincér és szakács. Téesz melléküzemág-vezető és szövetkezeti elnök. Vodkakereskedő és olajmilliárdos. Újság- és tv-tulajdonos, sportmecénás és pártfinanszírozó. Tanú és gyanúsított. A legtöbb alkalmi barátot és a legkitartóbb ellenfeleket ugyanannak a cégének köszönheti: a híres-hírhedt Kordax Rt.-nek. Az Új Magyarország megvételét nem bánta meg, de másképp csinálná, ha újrakezdhetné...
A nagyszülőknél nevelkedő félárva fiúból hogyan lett Közép-Európa leggyorsabban növekvő cégbirodalmának feje? Hogyan zajlott az „eredeti tőkefelhalmozás”? A színfalak mögött hogyan találkozott politika és gazdaság?

“ESA” Média Bt., 1995, 120 o.

Az ezerkilencszázkilencvenkettedik év október huszonharmadikája sohasem lesz olyan emlékezetes, mint ezerkilencszázötvenhaté. Annak azonban, aki meg akarja érteni, mi történt Magyarországon a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején, vagyis a rendszerváltozás első éveiben, ennek a huszonharmadikának igaz történetét is ismernie kell. Még ha a teljes igazság soha nem derül is ki.
Amikor Göncz Árpád megjelent, hogy elmondja beszédét, már javában esett, és mindvégig esett...
Még csukva... A szemüveges hölgy a kezében lógatja esernyőjét. A szkínhed ekkor lengeti az Árpád-sávos zászlót.
Már nyitva... A szemüveges hölgy feje fölé tartja esernyőjét. A zászlólengető fiú azonban már nincs mellette...

Hét Krajcár Kiadó, 1993, 206 (+ 160 oldal)

Ikerkötet Varga Domokos: Kutyafülűek c. könyvével
 
Családi interjúfüzér
 
Mi lett a sorsa annak a népes családnak, az időközben felnőtt családtagoknak, akik hajdanában-danában, kicsi és még kisebb gyerekként – vagy éppen szülőként – főszereplői voltak egy méltán népszerű könyvnek, Varga Domokos Kutyafülűek című elbeszélésfüzérének.