Remélem, a továbbiak is bővítik a bizonyítékokon alapuló ismeretek tárát. Ajánlom mindenki figyelmébe:

http://www.oltasbiztonsag.hu/?Nyit%F3lap&pid=1

 

 

Üdvözlettel és szeretettel:

Regéczy Zoltán

 

*

 

Tisztelt Regéczy Zoltán!

 

Öröm az újságírónak, hogy tudja: olvassák, amit ír. Öröm, még akkor is, ha a tévedésére mutatnak rá. Köszönöm, hogy felhívta a figyelmemet, hogy a Még egyszer a kötelező oltásokról, a bizalomról és a kételkedésről c. cikkemben a betegség (TBC) helyett az oltás nevét (BCG) írtam. A hibát már korrigáltam az eredeti cikkben, Önre való hivatkozással.

 

A DiPerTével kapcsolatban azt hiszem, nincs vitánk, hiszen nem azt írtam, hogy ne legyen, csak abban kételkedem, hogy ötféle betegség ellen kapjanak egyszerre oltást a gyerekek. Az Ön által mellékelt, átoltottságot mutató térkép pedig azt bizonyítja, hogy azokban az országokban is tudnak felelősen dönteni a szülők, ahol nincs, vagy csak néhány betegségre van államilag kötelezően elrendelt védőoltás. Igaz, ez több munkát ró az orvosokra: beszélgetés a szülőkkel; és a kormányokra: okos, értelmes, meggyőző felvilágosító írások megjelentetése. De úgy látszik, megéri.

Öröm a cikke azért is, mert az Ön által ajánlott netes oldal mellett felhívhatom az olvasók figyelmét egy másik, ám oltáskritikus oldalra. Készítői nem oltásellenesek, de úgy vélik, módosításokra van szükség: http://nebancs.hu/.

 

Szeretném hinni, hogy egy oldalon állunk, hiszen mindketten egyet szeretnénk: egészségesen felnövő, vidám boldog gyerekeket.

 

Üdvözlettel: Ferenczy Ágnes 

 

Kapcsolódó cikkek: 

 

Hajdú Éva: Már megint az a védőoltás! – a közszolgálati médiumban

Ferenczy Ágnes: Még egyszer a kötelező oltásokról, a bizalomról és a kételkedésről

 

A Szilaj csikó 2015. 01. 17-i számában megjelent Még egyszer a kötelező oltásokról, a bizalomról és a kételkedésről c. cikkünkre reagált dr. Regéczy Zoltán. Az alábbiakban az ő levelét, valamit Ferenczy Ágnes, a kérdéses cikk szerzőjének válaszát közöljük.

 

Kedves Dombi!

 

Ismét régen jelentkeztem, mert egy jó újság (a Szilaj Csikó) olvasójaként megelégedésemre szolgált kitartó teremtő munkátok. Fogadjátok köszönetemet érte. Levelem célja, hogy igyekszem egy szerintem hibás cikket véleményezni. Fontosnak tartom, hogy a Szilaj Csikó ne terjesszen butaságot. Eddigi működése nyomán ez nem fordult elő, mondom ezt mint rendszeres olvasó. A cikk színvonalát jól jellemzi az általam kiemelt rész:

 

„Azt már csak szégyenkezve írom le, hogy a nyugati országokban (amelyekre vigyázó szemünket mindig vetjük) már régóta nem oltanak BCG ellen – a mi ÁNTSZ-ünknek ez úgy látszik még nem tűnt fel –, sőt az oltásrendjük is egészen más. Ott a felvilágosításon, a meggyőzésen, a szülővel való megbeszélésen van a hangsúly, nem pedig a büntetésen, mint nálunk…"

 

Tehát a valóság az, hogy soha senkit nem oltottak még be BCG ellen, csak szavakkal néhány hiszékeny butát, mert a BCG maga az oltás, a betegség, ami miatt adjuk pedig a TBC. A továbbiakat pedig néhai dédapám, Regéczy János dr. (nyolcadíziglen minden felmenőm orvos volt) emlékére érzem kötelességemnek összeszedni, aki 1906. június 30-án halt meg, mert egy TBC járványkor betegeit, embereit, akik az Ő földjein is dolgoztak, próbálta gyógyítani, és 46 évesen Ő is fertőző betegség, a TBC áldozata lett.

 

A DiPerTe oltások nyugati „nem kötelezőségéről” csak legyen itt a 2011-es oltottsági százalék. 

 

Magyar idő

Védőoltásról szóló cikkünk visszhangja

Feltöltve: 2015. jan.18., do